Ez nem akadályozhatta meg a döntést, elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta az európai sajtószabadság -törvény szövegéről született kompromisszumot, amelyet a múlt év végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá. Az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel, ami azonban nem akadályozhatta meg a döntést, elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése.
A pénteki megállapodással az EU egy lépéssel közelebb került a jogszabály elfogadásához: az EP kulturális bizottsága jövő kedden, plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz a rendeletről, amely ezután nem sokkal törvényerőre emelkedhet. Előírásai 2025 derekán fognak hatályba lépni.
Orbán Viktor miniszterelnök egy X-en tett egy októberi bejegyzésében azt állította, hogy a javaslattal az Európai Unió a média feletti teljes ellenőrzést akarja megvalósítani, amit a közép-európaiak a kommunista és a náci időkből ismernek. „Soha többé!” – írta a posztban, előrevetítve, hogy mi lesz a magyar álláspont a döntéshozó kormányközi EU Tanácsban.
Az Európai Bizottság 2022. szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadság törvényről szóló javaslatát. A rendelettervezet a média sokszínűségének és függetlenségének védelmét szolgáló szabályokat tartalmazott: biztosítékokat az újságírók megfigyelése és a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás ellen, előírásokat a közszolgálati média pártatlanságának a garantálására, a médiatulajdonlás és az állami hirdetések elosztásának az átláthatóságára.
Tavaly az EU két törvényalkotó intézménye, az EU Tanács és az Európai Parlament is kialakította álláspontját a bizottsági indítványról, majd hónapokig tartó egyeztetéseket követően dűlőre jutottak a mindkettőjük számára elfogadható szövegről, amely pénteken került a tagállamok nagykövetei elé.
Az elfogadás előtt álló rendelet előírásai alapján nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt.
Nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, a reklámokat pedig arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni. Nem lesz ugyan tilos újságírókat “nemzetbiztonsági okokból” megfigyelni, de a nemzeti hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el. Kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire, ha az adott személy ellen súlyos, 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.
A rendelet a tagállamok feladatává teszi a rendelkezések betartását, amelynek elmulasztása bizonyos esetekben kötelezettségszegési eljárást és bírósági pert vonhat maga után. (Népszava)
