Az utolsó előtti helyen, Tolna megyével egy szinten, Nógrádot megelőzve található Békés megye az ötszáz legnagyobb árbevételű magyarországi cég rangsorában.
Már tavaly is írt arról a Magyar Narancs, hogy Békés megye gazdasági mutatói egészen kétségbeejtő számokat jeleznek. Ennek csupán az egyik, de fontos eleme, hogy az itt működő cégek közül hány tud bekerülni az ötszáz legnagyobb árbevételű honi vállalkozások közé. A mostani, de egyben a tavalyi végeredmény akkor is döbbenetes, ha tudjuk, az Alföld délkeleti szeglete nem feltétlenül a nagy termelő ipari bázisairól ismert. A 2023-as adatokból származó összesítés szerint két Békés megyei cég került be a TOP 500-ba. (A rangsort minden évben a HVG közli.) Így volt ez egy évvel ezelőtt is, amikor 2022-es árbevételt vették figyelembe. Ám a 2021-es adatok még azt mutatták, hogy négy itteni cég: az orosházi központú, de nagy békéscsabai bázissal is rendelkező Linamar Hungary Zrt., a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., az orosházi Guardian Orosháza Kft. és a békéscsabai Hirschmann Car Communication Kft. volt a legnagyobbak között. Mára hírmondónak a Linamar Hungary Zrt. és a nem is oly régen a részben Mászáros Lőrinc tulajdonába került Gallicoop Zrt. maradt. (Tolna megyéből ugyancsak két cég van a listán, míg Nógrádból egy sem.)
Mindezzel – mondhatnánk – önmagában nem lenne semmi baj, mert bár igaz, hogy a nagy cégek nem terítik be a délkeleti országrész rónaságát, de a foglalkoztatottak többségét adó kis- és középvállalati (kkv) szektor köszöni szépen, jól van. A helyzet azonban az, hogy ebből szinte semmi nem igaz. Kevés likvidforrással, szinte állandó munkaerőgondokkal küzdenek, az innovációs és versenyképességük, ebből eredően termelékenységük alacsony, a legtöbbjük a dolgozók meghatározó részének a minimálbért is alig tudja megadni.
A tavalyi adatok alapján a TOP 500-ba magát újfent beverekedő két Békés megyei cég közül a Linamar Hungary Zrt. a nagyobb. 2023-ban 122 milliárdos árbevételt ért el, ami 25 százalékkal haladja meg az azt megelőző évet. Ám félő, hogy az idei gazdasági évet az autóipari beszállítóként ismert kanadai tulajdonú cég az ágazat megannyi problémája és keresletvisszaesése miatt már nem zárja így. A másik viharsarki vállalat a múlt évben 66 milliárdos bevételét elkönyvelő Gallicoop Zrt., ez nagyjából az inflációval megegyező, 8 százalékos növekedés volt 2022-höz képest.
Ahogy azt tavalyi cikkünkben megírtuk, a legnagyobb honi cégek félezres listájáról a Békés megyei versenyzők közül kiesett a Guardian Orosháza Kft. és a Hirschmann Car Communication Kft. Az utóbbi esetben nem történt semmi különösebben említésre méltó. A német tulajdonban lévő és alapvetően autókba épített hifiberendezések gyártásával foglalkozó cég tavaly 39,8 milliárd forintos bevételt produkált. Ez 8 milliárddal több, mint a 2022-es, de ez is kevés volt, hogy a legnagyobb ötszázba kerüljön. Ide ugyanis tavaly minimálisan 44 milliárdos árbevétellel lehetett bejutni. Más a helyzet a Guardian Orosháza Kft.-vel; nem elképzelhetetlen, hogy az elmúlt években vívott haláltusája után végképp kidől majd a sorból.
A Békés megyei összképet tovább rontja, hogy nemrégiben bezárta a kapuit az orosházi székhelyű Alföldi Kohászati és Gépipari Zrt., míg a düsseldorfi székhelyű és Magyarországon is erős jelenléttel rendelkező Henkel bejelentette, hogy bezárja körösladányi gyárát. Itt óriási volumenben főként folyékony mosóport gyártottak a közép-európai és a balkáni piacokra. A Henkel Magyarország Kft. minden esetben csak csoportszintű árbevételét adta meg, amely tavaly, ha hajszállal is, de meghaladta a 100 milliárd forintot. Így kívülálló számára nem tudható, hogy ebből mekkora részt hasított ki az észak-békési lévő gyár. De könnyen lehet, hogy beverekedte volna magát a TOP 500-ba.
A Dél- és Észak-Alföld szomszédos vagy közeli megyéi: Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar a legnagyobb árbevételű cégek listáján fényévekkel vannak a Viharsarok előtt. Ezekből a megyékből 12-16 cég van a legnagyobbak között, összesített árbevételük pedig 15-20-szorosan haladja meg Békés megye 189 milliárd forintos mutatóját. Jellemző, hogy Bács-Kiskun 16 idetartozó cégének összesített bevétele közel 3400 milliárd forint. Egyetlen, halvány reménysugár pislákolhat jelenleg a békésieknek. Ha töredékévvel és visszafogott termeléssel is, de 2023-ban megindult a termelés az Airbus Helicopters Magyarország Kft. gyulai üzemében (itt precíziós helikopter alkatrészeket gyártanak). A tavalyi bevétel mindössze 3,6 milliárd forint volt. Kérdés, hogy ez a jövőben mennyire futhat fel, s ennek következményeként bekerülhet-e vagy sem a TOP 500-ba a békési fürdőváros új gyára.
Döbbenetes mértékű a lakosság fogyása
Békés megye népessége a rendszerváltás óta eltelt valamivel bő három évtizedben közel 80 ezer fővel csökkent, ami húszezerrel több, mint a megyeszékhely, Békéscsaba 59 ezres jelenlegi lakossága. A térség népességszámának csökkenése része az ország egészének, mégis mérete és aránya egészen megdöbbentő. A Körös-völgyben 1990 óta több, mint 20 százalékos. Ebben a természetes fogyás éppúgy szerepet játszik, mint az elvándorlás.
A legutóbbi népszámlálás adatai végképp kijózanítóak. Országos összevetésben a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Békés megye lakossága csökkent az azt megelőző, 2011-es népszámláláshoz képest. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy ezt egy már akkor is alacsony népeségszámnál tapasztalták az adatfelvevők. Nemrégiben Békés megyei két városa, Mezőberény és Sarkad lakossága esett 10 ezer alá. Míg az elmúlt időszakban legnagyobb arányú lakosságszám-csökkenése Mezőhegyesen volt, ahol kiemelt és luxusberuházások sorát valósította meg költségvetési pénzek idehozatalával a Ménesbortok tulajdonló alapítvány elnöke, az építési és közlekedési miniszter, Lázár János. A lakosságszám szerint mindhiába.
