Január végén országosan megbénulhat a tömegközlekedés, ha a keddi munkáltatói bérajánlat mértéke nem megfelelő. A mozdonyvezetők is hasonló akcióra készülnek.
Összesen 5 978 sofőr, a volán buszvezetők 58 százaléka írta alá a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) bérkövetelését és a sztrájkot támogató ívet – tájékoztatta lapunkat a SZAKSZ elnöke. Dobi István úgy fogalmazott: ez már a dolgozók olyan többsége, amelynek követelését nem lehet figyelmen kívül hagyni, így elvileg teljesítettnek tekinthető a munkabeszüntetés feltétele.
Mint ismert, Dobi István azt mondta, abban az esetben szervez meg január végére egy, a decemberihez hasonló munkabeszüntetést, ha a 10 300 Volánbusz-sofőr legalább 60 százaléka egyetért a bérköveteléssel, és aláírásával megerősíti, hogy részt is vesz az esetleges sztrájkban. Pénteken még 49 százalékos volt a támogatottság, akkor 5107 aláírás volt meg, a hétvégén gyűlt össze a további 871.
Beszélt arról is, hogy a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács ülésén ismerteti a MÁV Zrt. 9 leányvállalatát érintő, 2024. évi keresetfejlesztési ajánlatát. Nem hivatalos értesülés alapján korábban a 6-8 százalékos béremelést tervezett a cég, ez mára 10-12 százalékra emelkedett. A pontos szám megismerése után dönt majd Dobi István és a SZAKSZ vezetése arról, hogy 58 százalékos felhatalmazással folytathatja-e bérharcot. Kijelentette:
csak abban az esetben tekintene el a további nyomásgyakorlástól, ha a munkáltató, a 25 százalékos bérkövetelésükhöz nagyon közeli ajánlattal állna elő, és 20 százalék alá semmiképpen nem megy.
A SZAKSZ már tavaly szeretett volna tárgyalni és megállapodni a bérekről, de erre a munkáltató nem volt nyitott. A december közepén megtartott kétnapos országos sztrájknak ez, és a kiszivárgott 6-8 százalékos munkáltató béremelési terv volt az oka. Akkor lapunknak buszvezetők meséltek arról, hogy normális fizetés helyett túlórára kényszerítik őket. Egy évben 15 hónapnyi munkát végeznek, alapórával a bérük nettó 320-340 ezer között lenne, csak túlórával érik el a 400-450 ezret.
A munkaidő beosztásuk is igen sajátos, „2.40-kor keltem, és éjfélkor érek majd haza. És mindegy, hogy szombat, vasárnap, vagy ünnepnap van, az óradíjunk ugyanannyi”. Egy kollégája pedig azt emelte ki: aki teheti, elmegy külföldre dolgozni, Szlovákiában és Szlovéniában az itthoni bérük dupláját megkeresik. „Itthon pedig már akkora a munkaerőhiány, hogy D kategóriás jogosítvány nélkül is felvesznek már embereket, itt beiskolázzák őket és közben annyi pénzt kapnak, mint én 20 év után” – mondták.
Lázár János közlekedési miniszter és a cég vezetése nem nézte jó szemmel a nyomásgyakorlást. Pafféri Zoltán, a Máv-csoport vezérigazgatója megjegyezte, hogy a MÁV Zrt. a munkabéke megtartására törekszik, békésen és tárgyalóasztal mellett kíván megállapodni, és a bértárgyalás első napján csak felelős ígéretet fog előterjeszteni, a jövő évre szóló bérfejlesztés mértékével kapcsolatban. Lázár János perrel fenyegetőzött, a bérkövetelést irreálisnak és túlzó mértékűnek, a munkabeszüntetést erősen vitathatónak,szakszervezetet pedig felelőtlennek minősítette. A bíróság azóta másodfokon is kimondta: a sztrájk jogszerű volt.
Azóta már a mozdonyvezetők is elégedetlenek, a Mozdonyvezetők Szakszervezete is bejelentette:
legalább 18 százalékos bért követelnek, ha ezt a szintet nem éri el a munkáltató ajánlata, cselekvési programot határoznak meg a nyomásgyakorlásra, és felkészülnek a sztrájkra is.
Ennek előzménye pedig az, hogy az Ügyvivő Bizottság felmérte a tagszervezetek álláspontját, és kiderült, a dolgozók kiállnak a 18 százalékos bérkövetelés mellett. Még ezzel a szinttel is csak a három évvel ezelőtti, 2020-as szintre állna vissza a mozdonyvezetők bérének vásárlóértéke. (Népszava)
