Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az Orbán-kormány soha meg nem térülő beruházásai

Gazdaság
2024.08.22.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
1

Évszázadok alatt sem jönnek vissza a magyar stadionokra költött százmilliárdok

Teljes lelátórészek maradtak üresen a fehérvári stadionban a csapat múlt hét szerdai, Omonia Nicosia ellen játszott Konferencia Liga selejtező mérkőzésén. A szervezők már a meccs előtt jelezték, hogy lesznek szektorok, amelyek a „jegyfogyás függvényében kerülnek megnyitásra”, a belépők pedig láthatóan nem nagyon fogytak, így a szektorok is üresen álltak. A meccset a Nemzeti Sport adatai szerint végül 3840-en nézték a helyszínen, azt nem állítjuk, hogy végig, mert a Fehérvár kiesését megpecsételő második ciprusi gólnál már láthatóan a korábbinál is foghíjasabbak voltak a lelátók. - írja a g7.hu

Még ha csak félig lenne üres

A szűk 3900 néző nagyjából negyedházat jelent a 14200 fő befogadására alkalmas fehérvári arénában. Ez elsőre nagyon kevésnek tűnhet, ám valójában nem az, vagy legalábbis nem kiugróan az. A csapat meccsein a 2023/2024-es idényben ugyanis az átlagos nézőszám is csak egy hajszállal volt magasabb ennél. Így a közel 15 milliárd forintból épített stadion kapacitáskihasználtsága a teljes szezonban a 30 százalékot sem érte el. Ez rendkívül alacsony, azonban korántsem egyedi az elmúlt évtizedben százmilliárdokból felhúzott arénákban.

Nemrég részletes cikkben mutatta be G7.hu a 2014 és 2024 közötti magyarországi stadionprojekteket. Az előző bő tíz évben összesen 27 ilyen fejlesztés valósult meg közel 600 milliárd forint értékben. A pénz több mint fele a Puskás Arénára és a tavaly átadott atlétikai stadionra ment el, amelyek külön-külön is közel 200 milliárd forintba kerültek.

A két gigaberuházás mellett még további 13 olyan projekt volt, ahol ténylegesen új stadion épült*, ezek közül a nyíregyházit azonban még nem adták át hivatalosan. Az újonnan felhúzott stadionok költsége 2 és 18 milliárd forint között szóródott. A többi esetben az állami ráfordítás ennél kisebb volt, és ezeknél a beruházásoknál jellemzően átépítés, bővítés vagy egyéb fejlesztés valósult meg az állam által biztosított százmilliókból.

A tizenkét új, már átadott stadion közül pedig korántsem a fehérvári kihasználtsága a legrosszabb. Bár a sóstói aréna is eléggé hátul kullog, de a nagyon hasonló összegből megvalósított debreceni, szegedi és szombathelyi stadionokban is ritkán jön össze, hogy minden harmadik széken nézők üljenek a helyi csapat bajnoki meccsein.

A legrosszabb mutatóval tavaly a Haladás rendelkezett: a másodosztályú együttes mérkőzésein a közel kilencezres stadionban átlagosan 922 szurkoló volt, azaz a 10 százalékot is alig haladta meg az aréna kihasználtsága. Meglepő lenne, ha a most futó idényben javulna helyzet, időközben ugyanis a csapatot fenntartó cég lényegében összeomlott, és így a város futballegyüttese (Amelynek már nem a Szombathelyi Haladás Kft. a tulajdonosa, hanem Haladás VSE.) a harmadosztályban indul.

Soha nem térül meg

A tucatnyi új stadionban az átlagos kihasználtság sem érte el a 40 százalékot, félházat pedig a teljes idényben mindössze öt arénában sikerült összehozni. Többségében a kisebb létesítményekben: a rekorder Kisvárdán például a 78 százalékos telítettség átlagosan 2040 nézőt jelentett, de Felcsúton, Pakson és az MTK stadionban sem érte el a szurkolók száma a meccsenkénti 3000 főt. Elég egyértelműen az látszik tehát, hogy a stadionok nagy részét erősen túlméretezték, és csak a legkisebb arénákban lehet értelmezhető kihasználtságot elérni.

A tucatnyi új stadionban az átlagos kihasználtság sem érte el a 40 százalékot, félházat pedig a teljes idényben mindössze öt arénában sikerült összehozni. Többségében a kisebb létesítményekben: a rekorder Kisvárdán például a 78 százalékos telítettség átlagosan 2040 nézőt jelentett, de Felcsúton, Pakson és az MTK stadionban sem érte el a szurkolók száma a meccsenkénti 3000 főt. Elég egyértelműen az látszik tehát, hogy a stadionok nagy részét erősen túlméretezték, és csak a legkisebb arénákban lehet értelmezhető kihasználtságot elérni.

Az egyetlen kivétel az FTC stadionja, a 22 ezres Groupama, amely többször is megtelik egy idényben, és még a szezonátlag is 11 ezer fölött volt tavaly. Nem véletlen, hogy kizárólag a Ferencváros tesz szert értelmezhető bevételre hazai meccseiből, azaz, ha pontosabban akarunk fogalmazni, a stadion hasznosításából.

A többi csapatnál annyira kevés pénz folyik be a jegy- és bérletértékesítésből, hogy ez alapján a stadionépítések megtérüléséről nem is nagyon van értelme beszélni. A lenti grafikon azt mutatja be, hogy az egyes arénák esetében az átadás óta eltelt évek tapasztalatai alapján mennyi idő alatt jönne vissza a beruházás költsége a létesítményt használó csapat jegybevételéből (A számolásnál a építés óta eltelt évek átlagos bevételével számoltunk, de nem vettük figyelembe a 2020-as és 2021-es éveket, amikor a járvány miatt hosszú ideig szünetelt a bajnokság, illetve zártkapus meccseket játszottak csak.).

Jól látszik, hogy még az egyébként magasabb kihasználtságú stadionokban is évtizedekről beszélhetünk, aminek magyarázata, hogy az ezekben játszó csapatoknál gyakran nagyon alacsonyak a jegyárak. Az átlag 48 év lett, de a Fradi jelentős bevételei erősen kozmetikázzák a középértéket. Ha a Ferencvárost kivesszük a képletből, akkor már egy évszázadnál is hosszabb idő kell ahhoz, hogy a belépőkből összegyűljön a stadionok ára.

A rekorder a már emlegetett szombathelyi Haladás Sportkomplexum, ahol ez 340 év, de legalább a 24. századig kell várni az ilyen értelemben vett megtérülésre Szegeden is.

Utóbbi ráadásul egy igencsak jóindulatú becslés. A Szeged és a Felcsút ugyanis valamiért nem számol be arról, hogy mekkora bevétele van jegyeladásokból, így ennél a két csapatnál csak becsülni tudtuk ezt. A becslés során pedig mind a két együttesnél úgy számoltunk, mintha csak teljes árú jegyeket értékesítenének, holott rengeteg kedvezményt biztosítanak a belépőkre. Felcsúton például a helyiek ingyen járnak meccsre, de a 14 év alattiak is hatodáron válthatnak jegyet. Szegeden pedig több árkategória is van, amelyek közül a legdrágábbal kalkuláltunk. Így valójában mind a két esetben reálisabb lenne a maximális bevétel 50-60 százalékával számolni, amivel Felcsúton már csak 240-280 év alatt érnék el a beruházás összegét az ilyen bevételek, Szegeden pedig durván fél évezred lenne ugyanez.

Csak a Fradi

Mindez persze csak játék a számokkal, hiszen ez nem tényleges megtérülés, csak azt összesítettük, hogy mennyi idő alatt hoznának annyi bevételt az egyes stadionok, mint amennyibe kerültek. Az arénákat azonban fenn is kell tartani, aminek elég jelentős, jó eséllyel évi százmilliós, esetenként milliárdos költségei vannak. Felcsúton például pár éve csak a „parkoltatás és jegyértékesítés” költségei 31 millió forintra rúgtak. Ez pedig szinte biztosan több, mint amennyi belépők eladásából befolyt a csapat kasszájába.

Márpedig a parkoltatás valószínűleg nem a legjelentősebb költségtétel, így ha mindent figyelembe veszünk, akkor

ezeknél a stadionoknál biztosra vehető, hogy a fenntartási kiadásokat sem tudják kitermelni a meccsekre eladott jegyekből.

Még úgy sem, ha eltekintünk az úgynevezett tőkeköltségtől (tehát annak a költségétől, hogy a beruházáshoz szükséges pénzt is elő kellett valahonnan, például hitelből teremteni, aminek aztán a kamatait is fizetni kell).

Az egyetlen stadion, ahol van értelme egyáltalán elkezdeni vizsgálni a megtérülést, a Groupama. A Fradi arénájánál ráadásul még az is megkönnyíti a dolgot, hogy ennek a létesítménynek a fenntartását lényegében a kezdetektől egy erre szakosodott cég végzi, amely ezért minden évben meghatározott összeget fizet a Ferencvárosnak. A Fradi csapatát működtető gazdasági társaság pedig ezt az összeget szerepelteti is a beszámolójában, így elég pontosan tudjuk, hogy mennyi pénz folyik be a vállalathoz a stadionüzemeltetési szerződés keretében.

A tevékenységet végző vállalat, a Sportfive Hungary Kft. 2015 óta éves szinten 3 és 6 milliárd forint közötti árbevételt ért el a Groupama működtetéséből (A dolgot bonyolítja, hogy 2022-től már nemcsak a Groupamát, hanem a Könyves Kálmán körút túloldalán található MVM Dome-ot is ők üzemeltetik.). Ebből jellemzően 1,2 és 1,8 milliárd közötti összeget fizettek ki a Fradinak, az üzemeltetési-működési költségek pedig további 2,5-3 milliárd forintot vittek el. A társaság minden évben nyereséges volt, de a profitja soha nem érte el az 500 milliót.

A stadion tényleges haszna így nagyjából a Fradinak fizetett összeg és a Sportfive profitjának összege, ami együttesen évi 1,2-2 milliárd forintra rúgott 2015 és 2023 között. Ez alapján pedig már elég jól látszik, hogy a Groupama 14,6 milliárd forintos beruházási költsége akár belátható időn belül is visszajöhet. Ez a belátható idő, ha az építés idejére jellemző állampapírhozamokat vesszük tőkeköltségnek*, akkor 15-17 év. Ha az akkori elvárt piaci hozamokkal számolunk, akkor már jóval hosszabb: attól függően, hogy pontosan milyen paramétereket használunk a kalkulációhoz, valahol a több évtized és a soha meg nem térülő beruházás határán mozgunk.

A Groupama esetében azonban legalább már van értelme ilyen számításokat végezni. Némi szépséghiba, hogy a stadion haszna nem az építés finanszírozójához, a magyar államhoz folyik be, hanem a Fradi futballcsapatát fenntartó – egyébként a klub tulajdonában lévő – céghez és egy magánvállalathoz. (g7.hu)

Címlapkép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala
ADAT
vállalat
 Fehérvár FC
 Felcsút
 FTC Labdarúgó Zrt.
 Groupama Aréna
 labdarúgás
 megtérülés
 Puskás FC
 stadion
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.22. - 11:26
1
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Az ötödik részben bealkonyulni látszik Orbán Viktornak, Magyar Péter olyan tüske a körme alatt, amelyet a lakkozás nem gyógyít

    Az ötödik részben bealkonyulni látszik Orbán Viktornak, Magyar Péter olyan tüske a körme alatt, amelyet a lakkozás nem gyógyít

  • A választók megtilthatják, hogy nevüket és lakcímüket kiadják a jelölőszervezeteknek

    A választók megtilthatják, hogy nevüket és lakcímüket kiadják a jelölőszervezeteknek

  • A cégek kényszerértékesítéséről kérdezte Svájc elnöke Orbán Viktort Budapesten

    A cégek kényszerértékesítéséről kérdezte Svájc elnöke Orbán Viktort Budapesten

  • Korlátozhatja a kormány a magántulajdonunkat!

    Korlátozhatja a kormány a magántulajdonunkat!

  • Olvasói levél – vélemény

    Olvasói levél – vélemény

  • Orbán Viktort azzal vádolják, hogy a katonai elhárításnak jelenthetett társairól

    Orbán Viktort azzal vádolják, hogy a katonai elhárításnak jelenthetett társairól

  • Rossz hírt kapott a Momentum, alig akad szavazójuk Budapesten

    Rossz hírt kapott a Momentum, alig akad szavazójuk Budapesten

  • SETI: nulla a valószínűsége annak, hogy egyedül vagyunk az univerzumban

    SETI: nulla a valószínűsége annak, hogy egyedül vagyunk az univerzumban

  • Hajókkal tüntettek Budapesten

    Hajókkal tüntettek Budapesten

  • Mindenét elvesztette Óbuda volt DK-s alpolgármestere, akit volt párttársa hálózott be

    Mindenét elvesztette Óbuda volt DK-s alpolgármestere, akit volt párttársa hálózott be

  • Tartják magukat a felhők és marad a hűvös-esernyős idő

    Tartják magukat a felhők és marad a hűvös-esernyős idő

  • Amit Magyar Pétertől nem lehet elvitatni

    Amit Magyar Pétertől nem lehet elvitatni

  • Folyamatosan süllyednek kínai nagyvárosok, milliók élete kerülhet veszélybe

    Folyamatosan süllyednek kínai nagyvárosok, milliók élete kerülhet veszélybe

  • Magyar Péter a Népszavának: Le fog mondani az Orbán-kormány, csak segíteni kell egy kicsit – VIDEÓ

    Magyar Péter a Népszavának: Le fog mondani az Orbán-kormány, csak segíteni kell egy kicsit – VIDEÓ

  • Kispályás módszerekkel igyekeznek akadályozni Magyar Péter országjárását

    Kispályás módszerekkel igyekeznek akadályozni Magyar Péter országjárását

  • Budapesten összeomlott a Fidesz

    Budapesten összeomlott a Fidesz

  • Nem lehet egyenlőségjelet tenni a múlt századi diktátorok és Orbán Viktor közé, de vannak elgondolkodtató hasonlóságok

    Nem lehet egyenlőségjelet tenni a múlt századi diktátorok és Orbán Viktor közé, de vannak elgondolkodtató hasonlóságok

  • Évfordulós akciók

    Évfordulós akciók

  • Magyar Péterék hamar összegyűjtötték az aláírásokat az induláshoz

    Magyar Péterék hamar összegyűjtötték az aláírásokat az induláshoz

  • Váratlan bejelentés Magyar Péter eseményén

    Váratlan bejelentés Magyar Péter eseményén

  • Nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs

    Nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element