Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) erősödik, a párt náci múltja végett egyre több politikusban érik meg a párt betiltásának gondolata – írja a Politico.
Az AfD radikalizmusa egyre hangsúlyosabbá válik, ennek fényében a politikai spektrum minden részének politikusai mérlegelik, hogy az AfD betiltására irányuló jogi erőfeszítés, bár a német törvények szerint lehetséges, taktikailag okos lenne-e - vagy csak tovább erősítené a párt felemelkedését.
Az ország náci múltjának fényében nem meglepő, hogy a politikusok tartanak a német demokrácia csorbulásától. Egyre több politikai vezető, különösen a baloldalon, a történelmi tapasztalatokból (például a hitleri időkben lefolytatott szavazási rendszer) kiindulva szükségszerűségnek tekinti az AfD betiltását.
A pártok közül az SPD számára a politikai túlélésük tekintetében ugyanakkor sokkal nagyobb a tét. A párt népszerűsége erőteljesen visszaesett (jelenleg 15-16 százalékon áll), Németország keleti részén két tartományban is veszélyesen közel van ahhoz, hogy a mandátumok megszerzéséhez szükséges 5 százalékos küszöb alá süllyedjen.
Nagyon fontos szem előtt tartani azonban, hogy a pártok betiltásának eszköze egy kétélű fegyver: az AfD betiltása esetén lehetővé válna számára, hogy fő ellenfeleit a német nép demokratikus akaratának aláásójaként tüntesse fel, ezzel gyakorlatilag még erősebb pozícióba kerülve. Nem beszélve egy ekkora támogatottságnak örvendő párt betiltásának antidemokratikus színezetéről.
A vita megoldása egyre sürgetőbbé válik egy olyan kulcsfontosságú évben, amikor úgy tűnik, hogy az AfD minden eddiginél jobban fog szerepelni a júniusi európai parlamenti választáson, valamint a szeptemberi három kelet-németországi tartományi választáson. A január eleji német közvélemény-kutatások 23 százalék körüli támogatottságot mutatnak a pártnak.
A német rendszerkritikus, radikális jobboldali pártot még soha nem támogatták ennyien szövetségi szinten.
Forrás: Német közvélemény-kutatások
Az aggályok ellenére január közepére felerősödtek a párt betiltását követelő felhívások, miután kiderült, hogy az AfD tagjai részt vettek egy szélsőjobboldaliakkal tartott titkos találkozón, ahol a középpontban egy olyan téma állt, amelyet a résztvevők "remigrációnak" neveztek. A kifejezés a migránsok származási helyükre való - kényszerített vagy más módon történő - visszatérését jelenti - állampolgársági státuszuktól függetlenül.
Az esemény nyilvánosságra kerülése után Olaf Scholz német kancellár X oldalán is biztosított mindenkit a kormánypárt védelme felől.
Wir lassen nicht zu, dass jemand das „Wir“ in unserem Land danach unterscheidet, ob jemand eine Einwanderungsgeschichte hat oder nicht. Wir schützen alle - unabhängig von Herkunft, Hautfarbe oder wie unbequem jemand für Fanatiker mit Assimilationsfantasien ist. (1/2) #Correctiv
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) January 11, 2024
A poszt szövege: Nem engedjük, hogy bárki is különbséget tegyen a "mi" között az országunkban aszerint, hogy valakinek van-e bevándorlói múltja vagy sem. Mindenkit megvédünk - függetlenül származástól, bőrszíntől vagy attól, hogy valaki mennyire kényelmetlen az asszimilációs fantáziákkal rendelkező fanatikusok számára.
Németország alkotmánya lehetővé teszi az olyan pártok betiltását, amelyek "a szabad demokratikus alaprend aláásására vagy megszüntetésére törekszenek" – lényegében lehetővé teszi az állam számára, hogy antidemokratikus eszközökkel megakadályozza, hogy egy autoriter párt belülről roncsolja a demokráciát.
A háború utáni Németország demokráciája vitathatatlanul soha nem állt még nagyobb próbatétel előtt. A politikusok - csakúgy, mint a közvélemény - továbbra is megosztottak abban, hogy miként reagáljanak. A kérdésben való döntés kiemelkedő fontosságú, hiszen nem csak Németország hanem az egész Európai Unió dinamikájának szempontjából sorsfordító lehet. (Danube Institute)