Vásárhelyi Mária az Élet és Irodalomban azon liberális, kormányellenes értelmiségieket is kritizálta, akik Magyar Péter „ellentmondást nem tűrő” táborába állnak.
A szociológus a kognitív disszonancia redukciójával magyarázza, hogy „önmagukat liberálisnak és demokratának definiáló, az igazság kimondása iránt elkötelezett polgártársaink – félretéve az általuk is észlelt, kétségbevonhatatlan tényeket – a Fideszből az év elején sértetten távozott, jobboldali-konzervatív, a liberális és demokratikus értékrend alapjait megkérdőjelező, önmagával is rendre ellentmondásba keveredő Magyar Péter gyakran elvakult, ellentmondást nem tűrő támogatói táborába állnak”.
Vásárhelyi szerint az említett értelmiségiek „érthető elkeseredettségükben – benne vélik felfedezni azt, akire tizennégy éve reménytelenül várnak, aki képes leváltani az önkényuralmi, korrupt Orbán-rendszert, és alkalmas a demokratikus jogállam visszaépítésére”. Ám – teszi hozzá – „ezek a polgártársaink a nyilvánvaló tényeket gyakran lesöprik az asztalról, nem hajlandók tudomásul venni vagy bagatellizálják ezeket”.
„Amikor a közösségi médiát és a független fórumokat elöntik azok az ellenzéki honfitársaink által írott hozzászólások, amelyek szóra sem érdemesnek minősítik, és Hadházy Ákost hibáztatják, amiért nyilvánosságra hozta a Magyar Péter által az állami Diákhitel Központ vezetőjeként megkötött 13-15 millió forintos, nyilvánvalóan korrupt szerződéseket, akkor az embernek az az érzése támad, hogy a Fidesz elérte célját, ez már valóban a Fidesz-Magyarország. Hiszen tisztességes demokrata körökben mindeddig arról volt szó, hogy a korrupciónak nincs alsó határa, a közvagyon akármilyen alacsony összegű megkárosítása bűn” – folytatja Vásárhelyi Mária.
Hadházy vs. Magyar
Az atv.hu többször beszámolt a Hadházy vs. Magyar csörtéről. Hadházy azt állítja: a Diákhitel Központ több olyan vállalattal kötött megállapodást, mint a Troia Media Kft., a Think & Tank Management Kft., az AC Humán Kft., valamint a First Voice Kft., amelyek jelentős összegeket kaptak tanulmányok, kutatások, illetve kompetenciamodellek elkészítéséért. A szóban forgó cégek közül többhöz (így a Troia Media Kft-hez és a Think & Tank Management Kft-hez) köze volt Trentin Balázs Lajosnak, aki a Blikk cikke szerint ma a TISZA Párt Pest megyei szervezésében aktív.
A Blikk szerint a DHK 2021. december elsején kötött szerződést a Troia Media Kft.-vel, 13,34 millió forintért. A Központ a Think & Tank Management Kft.-vel is szerződést kötött. Utóbbi megbízás 14,7 millió forintról szólt, munkát rekordgyorsasággal, 2020. december 14. és 31. között kellett elvégezni.
A Blikk szerint a szerződések jellemzően az év végén köttettek, rövid határidőkkel, amely arra utalhat, hogy a Zrt. pénzmaradványainak gyors elköltése lehetett a cél.
Hadházy Ákos szerint ezek a szerződések arra engednek következtetni, hogy a szerződő cégek a megbízások megszerzése után nem sokkal megszűntek vagy átalakultak, ami tovább erősíti a gyanút a megbízások tisztaságával kapcsolatban.
Magyar Péter visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy Hadházy csak sejtetéseket tesz, konkrét bizonyítékok nélkül. Hadházy erre válaszul kijelentette, hogy kész feljelentést tenni, amennyiben Magyar nem ad kielégítő választ a felvetett kérdésekre.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában interjúban Magyar Pétert szembesítették Hadházy Ákos állításaival, miszerint Magyar a Diákhitel Központ vezetőjeként több olyan szerződést kötött, amelyek túlárazottak voltak, és személyi összefonódások is kimutathatók. Hadházy korábban azt hangoztatta, hogy Magyar Péter a Diákhitelnél felesleges, indokolatlanul drága szerződéseket írt alá, és ezek miatt mondott le a cégnél betöltött pozíciójáról. Magyar ezzel szemben elutasította a vádakat, és az interjú során hangsúlyozta, hogy minden döntését felelősségteljesen hozta meg.
Ezek pár milliós szerződések voltak, nem pedig 'rogáni szerződések', és tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követtem el
– mondta Magyar, arra utalva, hogy ezek az ügyek semmilyen kapcsolatban nem álltak a kormánypárttal. Magyar azt is hozzátette, hogy Hadházy által említett szerződések szakmailag indokoltak voltak, és semmi jogellenes nem történt.
Hadházy arról is beszélt, hogy a Diákhitelnél Magyar Péter olyan személyekkel kötött szerződéseket, akik később a Tisza Párthoz is kapcsolódnak, így felmerült a személyi összefonódás gyanúja. Magyar ezt is kategorikusan visszautasította, és elmondta, hogy a Tisza Párt aktivistájával csak évekkel később, 2024-ben találkozott először, tehát semmilyen összefüggés nincs a két ügy között. „Ez az ember, akivel a Tisza Pártnál találkoztam, négy évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt számomra” – fogalmazott.
Magyar és a hangfelvétel
Vásárhelyi szerint „a mai napig semmiféle választ nem kaptunk arra a nagyon is kézenfekvő kérdésre, hogy Magyar Péter milyen szándékkal, milyen körülmények között, hogyan vette fel a feleségével folytatott beszélgetést magnóra. Amíg nem ad magyarázatot a Tisza párt elnöke a jól érzékelhetően előre megrendezett beszélgetés rögzítésére, addig nem bízhatunk meg benne, akkor sem, ha nekünk, ellenzékieknek látszólag kapóra jött a beszélgetés nyilvánosságra hozása.”
Ezt Vásárhelyi Mária azzal magyarázza: „Egy családi magánbeszélgetés nyilvánosságra hozása ugyanis a magánéletre vonatkozó legalapvetőbb erkölcsi normák felrúgása, kiváltképp, mivel kevés kétségünk lehet afelől, hogy a beszélgetést zsarolási céllal vették fel. Hogy miért került erre sor, ki, kit (a legvalószínűbb, hogy pártjukat, a Fideszt), mikor és hogyan kívánt ezzel zsarolni, arról semmit nem tudunk. Azt azonban demokrataként úgy tartjuk, hogy elfogadhatatlan egy házastársi beszélgetés rögzítése, majd ennek a volt házastárs beleegyezése nélküli nyilvánosságra hozása, kiváltképp, ha a történet első számú áldozata a házaspár három közös, kiskorú gyermeke.”
Magyar Péter és a jogállam
Vásárhelyi Mária azt is kifogásolja, hogy szerinte „Magyar Péter a Partizánban folytatott első beszélgetés során egyértelműen leszögezte, hogy a „demokrácia és a jogállam nem fontos kérdések”, és ezt az állítását azóta sem korrigálta”.
A szociológus kifogásolta: Magyar szerinte „Az elmúlt nyolc hónap során egyetlen alkalommal sem állt ki a demokrácia, az alkotmányos jogállam, a tisztességes választási rendszer alapértékei, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítása mellett, ahogyan a különböző – szexuális, nemzeti, vallási – kisebbségek jogai mellett sem. A magyar jogállamiság hiányos működését feltáró Sargentini-jelentést bullshitnek titulálta, az uniós forrásmegvonást elfogadhatatlannak tartotta.”
Magyar és az orosz-ukrán háború
Vásárhelyi Mária élesen bírálta Magyar Péternek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kijelentéseit is. Szerinte „Egy demokrata számára szégyenteljes és botrányos az a vélemény és viselkedés, amit Magyar és pártja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban formál és tanúsít. Ennek, az Oroszország által indított háborúnak, amelynek nem titkolt célja Ukrajna megsemmisítése vagy területi megcsonkolása, idestova egymillió halálos áldozata van, a negyvenmilliós Ukrajnából már legalább tízmillióan elmenekültek, az ország infrastruktúrája és lakóépületei romokban hevernek, emberek tízezrei vesztették el hajlékukat és egy élet munkájával megszerzett javaikat. (…) Amikor Magyar és pártja az EU-ban, immár többedik alkalommal tartózkodik attól, hogy megszavazza az Ukrajnának nyújtandó segítséget, akkor lényegében a megszálló hatalom pártjára áll, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ha az USA és az EU nem segítené Ukrajnát, akkor az már régen orosz fennhatóság alá került volna. Aki erre azt válaszolja, hogy „igen, de a közvélemény többsége nem támogatja az Ukrajna melletti kiállást”, az szégyellje magát Nagy Imre, Bajcsy-Zsilinszky Endre és az összes magyar mártír emléke előtt, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak a gyilkos megszálló hatalmakkal, és akikre így, ennyi év távlatából már könnyű büszkének lenni. Most nem kéne az életünkkel fizetni, csupán a magunk szerény módján támogatni az ukrán nép emberfeletti küzdelmét szabadságáért és szuverenitásáért, ám a közhangulatra kacsingatva ezt megtagadni árulás és szégyen.”
Magyar és Soros
Vásárhelyi Mária azt is Magyar szemére veti, hogy „a Tisza Párt elnöke több nyilatkozatában hitet tett amellett, hogy létezik globális Soros-hálózat, amely világuralomra tör, és azt is leszögezte, hogy a Soros Egyetemnek (CEU-nak) azért kellett elköltöznie Magyarországról, mert nem tartotta be a hatályos törvényeket”. Ezzel szemben ő úgy véli: „az Orbán-kormány feltett szándéka volt a CEU és Soros György alapítványainak elüldözése Magyarországról, ennek érdekében nemcsak több évtizedes hazug propagandakampányt folytatott, hanem törvényeket módosított, majd az önmaga által módosított jogszabályokat sem tartotta be. Annak a diplomás, nyelveket beszélő, felnőtt fiatalembernek, aki ezt nem látja, komoly problémái lehetnek a demokrácia és az egyetemi oktatás szabadságának értelmezésével.”
„Akinek fontosak a demokratikus értékek, az nem érthet egyet azzal, hogy Magyar Péter a kezdetektől megpróbálja az ellenzéki pártokat, elsősorban a DK-t lehúzni a Fidesz szintjére, azt bizonygatva, hogy az „óellenzék” és a Fidesz között valójában nincs különbség. Aki ilyet állít, annak fogalma sincs, hogy mi a különbség egy – akár ha rosszul, de – demokratikusan működő párt és egy önkényuralmat építő maffia között” – írja Vásárhelyi Mária, aki szerint „a demokrácia egyik fontos alkotóeleme a sokszínűség, a sokféle vélemény nyilvános pertraktálása és ütköztetése, a másik ember véleményének meghallgatása. Nem tekintem demokratának azt, aki mindenféle véleményt agresszivitással, ellentmondást nem tűrő erőszakossággal, háborús retorikával próbál ellehetetleníteni, ahogyan ezt MP tette számos újságíróval vagy legutóbb Hadházy Ákossal”, miközben „Hadházy nem tett egyebet, mint megpróbálta szembesíteni Magyart az általa aláírt, az állam nevében kötött szerződésekkel, amire Magyar nem érdemi válasszal reagált, hanem lehazugozta, rogánista propagandistának minősítette Hadházyt, ahogyan korábban például a HVG vagy az ATV újságíróit is”.
Vásárhelyi szerint „nem Magyar érdeme, hanem a sajtó szégyene, hogy az állandó sértegetés, vádaskodás felett könnyűszerrel napirendre tértek a szerkesztőségek, mintha meg sem történt volna”.
A szociológus élesen bírálta Magyar Momentumról szóló kijelentéseit, valamint azt, hogy szerinte „Magyar Péter viselkedéséből fájdalmasan hiányzik számomra mindenféle szolidaritás, emberi együttérzés”.
„Az elmúlt nyolc hónapban megszámlálhatatlanul sok támadás, vád ért csak azért, mert nem értek velük egyet MP megítélésében; zaklatott, agresszív reakciókat kapok kritikus megjegyzéseimre, van olyan ismerősöm, aki letiltott a közösségi oldaláról, van, aki nem veszi fel a telefont vagy kerüli a találkozást velem. Ilyet korábban akkor tapasztaltam, amikor nyilvánosan megkérdőjeleztem Márky-Zay Péter alkalmasságát a miniszterelnöki pozícióra” – emlékezett vissza a szociológus, aki így zárta sorait: „demokratikus értékrendünket, a szabadság és tisztesség melletti elkötelezettségünket ideig-óráig sem lehet felfüggeszteni, nem fordíthatjuk el fejünket csak azért, mert ha odanéznénk, akkor olyat látnánk, ami felborítja belső egyensúlyunkat. És legfőképpen úgy vélem, hogy az ilyen önbecsapás, önfeladás árán kivívott „rendszerváltás” ugyanolyan hazug rendszerhez fog vezetni, mint amilyen ellen most lázadunk”. (atv.hu)
