Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az Európai Parlamentben felvetődött, hogy kizárnák Magyarországot a szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezetből

Külföld
2024.09.05.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
61
Ylva Johansson belügyi biztos jelenlétében rendeztek vitát az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE), amiért Magyarország kibővítette a Nemzeti Kártya-programot Oroszország és Belarusz számára.

A vitában Johansson kifejtette, hogy a magyar kormány válasza ellenére továbbra sem érti, miért döntött így a magyar kormány. A szakbizottsági vitán néhány EP-képviselő felvetette, hogy Magyarország schengeni tagságát akár fel is lehetne függeszteni.

Szeptember 4-én, szerdán hallgatta meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) Ylva Johansson belügyi biztost arról, hogy a magyar kormány július 8-án a harmadik országbeli állampolgároknak könnyített letelepedést elősegítő Nemzeti Kártya-programra való jelentkezést lehetővé tette Oroszország és Belarusz állampolgárainak számára is.

A svéd biztos még augusztus 1-jén fordult a magyar kormányhoz, hogy választ kapjon Pintér Sándor belügyminisztertől, a kormány miért terjesztette ki a Nemzeti Kártya-programot a két ország állampolgárai számára, mivel a biztos szerint az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára – ezzel kapcsolatban nyolc schengeni tagállam pedig a biztoshoz fordult mihamarabbi válaszért.

A kormány a kért augusztus 19-i határidő helyett végül 21-én tette közzé a válaszát. A Pintér Sándor által jegyzett levélben a kormány amellett érvelt, hogy a program kibővítése nem jár nemzetbiztonsági kockázattal, valamint részletezték, hogy Magyarország továbbra is komolyan kezeli a nemzetbiztonságot, emiatt az engedélyezés során nem jár könnyítés a program résztvevőinek.

Ylva Johansson hivatalosan most először, az Európai Parlament LIBE-szakbizottságában kommentálta a magyar kormány válaszát. Johansson felszólalását azzal kezdte, hogy szerinte

nyilvánvaló evidencia, hogy Oroszország veszélyezteti a békét, a demokráciát és az Európai Uniót 

– mint hozzátette, múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is erről, valamint az EU belső biztonsága megerősítésének fontosságáról beszélt Prágában a GLOBSEC-en.

Johansson azzal folytatta, hogy elég széles portfólióval rendelkezik, hiszen biztosként például a terrorizmus és a belügyi kérdésék is hozzá tartoznak. A svéd biztos emlékeztetett, a Nemzeti Kártya-program nem új, mivel a harmadik országbeli munkavállalók számára a könnyített beutazást jelentő programon való részvételt még korábban az ukrán állampolgároknak is engedélyezték, azóta pedig újabb államokkal – többek között több EU-tagjelölt országgal –, valamint július 8-án Oroszországgal és Belarusszal bővítették, de neki csak utóbbi két ország kapcsán vannak aggályai.

Johansson szerint jelenleg egy nagyon komoly geopolitikai helyzet áll fenn, ezért még inkább vizsgálni kell, kik azok, akik beléphetnek az Európai Unió területére.

Az Európai Unió emiatt függesztette fel még korábban az orosz és belarusz állampolgárok számára a könnyített vízumszerzést, amivel 90 százalékban csökkent is a két országból érkezők száma.

Megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy belarusz és orosz állampolgárok ne léphessenek be az Európai Unió területére, mert ők veszélyeztetik az uniót

– jelentette ki Johansson, aki szerint „egyértelmű, hogy ennek a megközelítésnek mekkora előnye” származik a schengeni tagállamok számára.


Ylva Johansson beszél 2024. június 12-én. - Fotó: Simon Wohlfahrt / AFP

Mint emlékeztetett, vannak olyan tagállamok, amelyek nap mint nap megtapasztalják az orosz fenyegetettséget az orosz kémek és szabotőrök személyében – konkrét példaként Észtországot említette, ahol a belügyminisztériumot támadták meg nyáron, de Litvániában és Németországban is történtek atrocitások, legfrissebb esetként azonban Svédországot nevezte meg, ahol múlt héten tiltottak ki egy orosz állampolgárt.

Éppen ezért eljött az ideje, hogy jobban odafigyeljünk, és még inkább növeljük a figyelmünket, mert mindez az Európai Unió és a teljes schengeni terület biztonságát alááshatja, valamint az abba vetett bizalmunkat is

– fogalmazott, majd emlékeztetett, a schengeni egyezményben részt vevő országoknak közös feladata és felelőssége a biztonság, valamint az egész rendszer egyik legfontosabb része az egymással szembeni bizalom.

Konkrétan a Nemzeti Kártyára rátérve azt mondta, ezek miatt küldött levelet Pintér Sándor belügyminiszternek, és még vizsgálják az abban leírtakat, azonban hozzátette, jelenleg két kérdés továbbra is ködös számára:

  • Egyrészt: miért fontos ez a magyar kormány számára, és a jelenlegi politikai helyzetben a program bővítése az orosz és belarusz állampolgárok számára egyáltalán helyénvaló-e?
  • Másrészt: szerinte a várható gazdasági előnyök nincsenek egyenes arányban a teljes schengeni övezetet érintő megemelkedett biztonsági kockázatokkal.

„Értem, hogy Magyarországon kevés a munkaerő, ahogy máshol is az Európai Unión belül, de ezt a problémát miért nem más, együttműködő országokkal próbálják megoldani?” – tette fel a kérdést a svéd biztos.

Ezenkívül Johansson bejelentette, hogy ezek miatt a héten újabb levelet küldött a magyar kormánynak, amiben ezekre a kérdésekre, valamint arra várják a választ, hogy az orosz és belarusz állampolgárok ellenőrzésére vonatkozó, az Európai Bizottság által még korábban meghatározott iránymutatást,  amely keményebb ellenőrzést várna el, betartja-e a magyar kormány.

Később az EP-képviselők kérdéseire válaszolva ismét aláhúzta, hogy a schengeni egyezmény a bizalomra épül, és szerinte az orosz és belarusz állampolgárok ilyen módon történő beengedése alááshatja azt, így jogos a schengeni tagállamok aggodalma.

A legtöbb képviselőcsoport ellenzi a program bővítését

A biztos felszólalása után először az európai parlamenti képviselőcsoportok szószólói kapták meg a szót, akik amellett, hogy kifejthették álláspontjukat, kérdéseket tehettek fel Johansson biztosnak.

Először a legnagyobb képviselőcsoport, a jobbközép Európai Néppárt nevében a holland Jeroen Lenaers szólalt fel, aki éles kritikát megfogalmazva

a Nemzet Kártya-program Oroszország és Belarusz számára való kiterjesztését „Vlagyimir Putyinnak szánt ajándéknak” nevezte, emellett egy felmutatott középső ujjnak, valamint szabotázsnak tartja azt az EU oroszpolitikájával szemben.

A szociáldemokrata S&D-től először a spanyol Juan López Aguilar beszélt. Ő leginkább arra építette fel gondolatmenetét, hogy ugyan az ellenőrzés tagállami hatáskörbe tartozik, de a 27 uniós tagállam bizonyos szabályokban megegyezett, amelyeket szerinte a magyar kormány ezzel megszeg.

A Patrióták Európáért nevében a francia Fabrice Leggeri azt kérte számon, hogy a LIBE-szakbizottság miért nem hívta meg a magyar kormányt a vitára,

miközben Bóka János európai ügyekért felelős magyar miniszter Brüsszelben tartózkodott. Szerinte a magyar kormány egy képviselőjének a részvételével sokkal előremutatóbb vita alakulhatott volna ki, amelynek során érdemi információk is elhangoztak volna a magyar kormány részéről. Felhívta a figyelmet, hogy az ügy jelenleg még a kivizsgálás folyamatában van az Európai Bizottság részéről, emiatt túl sok értelmét sem látja a vitának.

Leggeri felszólalására a szakbizottság elnöke, a néppárti Javier Zarzalejos reagált, aki elmondta, a Patrióták Európáért javaslata nem tartalmazta, hogy a magyar kormányt hívják meg, valamint nem kapott jelzést a magyar kormánytól, hogy részt szeretnének azon venni. De szerinte a magyar soros elnökség alatt még lesz lehetőség a témáról lefolytatni további vitákat.

Az ECR nevében a lengyel Maciej Wasik leginkább az Európai Bizottság és az előző lengyel kormány egy konfliktusáról kérdezte a biztost, amelyben tavaly az EB kifogásolta, hogy Lengyelország letartóztatott egy olyan spanyol újságírót, akit végül a nyári amerikai–orosz fogolycsere után Putyin személyesen fogadott. Emellett kettős mércével vádolta meg a bizottságot, mert folyamatosan változtatják a szabályokat, valamint a téma kapcsán azt a kérdést szegezte Johansson biztoshoz, hogy szeretne-e az Európai Bizottság olyanokat beengedni a schengeni övezetbe, akik akár háborús bűncselekményeket követhettek el.

A Renew Europe nevében a francia Fabienne Keller szólalt fel, aki leginkább azt feszegette, hogy az EB szerint milyen biztonsági kockázatokat jelenthet a Nemzeti Kártya kibővítése, emellett a legkeményebb kérdést ő tette fel a vita során, amikor Johanssontól megkérdezte,

tervezi-e az Európai Bizottság Magyarország schengeni tagságát ideiglenesen felfüggeszteni a program miatt.

E kérdésre Johannes egyébként annyit mondott, hogy jelenleg ez a lépés nem merült fel, és egyébként ideiglenesen Magyarország szomszédjai vezethetnek be határellenőrzéseket.

A szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája nevében a szlovák Milan Uhrík szólalt fel, aki a patriótás kollégájához hasonlóan azt vetette a LIBE és Johannes szemére, hogy a magyar kormányt nem hívták meg a vitára. Ezenkívül leginkább arról értekezett, hogy szerinte az atomerőműveket javító vagy építő orosz és belarusz állampolgárok beutazása kevesebb biztonsági kockázattal jár, mint például az illegális migráció jelentette veszély.

A magyar kormány szerint hisztériakeltés zajlik, és kettős mérce van érvényben

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter még a meghallgatás előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, szerinte hisztériakeltés zajlik, és többek között „a kettős mérce legdurvább megnyilvánulásaként” jellemezte azt, ahogy arra az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament reagált.


Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (j) beszél, mellette Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke (k) és László András, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) ülése előtt tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2024. szeptember 4-én. - Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

A kormány korábbi válaszát megismételve kijelentette:

A program semmilyen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatot nem jelent, sem Magyarország, sem az Európai Unió számára

– fogalmazott, majd hozzátette, Magyarország továbbra is szigorú biztonsági előírásokat alkalmaz valamennyi beutazás és valamennyi külső és belső határ védelme tekintetében, a kormány pedig elkötelezett mindezek folytatása mellett.

Ezenkívül aláhúzta, hogy a Nemzeti Kártya csak a munkavállalást könnyíti az uniós vízum- és beutazási előírásoknak megfelelően. Ez szerinte nemzetbiztonsági és közbiztonsági kockázatot nem jelent, sem Magyarországnak, sem más schengeni tagállamoknak.

Emellett Bóka kijelentette, jelenleg 10 orosz és négy belarusz állampolgár kapta meg a kártyát.

A magyar kormány egyébként a LIBE meghallgatásra nem kapott meghívást, Bóka emiatt tartott sajtótájékoztatót még a meghallgatás előtt.

A sajtótájékoztatón Gál Kinga, a Fidesz EP-delegációjának elnöke is részt vett, aki szerint az új politikai évad elindulásával megkezdődtek az újabb támadások, melynek szerinte „valóságalapja, tényszerűsége, számszerűsége hiányos”, célja pedig, hogy támadhassák a magyar kormányt. (Index)

Címlapkép forrása: Schengen.News
KÜLFÖLD
Európai Bizottság
Ylva Johansson
Magyarország
nemzeti kártya
nemzeti kártya-program
EURÓPAI PARLAMENT
libe
vita
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.09.05. - 08:12
61
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Akadozik az alapellátás: Ezer felett az üres praxisok száma

    Akadozik az alapellátás: Ezer felett az üres praxisok száma

  • Donald Trump azt mondta, csodaszer - sok ezer ember meghalt

    Donald Trump azt mondta, csodaszer - sok ezer ember meghalt

  • Hatott a kamatplafon és a babaváró szűkítése: novemberben már sorban álltak a hitelért a magyarok

    Hatott a kamatplafon és a babaváró szűkítése: novemberben már sorban álltak a hitelért a magyarok

  • Óriási robbanás történt Alsózsolcán

    Óriási robbanás történt Alsózsolcán

  • Főszerkesztőt küldtek Karácsony Gergely ellen

    Főszerkesztőt küldtek Karácsony Gergely ellen

  • Sok fiatalnak hiányzik a munkahelyi megbecsültség

    Sok fiatalnak hiányzik a munkahelyi megbecsültség

  • Orbánék évkezdése: 860 milliárd forinttal adósították el az országot

    Orbánék évkezdése: 860 milliárd forinttal adósították el az országot

  • Nem okozott extra inflációt Horvátországban az euró bevezetése

    Nem okozott extra inflációt Horvátországban az euró bevezetése

  • Vlagyimir Putyin szerint Ukrajnának vége, Oroszország a Nyugat ellen harcol

    Vlagyimir Putyin szerint Ukrajnának vége, Oroszország a Nyugat ellen harcol

  • Egy friss jelentés szerint külföldi kormányok pénzelték Trumpot, amikor elnök volt

    Egy friss jelentés szerint külföldi kormányok pénzelték Trumpot, amikor elnök volt

  • A fehérorosz elnök kiterjesztette önmaga és családja kiváltságait

    A fehérorosz elnök kiterjesztette önmaga és családja kiváltságait

  • 1700 traffipaxot telepítenek Horvátországban

    1700 traffipaxot telepítenek Horvátországban

  • 2025 szeptemberétől csökkenhetne a rosszul teljesítő tanárok fizetése

    2025 szeptemberétől csökkenhetne a rosszul teljesítő tanárok fizetése

  • Japánon és Indián Ázsia szeme

    Japánon és Indián Ázsia szeme

  • Jó hírt kaptak a kölcsönt felvevők

    Jó hírt kaptak a kölcsönt felvevők

  • Albérletpiac 2024: idén is 10 százalék feletti drágulás várható

    Albérletpiac 2024: idén is 10 százalék feletti drágulás várható

  • „Ágyakat kell szabadon hagyni, részlegeket kell bezárni”

    „Ágyakat kell szabadon hagyni, részlegeket kell bezárni”

  • Kiderült, hogy mennyire drágák a Fülöp-szigeteki dolgozók

    Kiderült, hogy mennyire drágák a Fülöp-szigeteki dolgozók

  • Több diák életét vesztette egy iskolai lövöldözésben Iowában

    Több diák életét vesztette egy iskolai lövöldözésben Iowában

  • Drasztikusan csökkentik a lakástámogatásokat, semmilyen érdemi adócsökkentés nincs tervben

    Drasztikusan csökkentik a lakástámogatásokat, semmilyen érdemi adócsökkentés nincs tervben

  • Valami gond lehet: nem engedik be a NAÜ ellenőreit Európa legnagyobb atomerőművének egyes részeire

    Valami gond lehet: nem engedik be a NAÜ ellenőreit Európa legnagyobb atomerőművének egyes részeire

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element