Nálunk nő legjobban a munkaerőköltség.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
2023 második negyedében 5%-kal nőttek az óránkénti nominális (inflációval történő kiigazítás nélküli) munkaerőköltségek az EU-ban az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőköltségek két összetevője közül a bérek 5,1%-kal, míg a béren kívüli költségek (munkáltatói tb-járulékok, foglalkoztatási adók) 4,4%-kal emelkedtek – derül ki az Eurostat napokban megjelent adataiból.
A tagállamokra lebontott adatok szerint 2023 április-júniusa között Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben (16,9%-kal) a munkaerőköltségek, vagyis az uniós átlaghoz képest több mint háromszoros mértékben.
Uniós elsők vagyunk a bérnövekedés terén
Ha a munkaerőköltségek két összetevőjét külön-külön vizsgáljuk meg, akkor azt látni, hogy a bérek szintén Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben (17,3%) az idei második negyedévben az EU-n belül, míg a béren kívüli munkaerőköltségek esetében a hazai emelkedés mértéke (14,4%) Írország után Litvániával holtversenyben a második legnagyobb ütemű növekedésnek számít.
A bérek hazánkat követően még Horvátországban, Szlovéniában (mindkét országban 14,5%-os volt az emelkedés mértéke), valamint Romániában (14,4%) és Bulgáriában (14,2%) nőttek a leginkább. További négy országban (Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország) is meghaladta a 10%-ot a növekedés mértéke. Ezzel szemben Máltán, Olaszországban és Dániában az emelkedés mértéke nem érte el a 3%-ot sem.
Az infláció terén is vezetjük az uniós rangsort
Nem véletlenül a kelet-európai tagországokban nőttek leginkább a bérek, ugyanis ezekben az államokban volt a legmagasabb az infláció a vizsgált időszakban, közülük is Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak. Az Eurostat adatai szerint az idei második negyedév összes hónapjában Magyarországon volt a legmagasabb az infláció mértéke az EU-ban, áprilisban 24,4%-ot, májusban 21,9%-ot, míg júniusban 19,9%-ot tett ki a drágulás éves üteme.
Az Eurostat kedden közölt legfrissebb, vagyis augusztusra vonatkozó inflációs adata szerint az utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenésnek megfelelően 14,2%-ra mérséklődött az éves drágulás – továbbra is igen jelentősnek tekinthető – üteme Magyarországon, ami még mindig a legmagasabb szintnek számít az EU-ban. 10 százalék feletti drágulás csupán még egy tagállamban figyelhető meg, igaz, Csehországban csak hajszállal lett kétszámjegyű az infláció (10,1%).
Az ágazatokra lebontott adatokból az derül ki, hogy az iparban és a szolgáltató szektorban is Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a bérek 2023 második negyedében 2022 azonos időszakához képest, 21,7, illetve 16,4%-kal. Ezzel szemben az építőiparban a bérek emelkedésének üteme két országban – Romániában (22,5%) és Horvátországban (20,6%) – is magasabb volt, mint Magyarországon (18,5%).
Nálunk esett vissza a leginkább a reálbér
A jelentős hazai infláció miatt 2023 első negyedében az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladta meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét (3,8%).
Az OECD júliusban megjelent munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderült, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2019 vége és 2023 eleje között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a munkaerőköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%) az időszakban, ami a második legmagasabb mutatónak számít. (Portfolio)