Teljes káoszhoz vezetett a nagyvonalú engedélyezés.
Nem felelt meg az EU-s előírásoknak az akkumulátor-ipari létesítmények eddigi engedélyeztetése Magyarországon, most viszont kötelezővé teszi kormány az egységes környezethasználati engedély megszerzését ilyen beruházások számára.
Az eddig engedély nélkül működő üzemek környezeti károkozását azonban nem vizsgálják ki a magyar hatóságok.
Az Energiaügyi Minisztérium július 19-én egy sajtóközleményben tudatta, hogy a magyar kormány kötelezővé teszi „környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátor-hulladék kezelését végzők számára”. A minisztérium július 27-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rendelet-tervezetet. Ennek normaszövegéből azonban kiderül, hogy a változtatásra egy 2011-es EU-s irányelvnek való megfelelés miatt volt szükség – azaz a környezethasználati engedélyek nélküli gyárépítések eddig nem feleltek meg az uniós előírásoknak.A közlemény összefoglalja, hogy eddig milyen magyarországi jogszabály szerint jártak el: „Az akkumulátorgyártás jelenleg a vonatkozó kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálat köteles tevékenység, azaz szükséges hozzá a környezetvédelmi hatóságnak a környezethasználattal járó tevékenység jelentős hatásáról szóló döntése. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során dönti el, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.”
Teljes káosz, nagyvonalú engedélyezés
Azt azonban nem teszi hozzá a minisztériumi közlemény, hogy a Magyarországon elsőként megépült, majd folyamatosan bővülő gödi Samsung-gyár esetében a hatóság hat alkalommal állapította meg, hogy működésének „nincs jelentős környezeti hatása”.
A környezetvédelmi hatóság a nem jelentős környezeti hatást a gödi gyár esetében többek közt azzal indokolta, hogy az akkugyártás során nem történnek kémiai reakciók. 2020-ban pedig arra hivatkoztak, hogy a gyártott akkucellák mennyisége az első négy évben nem érte el az „engedélyezett mennyiséget”.
A magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz, és az egyes megyei környezetvédelmi hatóságok eltérő feltételeket szabhatnak az ilyen üzemek építéséhez.
Tavaly februárban a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozatának közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy egységes szabályozásra lenne szükség, s hogy a több ütemben bővített, 120 hektár kiterjedésű
gödi akkumulátorgyár „tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek”.
A szakmai szervezet a környezeti hatások elemzéséhez egy segédletet is készített, hogy a jövőben alaposabban és egységesebben történjen az engedélyek kiadása.
A dokumentumban azt is megállapították, hogy bár a magyar jogszabályok az akkumulátorgyártást nem kötik egységes környezethasználati engedélyhez, a gyárakban folyó technológiai műveletek miatt részletes és alapos környezeti hatásvizsgálatra lenne szükség. Így pl. ha az elektródák előállításához használt szerves oldószer mennyisége meghaladja az évi 200 tonnát, kötelező környezethasználati engedélyhez kötni a működést. A gödi gyárban pedig már 2019-ben évi 11,4 ezer tonna szerves oldószert – N-metil-2-pirrolidont – használtak fel.
Európában betartják az uniós előírásokat – kivéve Magyarországon
Mindenesetre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet most bejelentett módosításával az akkumulátor és részegységei gyártása, valamint az akkumulátor-hulladék kezelése bekerül a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé.
A kormány „a magyar emberek egészségének védelmére és a környezetvédelmi célkitűzések további erősítésére” hivatkozik a döntés indoklásában. A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegéből viszont kiderül, hogy
a változtatást a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés teszi indokolttá.
A magyar kormány tehát jócskán, 13 évvel „le van maradva” az európai joggyakorlattól. Ráadásul az említett EU-s irányelvet 2014-ben módosította és kiegészítette az Európai Parlament, erre azonban nincs hivatkozás a mostani rendelet-tervezetben.
Az Európában létesülő akkus beruházások esetén viszont az uniós előírásoknak megfelelően eddig is kötelező volt részletes környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni. Az LG Chem lengyelországi akkumulátorgyára esetén is ez történt, ahogy az az Európai Befektetési Bank (EBB) által készített, az üzem engedélyeztetéséről szóló összegzésben olvasható. A svédországi Göteborg új akkumulátorgyárának építéséhez is az EBB adott támogatást, és az üzemhez készült leírásban ez áll:
A projekt integrált ipari üzemként a környezeti hatásvizsgálatról szóló 2014/52/EU irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozik, amely módosítja a 2011/92/EU irányelvet, és teljes körű Környezeti hatásvizsgálati eljárást ír elő. A KHV-jelentés elkészült, nyilvános konzultációra bocsátották, és a teljes körű környezethasználati engedélyt az illetékes hatóság várhatóan 2023 nyarán adja ki. Az EBB az értékelés során felülvizsgálja a KHV-eljárást és a dokumentumokat, valamint az élőhelyek, illetve a madarak védelméről szóló uniós irányelveknek való megfelelést.
Ugyanígy részletes hatásvizsgálati dokumentációt kellett benyújtania a SungEel Kft-nek a Németországban megépíteni kívánt akkumulátor-feldolgozója létesítéséhez, miközben Magyarországon ugyanez a cég környezethasználati engedély nélkül működtetheti a feldolgozó üzemeit.
A mostani hazai rendeletmódosítás pedig arra sem tér ki, hogy a már meglévő üzemek működhetnek-e továbbra is környezethasználati engedély nélkül Magyarországon. Ahogy azzal sem foglalkoznak a magyar hatóságok, hogy az eddig elkövetett szennyezési ügyeket – többek közt a gödi gyárból a kommunális szennyvízcsatornába, majd onnan a szántóföldre került magzatkárosító oldószer ügyét – kivizsgálják.