Tájkép csata után: egyik főpolgármester-jelölt sem örülhet a mostani eredménynek.
Karácsony Gergely még találhat kiutat ebből a helyzetből, de ahhoz bátorság kell. Litván Dániel jegyzete.
Múlt pénteken, hatalmas izgalmak – és hosszú-hosszú, idegőrlő várakozás után – a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az érvénytelen szavazatok újraszámolása után kihirdette a budapesti főpolgármester-választás véglegesnek tekinthető eredményét. Mint tudjuk, a lényeg nem változott, és ugyan a korábbi 342 helyett csupán 41 szavazattal, de Karácsony Gergely nyert. De valóban nyertesnek érezheti magát az újraválasztott főpolgármester? És mi a helyzet a választás lebonyolításával – az újraszámolás után most mindenki megnyugodhat, hogy rendben mentek a dolgok?
Kezdjük azzal, hogy Vitézy Dávidék miért is követelték az érvénytelen szavazatok újraszámolását, és mi derült ki ezekről. Vitézyék az NVB által elfogadott indítványukban arra hivatkoztak, hogy több száz fővárosi szavazatszámláló bizottsági tag jelezte nekik, hogy azokat a szavazólapokat, amelyeken az utolsó pillanatban visszalépett, és a szavazólapokról – úgy-ahogy, de erről később – kihúzott Szentkirályi Alexandrára, illetve Vitézy Dávidra együttesen leadott szavazatok szerepeltek, tévesen érvénytelennek nyilvánították a szavazókörökben. Vitézy Dávid többször beszélt arról is, hogy ilyen szavazólapok „ezres nagyságrendben” lehetnek.
Jómagam több írásban is kifejtettem, hogy ezt miért tartom felettébb valószínűtlennek. Rögzítsük tehát, hogy 24 592 érvénytelennek nyilvánított főpolgármester-jelölti szavazólapból összesen 560 darabról derült ki, hogy ezeket tévesen tették a szavazatszámlálók az érvénytelenek közé. Ezekből 53-at Grundtner Andrásra, 112-et Karácsony Gergelyre, és 395-öt Vitézy Dávidra leadott érvényes vokssá minősítettek át.
Valaki hazudott
Ez ugyebár azt jelenti, hogy az érvénytelen szavazatok nagyjából 2,3 százalékával volt probléma, de Szentkirályi-Vitézy érvénytelenített kettős szavazat legfeljebb 395 darab, az összes érvénytelen szavazat 1,6 százaléka lehetett. Azt is tudjuk egyébként, hogy az újraszámoláson ezer körüli, de inkább kevesebb kétes szavazólapot találtak, és az utolsó órákban olyan lapokat vizsgáltak át egyesével, amelyekről nehéz volt megállapítani, hogy érvényesek vagy érvénytelenek-e (például hogy a két egymást metsző vonal a név mellett érintette-e kívülről a kör vonalát, vagy egy összefirkált lapon volt-e csak egy karikában véletlenül két egymást metsző vonal). Tehát minden valószínűség szerint olyan szavazatból, amelyre Vitézyék hivatkoztak, nem lehetett több néhány tucatnál.
Ezt kiemelni nemcsak azért fontos, hogy most leírhassam: „Ugye megmondtam!” (bár ez is fontos szempont), hanem azért, mert egyértelműen kiderült, nem volt igaz, amire Vitézyék az újraszámolási indítványukban hivatkoztak. Pénteken már lehetett olvasni arról, hogy többnyire fideszes szavazatszámlálók által kitöltött, központilag megfogalmazott egyennyilatkozatok voltak a „bizonyítékok” az NVB elé benyújtott indítványhoz.
Több százan állították azt, hogy szavazóköreikben helytelenül lettek elszámolva a Vitézy-Szentkirályi kettős szavazatok – valószínűleg még az sem jönne ki, hogy minden ilyen nyilatkozathoz legalább egyetlen darab ilyen hibásan érvénytelennek nyilvánított szavazólap tartozzon, de hát ugye itt szavazókörökről volt szó, egyenként több, esetleg több tucat ilyen szavazólappal. Akkor hogy született az a rengeteg nyilatkozat? Kollektív amnézia vett volna erőt ennyi szavazatszámlálón? Esetleg központi utasításba kapták, hogy mire is kéne emlékezniük? Ne adj isten, nem is minden nyilatkozatot írt alá valódi szavazatszámláló? Röviden: itt valakik hazudtak.
Kihúzás vagy behúzás, ez a gondom óriás
És mi a helyzet azzal, amivel Vitézy Dávid a pénteki újraszámlálás után előállt? Mint kiderült, a főpolgármester-jelölt már a fenti beadvánnyal párhuzamosan azt is kezdeményezte, hogy a IV. és a VII. kerületben semmisítsék meg a választás eredményét és írjanak ki új voksolást (önmagában azért az is érdekes, hogy Vitézy ezt nem reklámozta addig, amíg az újraszámolás eredménye nem derült ki). Indoklásul azt hozta fel, hogy ezekben a kerületekben tudatosan „nagyon vékony tollal” húzták át Szentkirályi Alexandra nevét, és sokan emiatt szavazhattak érvénytelenül. Ezt alátámasztja a tény, hogy e kerületekben a budapesti átlagnál jóval több, arányaiban nagyjából kétszer annyi érvénytelen szavazat született, mint máshol, ahol jobban láthatóan húzták ki a visszalépett fideszes jelöltet a lapokról. Ezt a beadványát az NVB első körben elutasította, de ezzel kapcsolatban még fellebbezhet Vitézy Dávid, döntést pedig végső soron a Kúria hozhat.
Ugyan jogi kérdésekben nem szerencsés laikusként megnyilatkozni, de ebben az esetben a jogi helyzet elég egyértelmű. A szavazásról szóló törvény így fogalmaz:
„A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.”
Ennek módjáról pedig a 178. paragrafus 3. pontja így rendelkezik:
„Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző tizennegyedik nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett – és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították –, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza.”
Igen, a törvényben egy szó sincs arról, hogy miként kell áthúzni a nevet… Ez olyan hiba, amelyet mielőbb javítani kéne, és előírni, hogy az áthúzás tegye olvashatatlanná a jelölt nevét, a mellette található karikát pedig teljesen satírozza be – de jelen állás szerint sajnos törvényesnek tűnik egy vékony tollhúzással oldani meg a dolgot. Ha a Kúria felülbírálná az egyébként fideszes többségű NVB az erre az indítványra vonatkozó döntését, az legalábbis eléggé érdekes lenne.
Ingoványos talaj
Hogy morálisan rendben van-e ez az egész? Nem igazán. De ha a jog helyett a dolgok morális részét kezdjük vizsgálni, Vitézy Dávid is erősen ingoványos talajon áll. Ott van ugye rögtön a fent részletezett történet a nyilatkozatokkal, de azt is nehéz ilyen szempontból kimagyarázni, hogy miután egész kampányát a két „nagy” oldaltól való függetlenségére építette fel, hogyan állt be mögé hirtelen az egész kormányzati propagandagépezet a Megafontól Bayer Zsoltig. Az nem a szavazók megtévesztése, hogy egy jelölt letol egy egész kampányt, elkölt rengeteg pénzt, végig mindenhol elmondja, hogy esze ágában sincs visszalépni, majd néhány órával a visszalépési határidő előtt mégis megteszi, és ugyanezzel a lendülettel a teljes apparátusát az eddig függetlenként reklámozott jelölt mögé állítja?
Tegyük fel, hogy sem a visszalépéshez, sem annak időzítéséhez neki semmi köze nem volt, de akkor is felmerül a kérdés, tényleg azoknak a szavazatával szeretett volna nyerni, akik annyira nem követték a híreket, hogy azt sem tudták, hogy visszalépett a fideszes jelölt, és nem az ő „szakmai, független” programjára szavaztak volna, hanem azért húzták volna be mellé az ikszet, mert a kormánypárti sajtó kiadta az ukázt erre?
Az tehát kimondható, hogy Vitézy Dávid jókora pofont kapott ezzel a végeredménnyel. A főpolgármesteri széket nem tudta megszerezni, a budapesti szavazók körében végérvényesen bekerült a „fideszes” kategóriába, ráadásul morális szempontból is nehezen kimagyarázható dolgokat tett.
A hoppon maradt nyertes
De mi a helyzet Karácsony Gergellyel? Ő sem örülhet őszintén. Ha folytatja októbertől főpolgármesterként, akkor a közgyűlésben kialakult erőviszonyok miatt még az eddigieknél is sokkal nehezebb dolga lesz. A fő gond azonban nem ez, hanem az, hogy múlt csütörtökön, de még múlt pénteken is, a végleges eredmény megismerése előtt nem sokkal is arról beszélt, hogy a szavazólapok kezelése során elkövetett szabálytalanságok miatt semmiképpen nem fogja elfogadni az eredményt, és nem egyszerűen újraszámolást, hanem új szavazást fog követelni, és ennek érdekében minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget, az NVB után a Kúriát, az Alkotmánybíróságot, sőt uniós fórumokat is igénybe fog venni.
Fenntartom, ott és akkor, a meglévő információk mellett Karácsony jól döntött. Az akkori állításai közül azok, amelyekről el lehet ezt dönteni, igaznak bizonyultak. Az NVB valóban egy igencsak kurta-furcsa eljárás során döntött az újraszámolásról. A Vitézyék által benyújtott bizonyítékok valóban megkérdőjelezhetők. A Nemzeti Választási Iroda is elismerte, hogy a szavazóköri urnák kibontásakor nem minden esetben volt ott ellenzéki megfigyelő. Az, hogy megbontották-e az érvénytelen szavazólapok kötegelését, az ezeket tartalmazó borítékokat, mielőtt azokat beszállították volna az újraszámolás helyszínére, legalábbis kérdéses.
De nagyon úgy tűnik, hogy mindezek ellenére nem történt manipuláció a szavazólapokkal, vagy ha mégis, akkor az nem volt sikeres. A csütörtök-pénteki történések fényében nehéz volt elképzelni, hogy ez végül így lesz, de jelenleg ő a törvényesen megválasztott következő főpolgármester. Igen ám, de csütörtöki, sőt még pénteki beszédében is tőle talán szokatlanul is harciasan ígérte meg, hogy mindenképpen új választást akar kiharcolni. A végeredmény ismertetése után is kijelentette: kezdeményezni fogja a főpolgármester-választás megismétlését.
Hétfőn aztán lépett is Karácsony Gergely, és beadta a Kúriához az indítványát, amelyben a választás eredményének megsemmisítését, illetve a szavazás a teljes városban történő megismétlését kéri. Erről szóló bejegyzésében a főpolgármester azt írta, hogy nem az újraszámolás tényével van baja, hanem annak módjával. "A budapesti szavazókörök közel felénél nem volt garantálva az, hogy az újraszámolásra úgy érkezzenek meg a szavazólapok, ahogyan a választás éjjelén a szavazatszámláló bizottság azokat bekötegelte" - ismételte meg korábbi állításait Karácsony.
"Nem állítom azt, hogy történt bárhol visszaélés. Azt állítom, hogy sérültek azok a törvényi garanciák, amik kizárnák a választási visszaélést. Biztosan véletlen, hogy a XVII. kerületből szinte nem volt olyan szavazókör, ahonnan szabályosan lezárva érkeztek volna a szavazólapok az NVI-hez – aztán arányaiban itt volt az egyik legtöbb, végül érvényesnek átminősített szavazat.
A választási csalások kizárására szolgáló garanciák egy demokrácia legfontosabb biztosítékai. Nekem pedig van felelősségem abban, hogy fellépjek ezen garanciák védelme érdekében
- zárta bejegyzését.
Ezt a beadványt – amennyiben stílszerűen pestiesen szólva nem akart segget csinálni a szájából – Karácsony Gergelynek be kellett adnia, különben végleg ráégett volna ,hogy csak addig volt baja az újraszámlálással, amíg azt hitte, veszíteni fog. Azonban az NVB egyhangú döntésben hirdette ki a végeredményt, és meglepetés lenne, ha a szavazólapok kezelése közben történt, Karácsony által jelzett – és egyébként valóban nagyon súlyos és aggasztó, de döntőnek nem bizonyuló és az NVB ellenében nehezen bizonyítható – visszásságok gyanújára alapozva a Kúria megismételtetné a választást, az pedig még inkább, ha nem csak néhány szavazókörben, esetleg kerületben (ahol bizonyíthatóan történt visszaélés) rendelnének el új szavazást.
Ha az történt volna, amire számított, hogy megfordul az eredmény, akkor minden bizonnyal „minden demokratát” az utcára szólítva, hatalmas tömegtüntetések élén követelhette volna az új szavazást, és ebből az egészből akár megerősödve, egy megkerülhetetlen, Budapestért megharcolt ellenzéki politikusként is kijöhetett volna. Nehéz viszont elképzelni, hogy néhány száz embernél többet megmozgatna az a felhívás, hogy tüntessen az egyébként az ő akaratát tükröző végeredmény ellen. Még saját elkötelezett szavazóit sem hozza valószínűleg lázba az, hogy tüntessen a választási rendszer visszásságai ellen – úgy, hogy csak elméletben történhettek visszaélések, a gyakorlatban viszont nem változott az eredmény.
Tiszta lappal újra szavazni
Akkor tehát mit tehet Karácsony Gergely, ha ebből a részben maga által ásott gödörből saját hitelességét megőrizve akar kimászni? Le kell mondania. Igaz, ez sem olyan egyszerű, hiszen új főpolgármesteri ciklusa csak októberben kezdődik majd, ráadásul új választást a törvényi előírások miatt valószínűleg csak jövőre lehet legkorábban kiírni. De ha ezt megteszi, legalább a kezdeményezés nála marad, és nem kell öt évig hallgatnia, hogy hát akkor mi is lett azzal az új választással, az csak akkor kellett volna, ha nem te nyersz?
További előnye lenne ennek a lépésnek, hogy egyrészt a Fidesz-Szentkirályi-Vitézy háromszögben is végre tiszta viszonyokat teremtene, illetve Magyar Pétert, sőt a Mi Hazánkat is arra kötelezné, hogy valamiféleképpen valljanak színt. Vitézy Dávid mindenesetre már reagált arra, hogy Karácsony tényleg beadta az indítványát, és azt írta, "áll elébe" az új választásnak, ha pedig a Kúria nem ad helyt a főpolgármester indítványának, akkor "a lemondásával az új választást bármikor maga is el tudja érni". Úgy tűnik tehát, Vitézyék bíznak abban, hogy egy megismételt választást meg tudnának nyerni.
A Tisza Párt esetében akár ugye elképzelhető egy saját jelölt állítása is – ha már a közgyűlésben a holtversenyben legnagyobb frakció az övék –, ennek hiányában viszont nehezen járható út a se egyik, se másik, ami egy három hónapos, az EP-választásra koncentráló párt esetében még elfogadható volt. A Mi Hazánkat pedig sokan tartják a Fidesz bábjának – ha ez a helyzet, megengedik-e számukra, hogy újra elinduljanak külön, értékes szavazatokat elvéve a Fidesz támogatását élvező jelölttől?
Mi több, Karácsonynak még arra is lehetőséget biztosítana egy ilyen helyzet, hogy kibújjon Gyurcsány Ferencék egyre inkább halálosnak látszó öleléséből. Amikor idén tavasszal a főpolgármester szövetségre lépett a DK-val, akkor még egy 20 százalék körüli, az ellenzéki térfélen legalábbis társuralkodó párttal állt össze. Az EP-választás – sőt a fővárosi listás szavazás eredménye is – erőteljesen átírta ezt a képletet. Mit tud most ajánlani a DK a számára, ha már a fővárosi közgyűlésben is alig ér valamit a támogatásuk? Megéri még két évet a „Gyurcsány embere” címkével lehúznia, és a 2026-os választások után, a DK vezette szövetség várhatóan gyalázatos szereplése után megpróbálni valamiféle önálló szervezetet létrehozni?
Ennél talán jobb egy ugrás az ismeretlenbe most. Ha megnyeri az új választást, Karácsony Gergely elmondhatja, hogy nem jobb híján, 41 szavazattal, vékonyan fogó tollakkal lett a főváros vezetője, hanem azért, mert a budapestiek őt választották. Ha nem, akkor egy elveiért kiálló, következetes politikusként bukik meg – még ha nem is mindig így politizált. A választások után adott telexes interjújában Karácsony Gergely arról beszélt, hogy mindent újra kell gondolni, és belengette valamiféle új formáció létrehozását is. Erre csak akkor van bármiféle esélye, ha most hiteles emberként marad vagy bukik meg főpolgármesterként. (mfor.hu)
