Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Azerbajdzsán, Örményország és egy új regionális biztonsági architektúra

Külföld
2024.02.10.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
13

A Nyugatnak lehetősége van átformálni a Dél-Kaukázust, miközben Oroszország eltereli a figyelmét.

Azerbajdzsánnak tavaly szeptemberben Örményország felett aratott döntő katonai győzelme valószínűleg véglegesen megváltoztatta a térség erőegyensúlyát. Ám bár Azerbajdzsán megszüntette egyetlen jelentős katonai fenyegetését, most azzal a hatalmas kihívással néz szembe, hogy békeszerződést kössön történelmi riválisával. Enélkül az azerbajdzsánok nem tudják kihasználni területi nyereségeik geogazdasági előnyeit. Tágabb értelemben ez a dél-kaukázusi stratégiai szűk keresztmetszet kritikus akadálya a Nyugat és Eurázsia szíve közötti gazdasági és közlekedési összeköttetés megteremtésének.

Új erőegyensúly

Nikol Pašinjan örmény miniszterelnök február 2-án kijelentette, hogy országa számos csalódás után többé nem számíthat Oroszországra biztonsági szükségletei tekintetében. Az örmény állami műsorszolgáltatónak a hadsereg reformjáról nyilatkozva Pashinyan hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell erősíteni a biztonsági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Grúziával. Emellett új nemzetbiztonsági stratégia kidolgozását szorgalmazta, és megkérdőjelezte, hogy Jerevánnak az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében kell-e maradnia.

Közel három évtizeden át Örményország volt fölényben az Azerbajdzsánnal való rivalizálásban, de ez megváltozni kezdett, miután Azerbajdzsán 2020-ban győzelmet aratott a vitatott Hegyi-Karabah régióért vívott rövid háborúban. A bakui erők 2023 szeptemberében villámtámadással fejezték be Hegyi-Karabah elfoglalását, aminek következtében a régió örmény lakossága tömegesen menekült. Pashinyan Oroszországgal szembeni feddései azóta is fokozódnak. Miután korábban mélyen Azerbajdzsánban irányította a területet, a jereváni kormány most úgy találja, hogy területi integritását veszélyezteti Baku.

Az aggodalom most az azerbajdzsáni exklávé, Nakhchivan ellen irányul, amely Örményország és Irán közé ékelődik, és amely apró határon osztozik Azerbajdzsán szövetségesével, Törökországgal. Miután nem sokkal azután, hogy mindkét ország kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól, visszaszerezte az 1994-es háborúban Örményországnak elvesztett területeket, Baku most fizikai kapcsolatot szeretne kialakítani Nakhcsivannal. Azt reméli, hogy ezt a Zangezur Corridor nevű folyosón keresztül éri el, amely egy nagyjából 40 kilométeres (25 mérföldes) útvonal Dél-Örményországon, annak iráni határa mentén. Örményország azonban attól tart, hogy Azerbajdzsán előbb-utóbb ki akarja tágítani a kapcsolatot a szárazföld és Nakhcsivan között az örmény déli Szjunik tartomány behatolásával.

Egy ilyen forgatókönyv szerint Örményország Azerbajdzsán és Törökország közé szorulna, és megfosztana minden közvetlen fizikai kapcsolatot Iránnal, amely Jereván szövetségese. Belső instabilitása és az Egyesült Államokkal való fokozódó konfrontációja miatt Irán még Oroszországnál is kevésbé megbízható partner. Innen ered Jereván azon vágya, hogy szorosabbra fűzze katonai kapcsolatait Washingtonnal, Párizssal, Újdelhivel és Tbiliszivel. Grúzia azonban valószínűleg nem lép fel az orosz nyomással szembeni sebezhetőség, valamint Azerbajdzsánnal és Törökországgal fenntartott kapcsolatai miatt. És bár India feltörekvő globális szereplő, még mindig igyekszik közelebb kerülni az otthonához, és korlátozott segítséget tud nyújtani.

Ezért Örményország az Egyesült Államoktól és Franciaországtól függ, hogy vállalja biztonságát – Azerbajdzsán nagy bosszúságára. Ennek ellenére sem Washingtonnak, sem Párizsnak nem áll érdekében, hogy figyelmen kívül hagyja az új valóságot a helyszínen, és egyszerűen Jereván szövetségeseként viselkedjen. Mivel Oroszország előnyre tesz szert Ukrajnában, és Európa egyre jobban aggódik a biztonsága miatt, a Nyugat erős ösztönzést kap a Kreml meggyengítésére Oroszország déli szárnyán.

A konfliktustól a kapcsolódásig?

Az Oroszország dél-kaukázusi befolyásának csökkenése adta lehetőség kihasználásához az Egyesült Államoknak, Franciaországnak és más európai szövetségeseknek meg kell kötniük az Azerbajdzsán és Örményország közötti békerendezést. Még ha Törökország képes is lenne egyedül közvetíteni egy ilyen megállapodást, a Nyugatnak nem állna érdekében a térséget egy olyan török ​​kormányra bízni, amely egyre inkább hajlandó egyoldalúan fellépni nemzeti érdekeinek érvényesítése érdekében a Fekete- és Kaszpi-tengeren. Következésképpen az Egyesült Államoknak és Európának egyensúlyt kell találnia Azerbajdzsán azon kényszere között, hogy megszilárdítsa nyereségét, növelje energiaexportját és megszilárdítsa a Kaszpi-tengeren átnyúló kereskedelem tranzitállamként való státuszát Örményország biztonsága iránti elkötelezettségével.

Örményország erőfeszítései, hogy kiszakadjanak Oroszország pályájáról, valamint Azerbajdzsánnak a nagyobb nemzetközi feltűnésre irányuló törekvése, amelyet az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási konferenciájának novemberi házigazdája is jól példáz, előkészíti a terepet az Egyesült Államok és szövetségesei számára, hogy közelebb húzzák a Dél-Kaukázust a Nyugathoz. Ez lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy ellenőrizhesse Irán terjeszkedését és elmélyülő kapcsolatait Oroszországgal. Stratégiai válaszként is szolgálhat Oroszország Ukrajnában elért területi nyereségére. Az azerbajdzsán-örmény konfliktus megoldása pedig alapja lehet egy nyugati lépésnek Grúzia megerősítésére és az orosz befolyás további korlátozására a Fekete-tengeren.

Végül, a nyugati hatalmak által támogatott új biztonsági architektúra kialakítása a Dél-Kaukázusban létfontosságú a Közép-Ázsiával való globális összeköttetés előmozdításához. Ez a történelmileg Oroszország által uralt régió, amely jelenleg Kína gazdasági stratégiájának prioritása, döntő kapocs Eurázsia magja és a tágabb világ között. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti feltartóztatás nélkül azonban a Dél-Kaukázus továbbra is akadályozza a biztonságra és a jólétre irányuló erőfeszítéseket a Halford Mackinder által híresen Heartland-nek nevezett területen. (GPF)

Címlapkép forrása: TRT
Azerbajdzsán
ÖRMÉNYORSZÁG
geopolitika
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.10. - 08:06
13
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 676 forintért adták a 142 forintos orosz gázt

    676 forintért adták a 142 forintos orosz gázt

  • Vágyak, tények

    Vágyak, tények

  • Orbán Viktornak mindössze egy jóslata jött be 2023-ban

    Orbán Viktornak mindössze egy jóslata jött be 2023-ban

  • Vannak boltok, ahova 24-én már hiába indul el

    Vannak boltok, ahova 24-én már hiába indul el

  • Az eső sokfelé elintézheti a fehér a karácsonyt

    Az eső sokfelé elintézheti a fehér a karácsonyt

  • Majdnem egy teljes évig nem tudja ellátni a János kórház kardiológiai osztálya a II. kerületi betegeket

    Majdnem egy teljes évig nem tudja ellátni a János kórház kardiológiai osztálya a II. kerületi betegeket

  • Áradnak a folyók

    Áradnak a folyók

  • Hackerek törték fel a Schönherz Kollégium hálózatát

    Hackerek törték fel a Schönherz Kollégium hálózatát

  • Rendet kell vágni Brüsszelben - Orbán Viktor interjút adott

    Rendet kell vágni Brüsszelben - Orbán Viktor interjút adott

  • Brutális gázszámla: 2,6 milliós túlfizetésbe hajszolták az özvegyet

    Brutális gázszámla: 2,6 milliós túlfizetésbe hajszolták az özvegyet

  • Európai vélemény: elképesztő mélységben vannak a magyarok

    Európai vélemény: elképesztő mélységben vannak a magyarok

  • A prágai ámokfutót dicsőítő embereket vett őrizetbe a cseh rendőrség

    A prágai ámokfutót dicsőítő embereket vett őrizetbe a cseh rendőrség

  • Legyártották az első Lynxet Magyarországon

    Legyártották az első Lynxet Magyarországon

  • Orbán Viktor karácsonyi meglepetése: átszabja a kormányt

    Orbán Viktor karácsonyi meglepetése: átszabja a kormányt

  • 60 év után jöhet az első új antibiotikum

    60 év után jöhet az első új antibiotikum

  • Ezermilliárd forintot fizethettünk bankkártyával év végén az online boltokban

    Ezermilliárd forintot fizethettünk bankkártyával év végén az online boltokban

  • Hogyan tehetnénk szebbé a nehéz sorsú emberek karácsonyát?

    Hogyan tehetnénk szebbé a nehéz sorsú emberek karácsonyát?

  • A dühödt önkényeskedés az ön műfaja – egymásnak feszült a Kúria és az OBH elnöke

    A dühödt önkényeskedés az ön műfaja – egymásnak feszült a Kúria és az OBH elnöke

  • Jövőre indul az eddigi legdrágább dunai híd építése

    Jövőre indul az eddigi legdrágább dunai híd építése

  • Középiskolai művészettörténet oktatás: élt 150 évet

    Középiskolai művészettörténet oktatás: élt 150 évet

  • Mégsem jönnek az eurómilliárdok?

    Mégsem jönnek az eurómilliárdok?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element