Az egyébként is egyre nagyobb „népszerűségnek örvendő” gazdasági bűncselekmények közül ismét a költségvetési csalások okozhatták 2023-ban a legnagyobb gazdasági kárt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022-es adatai szerint az ismertté vált bűncselekmények 40 százaléka költségvetési csalás volt, és rendkívül valószínű, 2023-ban sem lesz másképp.
KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁST AZ KÖVET EL, AKI A KÖLTSÉGVETÉSBE TÖRTÉNŐ BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, VAGY KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZESZKÖZÖK VONATKOZÁSÁBAN MÁST TÉVEDÉSBE EJT, TÉVEDÉSBEN TART, VALÓTLAN TARTALMÚ NYILATKOZATOT TESZ VAGY A VALÓS TÉNYT ELHALLGATJA.
Továbbá: a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, az onnan származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Az Economx által megkérdezett büntetőjogász, Katona Csaba szerint a költségvetési csalás lényege, hogy az elkövetők adófizetési kötelezettségüknek nem, vagy csak részben tesznek eleget. Megfigyelhető tendencia, hogy A GAZDASÁGI HELYZET ROMLÁSÁVAL AZ ILYEN TÍPUSÚ BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA IS EMELKEDIK.
Milliárdos ügyek sokasága
Idén decemberben Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség nyújtott be vádiratot egy olyan ügyben, ahol túlnyomó részt őrzés-védelemmel foglalkozó cégek vezetői 2016 és 2021 között két különböző bűnszervezetet bíztak meg, hogy a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, a szolgáltatásuk után pedig áfát fizetni.
A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót hoztak létre, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.
Az ügyben csaknem százötven cég érintett, és 86 gyanúsítottal szemben emeltek vádat, és ez tulajdonképpen csak egy ügy a sok közül.
A bűnszövetségben, üzletszerűen minősítés adja magát
Katona Csaba szerint a csalás legtipikusabb példája, amikor a gazdasági társaságok vezetői különböző, az ügyészségi zsargonban "bukó cégnek" hívott cégek által kiállított számlák felhasználásával csökkentik az adófizetési kötelezettségüket.
Fontos tudnivaló, a büntetési tétel főszabály szerint az elkövetési értékhez, illetve a szervezettség fokához igazodik. Mivel olyan típusú bűncselekményről beszélünk, amely minden esetben több személyt feltételez, gyakori minősítő körülmény a bűnszövetség, vagy akár a bűnszervezet.
Több számlára történő elkövetés esetén pedig már üzletszerűnek minősül a cselekmény. Ezekben az esetben a cselekmény büntetési tétele még súlyosabb.
Fokozatosan egyre szigorúbb
A Büntető törvénykönyv szerint fokozatosan, egyre szigorúbban büntetendő, ha a bűncselekmény folytán az okozott vagyoni hátrány nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, vagy különösen jelentős, illetve ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Nagyobb az okozott vagyoni hátrány, ha az ötszázezer forintot meghaladja, de az ötmillió forintot nem lépi túl; jelentős, ha az ötmillió forintot meghaladja, de az ötvenmillió forintot nem lépi túl; különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmillió forintot nem lépi túl és különösen jelentős, ha az ötszázmillió forintot meghaladja.
Országosan terjedő vírus
De nézhetünk más vármegyéket is. Idén novemberben a Vas Vármegyei Főügyészség vádja szerint egy bűnszervezet tagjai olyan cégcsoportot hoztak létre, amely stróman ügyvezetők nevén lévő gazdasági társaságokból állt. Ezen cégek 2018 és 2020 között színlelt ügyletekkel az Európai Közösség területéről szereztek be árut, majd azt a látszatot keltették, hogy beszerzéseik közvetítőkön keresztül magyarországi székhelyű cégektől származnak.
Háromszintű "csalárd" számlázási láncot működtetve a cégek könyveléseibe fiktív számlákat állítottak be, így csökkentették áfa-fizetési kötelezettségüket. Ezzel több, mint egymilliárd forint vagyoni kárt okoztak a költségvetésnek. Azt használták ki, hogy a közösségi árubeszerzések számláin nincs áthárított áfa, így előzetesen felszámított adóval nem csökkenthető az áfa-fizetési kötelezettség.
Visszafizethető a pénz, de…
Katona Csaba tapasztalatai szerint a költségvetési csalási ügyekben viszonylag szigorú büntetésre számíthatnak az elkövetők, és ez nem csupán börtönévekben mérhető. Szinte minden esetben vagyonelkobzás alkalmazására kerül sor, továbbá a céggel szembeni pénzügyi szankció is várható, amely akár a elkövetési érték összegének háromszorosa is lehet.
Erre figyelemmel gyakran találkozni megtérítéssel is, amikor az elkövető egy elkülönített bankszámlára önként befizeti az okozott kár összegét, vagy önrevízió keretében a kérdéses számlákat kivezeti.
Ezzel csak az a baj, hogy valóban korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a vádirat benyújtásáig az okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ám ez a korlátlan enyhítés azonban nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (Economx)