Az energiaügyi miniszter a jövőben felmenthetné a Paksi Atomerőművet a Duna 30 fok fölötti felmelegítésének tilalma alól. A Greenpeace szakértője több olyan biztonságos megoldást is lát, amely nem járna a folyó élővilágának a megfőzésével.
Elkerülhetetlen esetben az energiaügyi miniszter felmentést adhatna a szabály alól, hogy a Duna hőmérséklete a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátási pontjától számított fél kilométeren túl nem lépheti át a 30 Celsius-fokot – hívta fel pénteken a figyelmet egy társadalmi vitára bocsátott szabálymódosítási tervre a szaktárca.
Egy tervezett rendelkezés az energiaügyi miniszter hozzájárulásával, ellátásbiztonsági okból lehetővé teheti az atomerőmű hűtővízét befogadó Duna-szakasz vízhőmérsékleti korlátozásának túllépését. A paksi teljesítmény visszafogása feszített energiapiaci helyzetekben közvetlen veszélybe sodorhatja a magyarországi fogyasztók zavartalan kiszolgálását - vélik. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése mellett ezért indokolt lehet a határérték eseti túllépése, ha az ellátás biztonsága érdekében ez elkerülhetetlen – hangzik az indoklás.
A rendeleti szintű előírás szerint a Duna hőmérséklete a paksi blokkok hűtővizének kibocsátási pontjától számított fél kilométeres szakaszon túl már nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ennek érdekében a Paksi Atomerőmű már 29,5 fok felett megkezdi teljesítményének csökkentését. Ez tavalyelőtt egyszer, tavaly pedig, júliusban és augusztusban, két alkalommal vált szükségessé 22-72 órára. A klímaváltozás következtében az időjárási körülmények, elsősorban alacsony nyári vízálláskor, egyre többször vezethetnek a határérték eléréséhez. Az atomerőmű 80-as évekbeli üzembe helyezése óta a Duna csúcshőmérsékleti átlaga közel 3 fokkal emelkedett.
A július eleji, tartós kánikula jelentősen megterhelte a magyarországi villamosenergia-rendszert. A hónap közepén 7 gigawatt (GW) felett megdőlt a mindenkori nyári terhelési csúcs. A megugró igényeket időnként csak a belföldi áramtermelési és a behozatali lehetőségek teljes mozgósításával lehetett fedezni. A hosszabb távú megoldást számos kormányzati intézkedés szolgálja: egyebek mellett a zöldenergia tárolásának ösztönzése, rugalmasan szabályozható gázerőművek építése, vagy a paksi bővítés és újabb üzemidő-hosszabbítás. A részben már zajló fejlesztések megvalósulásáig – írja a tárca – éles ellátási helyzetekben a kisebb-nagyobb áramkimaradások a meglévő atomerőművi blokkok maradéktalan működtetésével előzhetők meg. A gyakori teljesítményváltozások csökkentik az atomerőmű élettartamát és az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát is.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelkezés a vízhőmérsékleti határértéket változatlanul hagyva az energiaügyi miniszter hozzájárulásával ellátásbiztonsági okból lehetővé teheti a kivételes eseti határérték-túllépést. A tárcavezető a hozzájárulás megadásával egyidejűleg vízvédelmi intézkedések végrehajtására szólítja fel az atomerőmű üzemeltetőjét és a területi vízügyi igazgatóságot. A vízhőmérséklet emelkedése a Duna élővilágára az érintett szakaszon minimális, alig kimutatható hatást gyakorol – szögezi le az Energiaügyi Minisztérium.
A honlapra kihelyezett rendeletmódosítás egyébként gyakorlatilag két bővített mondat. Az első szerint a miniszter a vízhőmérsékleti határ betartása alól „ellátásbiztonsági” okokból felmentést adhat. A másik pedig ilyen esetben felszólítja az érintett szerveket a „szükséges vízvédelmi intézkedések” megtételére.
Sem a lehetséges indokoknak, sem a 30 foknál magasabb hőmérséklet mértékének, sem kiterjedésének, sem időtartamának, sem semmi másnak nem szabnak semminemű keretet.
A szintén egymondatos indoklás – illetve a vele teljesen megegyező tartalmi összefoglaló - szerint a lépést a globális éghajlatváltozás teszi szükségessé. A véleményeket augusztus 3-ig a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu címre várják.
Értetlenségét és egyet nem értését fejezte ki a környezetvédelmi szemléletet súlyosan sértő, „abszurd” elképzelés kapcsán lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Bár a 30 fokos határt az egység engedélyei és belső szabályzatai is tartalmazhatják, a tekintetben nem kívánt jogi elemzésekbe bocsátkozni, hogy az atomerőművi előírások betartása alól rendeletek miként adhatnak „időleges” felmentést. A lépést ugyan nemzetközi vagy hazai jogszabályok kifejezetten nem tiltják, a kampányfelelős mégis utalt egy, még a néhai Sólyom László vezette Alkotmánybíróság egy évtizedekkel ezelőtti indoklására, amely szerint már elért környezetvédelmi szint nem csökkenthető. Mindazonáltal az sem tudható biztosan, hogy közel fél évszázada a Paksi Atomerőmű tervezői miért épp 30 fokban húzták meg a vízhőmérsékleti határt, amikor a Duna jellemzően nem melegszik 25 fok fölé, vagyis a folyó élővilágát már az ennél magasabb hőmérséklet is kellemetlenül érinti.
Felidézte: a világszintű felmelegedés nyomán a Duna egyre emelkedő hőmérséklete, illetve a csökkenő vízszint és -hozam miatt először 2018-ban fogták vissza látványosan az atomblokkok termelését a vízhőmérsékleti határ betartása érdekében. Ilyen esetek a következő nyarakon is előfordultak. A viszonylag sok eső miatt idén eddig még nem történt hasonló.
Perger András meggyőződése ugyanakkor, hogy a „Duna időnkénti felforralásánál” ma is létezhet jobb megoldás az áramszolgáltatás fenntartásához.
A mostanság leginkább este jelentkező csúcsigények kiszolgálására hagyományosan amúgy sem az atomblokkok alkalmasak:
a nukleáris alapú termelés gyors változtatása ugyanis (amire amúgy más összefüggésben a tárca is utalt) csökkenti a blokkok élettartamát, az első pedig a biztonság. A szakértő a megoldást inkább a napelemek által dél körül termelt, egyre nagyobb mennyiségű áram eltárolásában és esti értékesítésében látná. Az alacsony nyári vízállás okozta hűtési gondokat áthidalhatja az is, ha az atomblokkok karbantartását erre az évszakra időzítik és a csúcsigényeket inkább gyorsindítású biomassza- vagy gáztüzelésű egységekből szolgálják ki. De egy-egy ilyen, tényleg kifeszített helyzetben nem zárta ki egyes fogyasztók – például akkugyárak – ellátásának átmeneti felfüggesztését sem. A mostani helyzethez jelentősen hozzájárultak az Orbán-kormány egyoldalú, kizárólag az atom- és napenergiára összpontosító fejlesztési elképzelései is – tette hozzá a Greenpeace-szakértő. Felvetette, hogy ha a mostani, 4 darab, összesen 2 GW-nyi atomblokknál ilyen hűtési gondok merülnek fel, akkor mi lesz a Dunával, amennyiben a következő évtized során a kabinet terveinek megfelelően üzembe áll Paks 2 két új, összesen 2,4 GW-os blokkja is.
Más szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy amíg esténként a magyarországi fogyasztók milliárdokat fizetnek a környező államokban üzemelő víz- és szélerőművek áramáért, addig az Orbán-kormány az utoljára két évtizeddel ezelőtt engedélyezettek után legkorábban öt év múlva járulhat hozzá újabb szélerőművek építéséhez. A napokban az eddigi ideológiai vonalnak megfelelően épp Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kelt ki a „gyönyörű magyar tájat tönkretevő” szélerőművek ellen. Egyébként a Paksi Atomerőmű honlapján három 2023-as vízhőfok miatti terheléscsökkentési jelentést találtunk július 13-i, 18-i és 19-i dátummal. (Népszava)