Az eurózóna üzleti hangulata mélyponton, legfrissebb adatok gyakorlatilag megfojtották a gazdasági fellendülés reményeit.
Franciaországból minden eddiginél rosszabb hírek érkeztek, a jó ideje kínlódó Németországban pedig még az eddig válságállónak tűnő szektorok is visszaestek. Ez nagyon rossz hír a gazdasági csodában reménykedő magyar kormány számára. Tényleg már csak a semlegesség segíthet?
Az S&P Global által számított BMI beszerzési-menedzserindex 2024 novemberében 48,1 pontot ért el az eurózónában, ami az előző hónap végi 50 ponthoz képest visszaesés jelent - derül ki a péntek reggel közzétett előzetes adatokból.
Az 50 pont fontos mutató, mert felette lehet csak növekedésről beszélni, alatta már inkább recesszióról.
Ez még nem is okozott akkora meglepetést, hiszen volt már rosszabb adat is a közelmúltban,
ám az eddig válságállónak gondolt szektorok, így például a szolgáltatások meredek visszaesése komoly aggodalomra adhat okot.
Míg a friss adatok szerint az eurózóna feldolgozóipari BMI-je 45,2 pontra csökkent az októberi 46 pontról, addig a szolgáltatások indexe 51,6 százalékról 49,2 pontra csökkent, ami egyértelműen rácáfol a stabilizálódást feltételező előrejelzésektől és azt mutatják, hogy Európa két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország, jelentős kihívásokkal néz szembe - ami rossz hír Európában mindenkinek.
Németország tovább lassul, de a franciáknál is csőstül jön a baj
Németország, az euróövezet ipari motorja, továbbra is komoly gyengélkedést mutat. A német feldolgozóipar a csupán nagyítóval látható emelkedés dacára is inkább alacsony szinten stagnál, mivel a visszaeső globális kereslet és a növekvő energiaárak jelentősen nehezítik az exportorientált gazdaság működését.
Az új megrendelések csökkenése és a termelés lassulása egyértelműen a német gazdasági növekedés lassulását vetíti előre.
A zavaró tényező egyértelműen a szolgáltatói szektor, amely eddig úgy tűnt, hogy jobban ellenállt a lassulásnak. A németországi szolgáltatási szektor BMI-je 49,4 pontra csökkent novemberben az előző hónap végi 51,6 pontról, ami elég nagy csalódás és komolyabb gazdasági problémákat jelez előre.
Franciaországban az ipar BMI-indexe 44,5 százalékról 43,2 pontra esett, ami rosszabb a előrejelzéseknél. Az igazi visszaesés ott is a szolgáltatási szektorban következett be, a franciák BMI-indexe 45,7 pontra csökkent az előző hónap végi 49,2 pontról. A francia gazdaságot tehát tovább terheli a magas infláció és a gyenge belső fogyasztás, ami korlátozza a növekedési lehetőségeket.
„Nem néz ki jól”
A novemberi BMI-adatok figyelmeztető jelként szolgálnak, az euróövezet két vezető gazdaságának problémái az egész régióra hatással lehetnek, ami további bizonytalanságot hozhat Európa gazdasági kilátásaiba.
A recessziós környezet nem hagyja el az eurózónát: a jövő évi fellendülés, ha még annak is nevezhetjük, nagyon törékeny lesz és... talán elvileg észrevehetetlen
– írták a lengyel mBank közgazdászai az X honlapjukon.
Az eurózóna legfrissebb adatai után a befektetők nem minden ok nélkül arra spekulálnak, hogy az Európai Központi Bank december 12-i ülésén nem áll meg a kamatcsökkentés, akadnak akik 0,25 sőt további 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésre is számítanak. Nem csoda, hogy ennek hatására kétéves mélypontra zuhant pénteken az euró a dollárral szemben.
Rosszak kilátások. A kilábalás biztos nem jön el egyhamar
„ A helyzet nem is lehetne rosszabb. Az eurózóna feldolgozóipari ágazata egyre mélyebbre süllyed a recesszióba, a szolgáltatási szektor pedig két hónapnyi szerény növekedés után láthatólag kezd küszködni – kommentálta Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza az S&P Global jelentését az euróövezet gazdaságáról. Szerinte azonban ez korántsem meglepő, tekintettel az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban az utóbbi időben tapasztalható politikai zűrzavarra: a francia kormány ingatag talajon áll, Németország pedig előrehozott választások felé tart. Ha ehhez még hozzávesszük Donald Trump amerikai elnökké választását, nem csoda, hogy a gazdaság kihívásokkal néz szembe.
Azt hittük, hogy az alacsonyabb infláció és a magasabb bérek serkentik a fogyasztást és a szolgáltatások iránti keresletet, de ez a remény szertefoszlott Nem úgy tűnik, hogy egyhamar fellendülés következik be
- tette hozzá.
Hogy lesz ebből fantasztikus év Magyarországon?
A kormány jövőre három százalék feletti növekedéssel számol, és a kormányzati cél a következő évekre 3 és 6 százalék közti gazdasági növekedés, egyre több olyan friss előrejelzés jelenik meg, ami már 2 százalékhoz közelebbi GDP-növekedést jelez előre 2025-re.
A magyar BMI októberi javulása ugyan valóban biztató volt, de a fenntarthatósága kérdéses. A gyengébb európai kereslet és az infláció továbbra is nyomást gyakorolhat a hazai gazdaságra, különösen az ipari szektorra, amely már most csökkenő készletekkel és emelkedő költségekkel küzd. A következő hónapok BMI-adatai kulcsfontosságúak lesznek a magyar gazdaság jövőbeli irányának megítélésében.
Egy viszont biztos: az európai gazdaság élénkülése nélkül nehéz lesz fenntartani a növekedést
- így meglehetős miniszterelnök optimizmusra van szükség, hogy 2025-ről, mint fantasztikus évről beszélhessünk.
Magyarország gazdasága ugyanis szoros kapcsolatban áll az euróövezettel, Németországhoz gyakorlatilag már odaláncoltuk magunkat, így a kontinens gyengélkedő feldolgozóipara közvetlenül érinti a magyar exportteljesítményt. Ezt nem más, mint maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte.
A német gazdaság, azon belül is az autóipar komoly problémákkal küzd. A nehézségeket nemcsak a gazdasági adatok tükrözik: a Volkswagen-csoport idén ősszel példátlan módon, 87 év után először kilátásba helyezte németországi gyárak bezárását, egyből hármat is. Ez pedig számunkra nagyon nem jó hír. Ha a német gazdaság feldolgozóipara tovább zsugorodik, az csökkentheti a magyarországi gyártók iránti keresletet, ami a magyar GDP növekedésére is negatív hatással lehet.
A német feldolgozóipar gyengesége az ellátási láncokban is zavarokat okozhat, különösen az autóiparban, amely a magyar gazdaság egyik legfontosabb szektora. A csökkenő megrendelések és a termelési volumen visszaesése miatt nehezebbé válhat az alkatrészek és nyersanyagok folyamatos áramlása.
Még nagyobb baj, hogy a bizonytalan gazdasági környezet és a BMI mutatók által jelzett lassulás Németországban és Franciaországban visszafoghatja a régióba irányuló külföldi tőkeáramlást. Ez közvetetten érintheti Magyarországot is, amely eddig sikeresen vonzott német és francia vállalatokat befektetőként.
Recesszió...elbocsátások
Az S&P Global adatai szerint az európai recesszió veszélye szűkülő piaci lehetőségekkel párosul, miközben a termelési költségek nem csökkennek jelentősen. Ráadásul ha a német és francia vállalatok kevesebb megrendelést adnak le, az csökkentheti a magyar gyártók termelési volumenét, ami munkaerő-leépítésekhez vezethet, különös tekintettel a gyáriparra.
Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben a magyar kormány is elkezdte kongatni a vészharangot. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a német gazdaság versenyképességi problémáit jelölte meg, hogy az idén valószínűleg 1,5 százalék alatt marad a magyar gazdasági növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptemberi Közgazdász Vándorgyűlésen már arról beszélt, hogy a német modell válságban van, ezért inkább a leváláson kellene gondolkodnunk. Orbán Viktor pedig nem véletlenül tartja napirenden az unió versenyképességi gondjait, és hirdette meg a gazdasági semlegesség irányvonalát, amellyel a magyar gazdaság növekedési ütemét a három és hat százalék közötti sávba tudják emelni, és már 2025-től erősebb növekedési pályára tudják állítani a magyar gazdaságot. (Economx)
