Magyarország a húsz évvel ezelőtt csatlakozó országok közül a polgárok jóléte szempontjából a legkisebb mértékű fejlődést könyvelhette el. Az Európai Tanács napokban közzétett adatai szerint a volt szocialista országok szinte kivétel nélkül állva hagyták Magyarországot a háztartások anyagi jólétének vonatkozásában.
Sok szempontból lehet értékelni az Európai Unió húsz évvel ezelőtti bővítését. Az Európai Tanács most egy a gazdasági kérdésekre összpontosító adatsort tett közzé. Vagyis arra a felvetésre keresik a választ, hogy az EU-nak, illetve e „tízeknek” mennyire „érte meg” a bővítés. Ennek alapján az látható, hogy az előnyök kölcsönösnek mondhatók, de az újak lényegesen nagyobb mértékben profitáltak. Igaz, nem egyenlő arányban. És itt kell előrebocsátani, hogy Magyarország teljesítménye, a magyar emberek életszínvonalának javulása mélyen elmarad a legtöbb országtól, s ennek a felelősségét valamennyi érintett kormányzatnak viselnie kell. Persze, időarányosan.
2004. május 1. történelmi mérföldkő volt Európa egyesítésében. Azon a napon 10 ország csatlakozott az EU-hoz: Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia. Ez volt az EU valaha volt legnagyobb bővítése mind a lakosságot, mind az országok számát tekintve. A 2004-es bővítés előtt az EU 15 országból állt, összlakossága csaknem 385 millió volt, és a vásárlóerő-paritáson alapuló globális bruttó hazai termék (GDP) részesedése 19,3 százalékot tett ki. 2004. május 1-jén a bővítés több mint 74 millió polgárt integrált az EU-ba, részesedése ma a világ GDP-jéből több mint 21 százalék. (Magyar Hang)
