Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A jobboldal négy árnyalata

Külföld
2024.07.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az EP-választás előtt a szélsőjobb célja az áttörés és az összefogás volt. Áttörni nem sikerült, és a végleges felállást látva a szélsőjobb erősebb, de megosztottabb, mint valaha.

Az EP-választás előtt a centrumhoz tartozó pártok aggodalma az volt, hogy az európai politika annyira jobbra tolódik, ami már a szélsőjobboldali pártok áttörését hozza. Ennek egyenes következménye az lenne, hogy Európa politikája megváltozik sok olyan ügyben, ami kifejezetten fontos a centrista pártok számára.

Nem ez történt.

Az EP-választáson bár jól szerepelt a szélsőjobb, áttörést nem sikerült elérnie.

Természetesen az, hogy pontosan ki tartozik a szélsőjobboldalhoz, összetett kérdés, annál is inkább, mert ők jellemzően nem így definiálják magukat.

Az Európai Parlamentet szinte a megalakulása óta két nagy néppártként működő pártcsalád irányította. A jobboldalt az Európai Néppárt (EPP) képviselte, amelyet Wilfried Martens a lehető legbefogadóbb jobboldali pártcsaláddá alakított, lefedve a kontinens konzervatív, kereszténydemokrata, centrista, helyenként liberális és részben nacionalista pártjainak jó részét. A baloldalt pedig a Szocialisták és Demokraták pártcsaládja uralta. A két nagy pártnak együtt többsége volt a parlamentben, ami azt jelentette, hogy ők döntöttek szinte mindenről. Ennek egyenes következménye egy centrista politika volt. A többségük 2019-ben veszett el, ekkor a parlament irányításába bevonták a liberális ALDE utódpártcsaládját, az Emmanuel Macron francia elnök képviselőivel kiegészült Megújuló Európát (Renew).

Ez a többség maradt meg a 2024-es választásokon is, bár összességében a három pártnak kevesebb képviselője van, mint korábban, főleg a liberálisok visszaesése miatt. Az, hogy ez a többség mire elég, és mennyire tart ki, kérdéses, az első nagy próbája az együttműködésnek jövő csütörtökön lesz az Európai Parlamentben, amikor megpróbálják megválasztani Ursula von der Leyent bizottsági elnöknek.

A centrista koalíciótól balra eső pártcsaládok közül a Zöldek szintén mandátumokat vesztettek, de ahogy az előző ciklusban, úgy most is külső támogatói lesznek ennek a parlamenti koalíciónak. A Zöldeket hagyományosan EU-párti erőnek tartják, amely elég kritikus volt a Von der Leyen-féle bizottsággal, és a támogatásáért jelentős árat kér. Tőlük balra pedig ott a Baloldal. A szélsőbaloldali pártcsalád alapvetően nem része a kormányzó többségnek, és ha annyira nem is szélsőséges, mint egyes jobboldali pártcsaládok, hasonlóságok azért előfordulnak.

A 2024-es választások után a legnagyobb változások a jobboldalon voltak.

A Néppárton kívüli jobboldal hagyományosan nagyon változékony, szinte ciklusról ciklusra átalakul. 2019 és 2024 között az EPP-től jobbra két pártcsalád volt. Az egyik az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), a másik pedig az Identitás és Demokrácia (ID).

Az ECR-t a brit konzervatívok hozták létre mint a Néppárt EU-szkeptikus leágazását. Egy darabig társult pártcsaládként is működtek, majd a toryk távozásával az olasz jobboldal és az akkori lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság vette át az irányítást. Itt alapvetően atlantista, Amerika-barát, a szabadpiacot támogató, Oroszországgal szembenálló, de az EU szorosabb integrációjával szemben szkeptikus pártok ülnek.

A másik pártcsaládban az identitáspolitika volt a szervezőelv. Populista, gazdaságilag baloldalibb, gyakran rasszista, időnként antiszemita, keményen bevándorlóllenes, de oroszbarát pártok sorakoztak itt.

Az ECR-t vezető Giorgia Meloni a kevés olyan európai kormányfő egyike volt, akinek a pártja meg tudta nyerni hazájában az EP-választást, megerősítve ezzel európai szerepét.

A mára megszűnt ID-frakcióban és annak környékén viszont még nagyobb győzelmek születtek: Marine Le Pen pártja nagyot nyert a francia EP-választáson, így az Európai Parlamentben övék lett a legnagyobb nemzeti küldöttség.

A Nemzeti Tömörülésnek (RN) 30 EP-képviselője van, miközben még a német választást megnyerő kereszténydemokratáknak is csak 29.

Szintén az ID-ben ült egy darabig az Alternatíva Németországért (AfD), amely 15 képviselői helyet hozott el – velük kezdődnek a bonyoldalmak is, őket ugyanis Le Penék kizárták az ID-frakcióból.

A választások után a Fidesz elkezdte megszervezni azt a pártcsaládot, amely az ID-frakciót váltja, és alapvetően a franciák projektje.

A Patrióták Európáért pártcsaládban Le Pen pártjáé a legnagyobb, domináns küldöttség, ők adják az elnökét is, aki nem más, mint az EP-választás után megtartott nemzetgyűlési választáson az RN miniszterelnök-jelöltjeként induló 28 éves Jordan Bardella.

Az ID-frakció problémája az előző ciklusban a politikai karantén volt. Ezt a centrista pártok húzták fel a pártcsalád köré, amely így nem kaphatott vezetői pozíciókat az EP-ben. Az AfD és néhány kisebb szélsőséges párt képviselői miatt a pártcsalád egyébként is általános megvetés tárgya volt, így különösebb befolyása sem lehetett az európai politikára. Az ID még a választások előtt tartott csúcsjelölti vitára sem kapott meghívást, ezzel kapcsolatban máig folyik egy per az Európai Unió Bírósága előtt.

A Patrióták Európáért nevű új pártcsalád lényege: leválasztani az igazán kínos szereplőket az ID-frakcióról, kiegészítve azt néhány vállalható közép-európai párttal, majd valamivel nagyobb befolyást gyakorolni az EU politikájára.

Ebben segíthet az is, hogy a patrióták mozgását kiegészíti a leválasztott, igazán kínos szereplők összefogása. Az Afd ugyanis önmagában is majdnem akkora, hogy meg tudjon alapítani egy pártcsaládot, ezért valószínűtlen volt, hogy függetlenként folytassák a képviselői. Így alakulhatott meg a Szuverén Nemzetek Európája nevű pártcsalád, amelynek a megalakulásról már egy ideje pletykáltak, huligánfrakcióként emlegetve őket. Csak az nem volt biztos, hogy marad-e annyi párt az ID Patriótákká alakulása után szabadon, amennyi egy frakció alakításához kell.

Végül maradt, így az AfD a Mi Hazánkkal, a bolgár Újjászületéssel, a lengyel Konföderációval, a francia Visszahódítással, valamint más kisebb szélsőséges pártokkal közösen alakított radikális egy 28 fős szélsőjobboldali frakciót.

A patrióták és az szuverenisták között ideológiában talán kisebb a távolság, mint brandben, ezért lehetett az is, hogy a lengyel Konföderáció öt képviselőjéből csak három csatlakozott az utóbbihoz, ketten Orbán Viktorral és Le Pennel tartottak, megosztva a párt küldöttségét, és hidat képezve a két csoport között.

Ezzel teljes lett a jobboldal az Európai Parlamentben. A jobbközép Európai Néppárttól jobbra három pártcsalád is lesz:

  • a konzervatívok és reformisták,
  • a patrióták
  • és a szuverenisták.

A szélsőjobb szereplőinek eredeti célja az áttörés mellett az egyesülés volt. Ennek az ellenkezője történt meg.

A szélsőjobb erősebb lett ugyan, de megosztottabb is, mint korábban.

Ezt egészíti ki az is, hogy az ECR-frakció szép lassan, de közeledik a centrumhoz. Ursula von der Leyen eleve nyitni próbált Meloni pártcsaládja felé, mely most is talányos üzeneteket küld arról, megszavazza-e őt bizottsági elnöknek. Az első strasbourgi plenáris ülés után kiderül majd, hogy Meloniék a Zöldekhez hasonló szerepet játszanak-e majd a centrum jobboldalán. (24.hu)

ECR
EURÓPAI PARLAMENT
ID
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.14. - 05:28
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

    Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

  • Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

    Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

  • A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

    A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

  • Országszerte visszatér a kánikula

    Országszerte visszatér a kánikula

  • "Magam vagyok a bukás oka"

    "Magam vagyok a bukás oka"

  • Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

    Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

  • Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

    Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

  • Ismét drágulnak a lakáshitelek

    Ismét drágulnak a lakáshitelek

  • Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

    Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

  • De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

    De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

  • Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

    Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

  • Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

    Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

  • Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

    Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

  • Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

    Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

  • A párizsi olimpia hétfői győztesei

    A párizsi olimpia hétfői győztesei

  • Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

    Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

  • A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

    A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

  • Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

    Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

  • Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

    Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

  • Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

    Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

  • Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

    Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element