Egy kiszivárgott törvénytervezet borzolja a kedélyeket Németországban: ősztől Olaf Scholz kormánya megszakítaná a közvetlen pénzügyi kapcsolatot az egyházakkal, ezzel évente 600 millió eurós állami támogatást spórolnának.
Véget akar vetni a német kormány az egyházaknak nyújtott állami támogatások több évtizedes rendszerének, ráadásul úgy, hogy abba az egyes szövetségi tartományoknak közvetlenül ne legyen beleszólása. Ez egy sajtóban kiszivárgott törvényjavaslatból derült ki, amely most országszerte felháborodást váltott ki.
A Welt értesülései szerint az SPD, a Zöldek és az FDP pártokból álló kormánykoalíció valláspolitikusai ősztől arra akarnak törvényt bevezetni, hogy kiváltsák az évente nyújtott, központi szolgáltatásokat.
Eszerint a jövőben már nem járna automatikusan a pénzügyi támogatás, hanem az egyes tartományok maguk döntenék el, hogy miként támogatják az egyházakat – például földdel, erdővel, értékpapírokkal vagy konkrét kifizetéssel.
Történelmi léptékű megvonásra készülnek
A katolikus és a protestáns egyházak évente több mint 600 millió euró juttatást kapnak a német államtól – kárpótlásként a szekularizáció során, különösen a 19. század elején kisajátított egyházi javakért és földekért.
A német alaptörvény ugyanakkor tartalmaz egy, a weimari alkotmányból átvett felhatalmazást a kártérítési kifizetések valamikori átalakítására, amelynek végrehajtását a Scholz-kormány vállalta magára 2021-ben, az „egyik legfontosabb társadalmi-politikai célként” – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A történelmi dimenziójú kérdésben már rengeteg vita zajlott, ezért sokan nem számítottak rá, hogy a kabinet még napirendre veszi az állami juttatások alapvető átalakítását, amelyről az őszre tervezett módosítás szólhat.
Nem akarnak kárt okozni, de spórolnának
Az SPD parlamenti frakciójának valláspolitikai szóvivője, Lars Castellucci azt közölte, hogy nem akarnak kárt okozni az egyháznak.
Például ellenzik, hogy a módosítás egyértelműen megszabja a támogatások jövőbeni formáit az egyes államokban, de az eddigi pénzügyi kapcsolatok megszakításáról van szó.
Az elképzelés több tartományban éles ellenállást váltott ki, például a szász-anhalti államkancellária szerint ezekben a szűkös költségvetési időkben bölcsebb lenne elhalasztani a rendszer kiváltását, főként úgy, hogy abba nem lehetne érdemi beleszólásuk.
Az ellenzéki, kereszténydemokrata CDU unió szerint pedig az állam és az egyház kapcsolata jól működik, ezért inkább az alkotmányos elvárást kellene felülvizsgálni.
Csökken a hívek száma, kevesebb a bevétel
A Welt egy másik összefoglalója szerint a németországi katolikus egyház folyamatosan veszít a tagságából, amely a gazdálkodására is hatással van – emiatt is lehet kritikus az eddigi pénzügyi támogatások tervezett megvonása.
A németeknél mintegy 20,3 millió ember tartozik 27 katolikus egyházmegyéhez, de a hívek száma tavaly 2,8 százalékkal, azaz 600 ezer fővel csökkent. Ennek oka kisebb részben a bekövetkezett halálesetek, ugyanis jóval nagyobb arányban a kilépések okozzák a közösség szűkülését, amelyet az új tagokkal nem tudnak pótolni.
Összességében a németek 46 százaléka tartozik a katolikus vagy a protestáns egyházhoz – utóbbi a statisztikák szerint 18,6 millió főt jegyez.
A taglétszám csökkenése hosszú távon kihat az egyházi adóbevételekre és így a pénzügyekre is. Sok egyházmegye és regionális gyülekezet már kénytelen volt bevezetni megszorító intézkedéseket – állapítják meg. (Economx)