Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Dolgozik az agymosógép: a magyarok 18 százaléka hazánk ellenfeleként tekint az Egyesült Államokra

Belföld
2023.06.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Hiába javultak a transzatlanti kapcsolatok, az európaiak inkább kimaradnának az Egyesült Államok és Kína esetleges konfrontációjából – derült ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) tanulmányából, amelyet hazánkban először lapunk ismertethet.

Az utóbbi két évben markánsan javult az Egyesült Államok megítélése, de az uniós polgárok semlegesek szeretnének maradni egy esetleges amerikai–kínai fegyveres konfliktusban – derült ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) agytröszt ma közölt tanulmányából, amelynek ismertetésére hazánkban elsőként a Népszava kapott lehetőséget. A kutatás az EU 11 tagállamában készített, átfogó reprezentatív felmérésre épít, amely egyebek mellett a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyt vizsgálta.

A válaszadók lehetőséget kaptak, hogy az Európai Unióhoz, illetve saját országukhoz való viszony alapján négy különböző kategória egyikébe sorolják az Egyesült Államokat, Kínát és Oroszországot: azonos értékeket és érdekeket valló szövetségesnek, a stratégiai együttműködéshez elengedhetetlen partnernek, vetélytársnak vagy ellenfélnek, akivel konfliktusban állnak.

Az adatsorokból világosan kiolvasható, hogy Joe Biden amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhetően, és az Ukrajna elleni orosz invázió következtében valamelyest helyreállt a Donald Trump idején megromlott transzatlanti viszony. A vizsgált országokra vetítve 32 százalék Európa szövetségesét, további 43 százalék pedig elengedhetetlen partnerét látja az Egyesült Államokban. Az ECFR által felmért országok közül Dániában és Lengyelországban a legnagyobb a bizalom: a dánok 55 százaléka, illetve a lengyelek 50 százaléka a kontinens szövetségesének, további 32-32 százalékuk partnernek tartja Amerikát. A másik véglet Bulgária, ahol a lakosság alig több mint fele (53 százalék) tekinti Európa szövetségesének vagy partnerének Washingtont.

Újraépített transzatlanti bizalom ide vagy oda, az európaiak szeretnék, ha a kontinens saját útját járná. Biden barátságosabb külpolitikája dacára továbbra is igény van a Trump-éra idején az uniós vezetők által felkapott stratégiai autonómia koncepciójára. A túlnyomó többség, 74 százalék úgy véli, hogy a kontinensnek ki kell építenie saját védelmi képességeit. Az ECFR 2020 novemberben készített felmérésében még az uniós polgárok 66 százaléka gondolta ugyanígy. A tanulmányban a szerzők, Jana Puglierin és Pawel Zerka, az ECFR vezető elemzői rámutattak: a közvélemény három éve még annak hatása alatt volt, hogy Trump megkérdőjelezte a NATO értelmét és kilépéssel fenyegetett, ezt figyelembe véve különös jelentőséggel bír, hogy azóta nőtt az igény az önálló védelmi fejlesztésekre.

 

Nincs egyetértés a háború utáni orosz viszonyról

Az Ukrajna elleni orosz invázió következtében a vizsgált 11 országban több mint egyharmadról (36 százalék) nagyjából kétharmadra (64 százalékra) nőtt azok aránya, akik Oroszországra vetélytársként (9 százalék) vagy ellenfélként (59 százalék) tekintenek, ám az ECFR felmérése szerint a különböző nemzetek merőben másképp képzelik el a konfliktus lezárulta utáni viszonyt. Az európaiak zöme nyitott lenne valamilyen formában helyreállítani a kétoldalú kapcsolatokat Moszkvával egy békemegállapodást követően. A felmért EU-tagállamokban 21 százalék teljes együttműködést tartana kívánatosnak, 48 százalék valamiféle korlátozott viszonyt, amely például kizárja a kereskedelmet egyes iparágakban. Bulgária a legbefogadóbb: 51 százalék nem szabna határt a majdani együttműködésnek Oroszországgal, további 33 százalék korlátozott kapcsolatot szeretne a háború után, Magyarországon a teljes együttműködés pártján 32 százalék áll, 54 százalék szorítaná a kétoldalú viszonyt bizonyos keretek közé. Lengyelország a legelzárkózóbb: 39 százalék szerint Varsónak a háború után semmilyen kapcsolatot nem kellene fenntartania Moszkvával, a lengyel lakosság fele ugyanakkor hajlandónak mutatkozik a limitált (42 százalék) vagy teljes együttműködésre (8 százalék).

Az európaiak ugyanakkor nem érzékelik veszélyesnek, hogy katonailag eddig tengerentúli szövetségesükre hagyatkoztak. A felmért országokban 47 százalék szerint Európa és az Egyesült Államok között fennálló biztonsági együttműködés inkább hasznos, további 24 százalék szerint ugyanannyira kifizetődő, mint kockázatos, és mindössze 15 százalék tartja inkább rizikósnak. A többség (56 százalék) úgy érzi, hogy Trump jövő évi esetleges újraválasztása gyengítené a szövetséget, de ezt aránylag kevesen (28 százalék) tartják valószínűnek. Ennél többen számítanak arra, hogy Ukrajna megnyeri a háborút (33 százalék) vagy katonai konfrontációra kerül sor Kína és az Egyesült Államok között (29 százalék).

Hiába lett ismét szorosabb a kapcsolat Amerikával, az európaiak inkább kimaradnának a nagyhatalmi kakaskodásból. Amennyiben kínai–amerikai fegyveres konfliktus robbanna ki a pekingi rezsim saját tartományának tekintett, ám de facto önálló Tajvan felett, akkor a vizsgált EU-tagállamok mindegyikében a többség a semlegességet választaná. Átlagban 62 százalék szeretne kimaradni egy ilyen esetleges konfliktusból, Amerika mellé 23, Kína oldalára 5 százalék állna. Habár Oroszország háborús agressziójának támogatásával Peking sokaknál kihúzná a gyufát, a felmért EU-tagállamokban csak relatív többség (41 százalék) támogatná az ázsiai ország szankcionálását, 33 százalék szerint Kína megbüntetésénél fontosabbnak tartaná a nyugati gazdaság védelmét. A kérdésben messze nincs egység az EU-tagállamok között. Az ECFR felmérése szerint Svédországban, Dániában és Hollandiában abszolút többség áll a szankciók mögött, de Ausztriában, Magyarországon, Olaszországban és Bulgáriában egyértelműen a büntetőintézkedések ellen foglalt állást. A szerzők szerint a nézetkülönbségekben szerepet játszik az adott ország kereskedelmi kitettsége Kína felé.

 

Érezhető Orbán Amerika-ellenes hergelése

A magyarok nem elhanyagolható hányada, 18 százaléka hazánk ellenfeleként azonosítja az Egyesült Államokat – erre is rávilágít az ECFR felmérése. Ez alighanem az utóbbi hónapokban a kormányzati kommunikációban és a Fidesz-párti médiában eluralkodott Amerika-ellenes hergelés eredménye, amelynek keretében Orbán Viktor miniszterelnök március elején egyenesen Magyarország ellenfeleként azonosította a Biden-adminisztrációt. David Pressman amerikai nagykövet korábban lapunknak aggodalomkeltőnek és szövetséges ország részéről példátlannak nevezte ezt a fajta retorikát. A kutatás ugyanakkor megerősíti, hogy a többség továbbra is elkötelezettnek mutatkozik tengerentúli NATO-szövetségesünk iránt: 20 százalék Magyarország szövetségeseként és további 50 százalék partnereként tekint az Egyesült Államokra. A magyarok zöme (54 százaléka) egyúttal úgy látja, hogy Trump esetleges visszatérése gyengítené a transzatlanti szövetséget.

Hazánkban a keleti nagyhatalmaknak is pozitív a megítélése. Kínát 12 százalék Magyarország szövetségesének, további 60 százalék partnerének tartja, sőt még a szomszédunkban véres háborút folytató Oroszországot 14, illetve 45 százalék sorolja ezekbe a pozitív kategóriába. Bár a magyarok nagyobb része hazánk barátját látja az oroszokban, paradox módon Európa szempontjából fenyegetést: 8 százalék Európa riválisaként, 46 százalék a kontinens ellenfeleként azonosítja Moszkvát.

Az európaiak összességében tisztában vannak a kínai befektetések jelentette kockázatokkal. A vizsgált EU-tagállamokban 65 százalék elfogadhatatlannak tartja, hogy kínai cégek tulajdonába kerüljenek hidak, kikötők vagy más európai infrastruktúrák és mindössze 18 százalék helyeselné ezt. Az uniós polgárok 59:22 százalék arányban az újságokat, 52:31 százalék arányban a techvállalatokat sem szívesen adnák át kínai befektetőknek. A közvélemény azonban megosztottabb, ha focicsapatok megvásárlásáról vagy infrastrukturális beruházások kivitelezéséről van szó, előbbinél 42:37 százalékban, utóbbi esetben 43:39 százalékban utasítanák el a kínai szerepvállalást. Mindent egybevéve a felmért EU-tagállamokban kiegyensúlyozottnak tartják a gazdasági kapcsolatokat: 28 százalék szerint az európai–kínai kereskedelmi viszony inkább hasznos, további 35 százalék úgy látja ugyanannyira kifizetődőnek, mint kockázatosnak, és mindössze 22 százalék tartja inkább rizikósnak.

Mindent egybevéve az európaiak többsége nem tekint kihívásként Kínára, nem hiszik el a Biden-kormányzat által hirdetett demokráciák és autokráciák ellentétéről szóló narratívát – állapították meg a szerzők. Rámutattak: Kína európai megítélése keveset változott a 2021-es felméréshez képest, holott Hszi Csin-ping kínai elnök éppen az ukrajnai háborút megelőzően jelentette be a „korlátlan partnerséget” Oroszországgal, és Peking továbbra is vonakodik elítélni az Ukrajna elleni orosz inváziót. „Az uralkodó vélemény szinte minden megkérdezett országban az, hogy Kína szükséges partner Európának, és a szóban forgó nemzetnek” – írták az ECFR elemzői.

A 11 EU-tagállamban 43 százalék sorolja Európa partnerei közé Kínát, három országban az abszolút többség osztja ezt a nézetet: Bulgáriában 58, hazánkban 54, illetve Spanyolországban 51 százalék. Összességében kevesen tartják az öreg kontinens szövetségesének az ázsiai országot, a vizsgált nemzetekben 4, a magyarok és bolgárok körében pedig 8-8 százalék gondolkodik így. Nem elhanyagolható azok aránya sem, akik kritikusak Pekinggel szemben: a felmért országokban 24 százalék Európa vetélytársának, további 11 százalék ellenfelének tartja. Németországban és Svédországban a lakosság éppen fele ítéli meg negatívan Kínát és relatív többségben van ez a vélekedés Franciaországban és Dániában is.

A szerzők azt a következtetést vonják le az adatokból, hogy az európai vezetőknek jobban kellene törekedniük a lakosság tájékoztatására külpolitikai kérdésekben, és fel kell készíteniük őket az esetleges jövőbeni forgatókönyvekre. Nyilvános vitákat kellene folytatniuk például a kínai gazdasági befolyás veszélyeiről vagy az Egyesült Államok és Kína nagyhatalmi konfrontációjának lehetséges következményeiről.

 


A felmérésről
Az ECFR az Alpha, Analitiqs, Datapraxis, Szondaphone és YouGov közvélemény-kutatócégekkel együttműködve az Európai Unió 11 tagállamában – Ausztria, Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország – végzett reprezentatív felmérést.

(Népszava)

Címlapkép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Orbán Vitkor, Magyarország miniszterelnöke - Forrás: MTI
KÜLFÖLD
EURÓPAI UNIÓ
Oroszország
KÍNA
Magyarország
KÖZVÉLEMÉNY
UKRAJNA
FELMÉRÉS
egyesült államok
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.06.07. - 06:41
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Több mint kolléga: egymásba szerettek a rendőrök

    Több mint kolléga: egymásba szerettek a rendőrök

  • Magyar Péter ráígért Orbán Viktorra

    Magyar Péter ráígért Orbán Viktorra

  • Kiderült, mennyit keresnek az Ausztriában dolgozó magyarok

    Kiderült, mennyit keresnek az Ausztriában dolgozó magyarok

  • XVI. kerületi fideszes polgármester: Rendet kéne tenni a kórházakban és a Fideszen belül

    XVI. kerületi fideszes polgármester: Rendet kéne tenni a kórházakban és a Fideszen belül

  • Kifakadt a közgazdász: Undorító, mire vették fel Orbánék a kínai gigahitelt

    Kifakadt a közgazdász: Undorító, mire vették fel Orbánék a kínai gigahitelt

  • Nagyon durva központosítás készül készül Szlovákiában a műemlékek kapcsán

    Nagyon durva központosítás készül készül Szlovákiában a műemlékek kapcsán

  • Orbán a tanár!

    Orbán a tanár!

  • Egyre több a nem tervezett az áramszünet Magyarországon, a szolgáltatók között a legrosszabbul a Mészáros-féle Titász áll

    Egyre több a nem tervezett az áramszünet Magyarországon, a szolgáltatók között a legrosszabbul a Mészáros-féle Titász áll

  • Betelefonált a Kossuth Rádióba és elmondta, hogy kézigránáttal menne a Tisza Párthoz

    Betelefonált a Kossuth Rádióba és elmondta, hogy kézigránáttal menne a Tisza Párthoz

  • Összeomlás előtt a futárcégek, tépik a hajukat a vásárlók

    Összeomlás előtt a futárcégek, tépik a hajukat a vásárlók

  • Hiller István aggódik a magyar felsőoktatásért

    Hiller István aggódik a magyar felsőoktatásért

  • Nem csak a klímákkal volt gond: elromló CT-k, liftek és ágyi-poloskák is nehezítették a kórházak dolgát az utóbbi hetekben

    Nem csak a klímákkal volt gond: elromló CT-k, liftek és ágyi-poloskák is nehezítették a kórházak dolgát az utóbbi hetekben

  • Újabb adóemelések, megszorítások jöhetnek, nagy a költségvetés hiánya

    Újabb adóemelések, megszorítások jöhetnek, nagy a költségvetés hiánya

  • Az X-en könyörög Musk gyerekeinek nagymamája, hogy a Tesla-vezér adja vissza az unokáit

    Az X-en könyörög Musk gyerekeinek nagymamája, hogy a Tesla-vezér adja vissza az unokáit

  • Megszólalt az olimpiai nyitóünnep rendezője, miután kitört a botrány

    Megszólalt az olimpiai nyitóünnep rendezője, miután kitört a botrány

  • Hatalmas leépítést jelentett be a Magyarországon is érdekelt német autóipari beszállító

    Hatalmas leépítést jelentett be a Magyarországon is érdekelt német autóipari beszállító

  • Szerénység, Magyar elvtárs, szerénység

    Szerénység, Magyar elvtárs, szerénység

  • Kitört a diplomáciai botrány, a varsói külügy is visszaszólt Orbán Viktornak

    Kitört a diplomáciai botrány, a varsói külügy is visszaszólt Orbán Viktornak

  • Megélénkül a szél és hőségmentes lesz a hétfő

    Megélénkül a szél és hőségmentes lesz a hétfő

  • Iványi Gábor újra a strasbourgi bírósághoz fordul, szerinte egyetlen pontja sincs az Orbán-kormány működésének, amely ne sértené a krisztusi elveket

    Iványi Gábor újra a strasbourgi bírósághoz fordul, szerinte egyetlen pontja sincs az Orbán-kormány működésének, amely ne sértené a krisztusi elveket

  • Havi plusz 100 ezret is jelenthet Orbán új adókedvezménye

    Havi plusz 100 ezret is jelenthet Orbán új adókedvezménye

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element