Nagy volt az akarás, válság és bukás lett a vége
A halasztást nem indokolták, de már február elején az akkori pénzügyminiszter is úgy látta, hogy az eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti csatlakozásnak nincs sok esélye, mert Bulgária lemaradásban van a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében – írja az MTI a halasztásról.
Bulgária, az Európai Unió legszegényebb tagállama, a beruházások és a hitelbiztonság növelése érdekében szeretne csatlakozni az euróhoz, de az elhúzódó politikai válság miatt nem tudják tartani az eredeti terveiket. Az országban áprilisban tartják az ötödik választást két éven belül. Az euró bevezetését Bulgária főbb politikai pártjai támogatják, de egyes oroszbarát csoportok támadták, és a lakosság körében is csak mérsékelt támogatást élvez, a tavalyi felmérések szerint a támogatottsága csökkent.
A BALKÁNI ORSZÁGBAN ÉVEK ÓTA A SZÉLES KÖRBEN ELTERJEDT KORRUPCIÓT TEKINTIK AZ EURÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS EGYIK FŐ AKADÁLYÁNAK.
Bulgária eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti belépés céldátumát több szakértő is tarthatlannak tartotta egyebek mellett a magas infláció miatt. A nemzeti statisztikai hivatal kimutatása alapján 2022-ben 15,3 százalékos volt az éves infláció Bulgáriában, ami a nyolcadik legmagasabb ráta volt az EU-ban.
Összehasonlításképpen Magyarországon 2022-ben az éves átlagos infláció 14,5% lett, aminél magasabb utoljára 1997-ben volt az áremelkedés, amikor 18,3%-kal nőttek a fogyasztói árak.
Az euróövezethez való csatlakozás egyik kritériuma, amelyet az összes uniós tagállam által 1993-ban ratifikált maastrichti szerződésben rögzítettek, az árstabilitásra vonatkozik. Ez arról szól, hogy az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindex (HICP) nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb, mint a három legjobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga.
Bulgáriában 6,4 százalék volt az infláció szeptemberben az augusztusi 7,5 százalék után, míg az euróövezetben az augusztusi 5,2 százalékról szeptemberben 4,3 százalékra, az EU-ban 5,9 százalékról 4,9 százalékra változott. (Portfolio)