Novák Katalin köztársasági elnök szombaton bejelentette lemondását, és hétfőn az országgyűlés felé írásban is benyújtotta lemondó nyilatkozatát.
A parlamentnek így új köztársasági elnököt kell választania, jelöltekről egyelőre azonban kevés hír látott napvilágot. Az ellenzéki pártok abban egyetértenek, hogy közvetlen államfőválasztásra van szükség, de közös jelöltjük nem lesz. A Mi Hazánk és a Párbeszéd – Zöldek azonban már bejelentette, hogy kit ajánlanak új köztársasági elnöknek.
Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után az összes parlamenti ellenzéki párt közvetlen államfőválasztást sürgetett. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a választópolgároknak, és nem Orbán Viktornak kell megválasztania az új államfőt.
A Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Momentum és a Jobbik – Konzervatívok is aláírásgyűjtésbe kezdtek – külön-külön – a közvetlen államfőválasztás érdekében. Megindultak a találgatások is, hogy lesz-e, és ha igen, akkor ki lesz az ellenzéki pártok közös jelöltje. Novák Katalin lemondásának másnapján a Párbeszéd – Zöldek közölte: a köztársaságpárti ellenzék állítson közös államfőjelöltet.
Olyan közös elnökjelöltre van szükség, aki kiutat tud mutatni abból a morális válságból, amelybe a Fidesz taszította a nemzetet
– tették hozzá. Ennek érdekében a Párbeszéd – Zöldek közös egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat.
A Mi Hazánk, amely nem volt része a 2022-es hatpárti összefogásnak, és most is az ellenzéki egyeztetéseken kívül áll, nem sokat gondolkodott, megnevezte, hogy kit javasolnak köztársasági elnöknek.
Csath Magdolna professzort, közgazdászt, egyetemi tanárt jelöli a Mi Hazánk új köztársasági elnöknek. Csath Magdolna személyével egy pártok felett álló, életpályájával már bizonyított köztársasági elnöke lenne Magyarországnak, ezért bízunk abban, hogy professzor asszony jelölését más pártok is támogatni fogják
– jelentette be a Mi Hazánk. Biztosan állítható, hogy a korábbi ellenzéki összefogás pártjai nem támogatják majd Csath Magdolna jelölését, a Mi Hazánknak pedig egyedül nem lehet meg a hivatalos jelöléshez szükséges negyven képviselői aláírás.
A Momentum és a DK eldöntötte a kérdést
A Momentum jelezte először, hogy nem vesznek részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában.
A Momentum Mozgalom Elnöksége úgy határozott, hogy a Momentum és annak frakciója nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában. Az állampártnak háromból kettő köztársasági elnöke megbukott, mi pedig nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába. A szabadságszerető embereknek meg kell adnunk azt a lehetőséget, hogy közvetlenül válasszanak köztársasági elnököt, ez a Momentum követelése
– közölte az ellenzéki párt.
Az is kiderült, hogy a Demokratikus Koalíció ugyanazt a döntést hozta, mint a Momentum. Gyurcsány Ferenc pártelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában világossá tette: pártja „illegitimnek” tekinti a jelenlegi parlamentet az államfőválasztás ügyében.
Az új államfő csak fél államfő lesz, azt fogja érezni, hogy az ország egyik fele nem hajlandó államfőként elfogadni őt, mert olyanoktól kapta a megbízását, akik azt az alkotmányos kötelmet, hogy az államfő független, és nem telepednek rá, nem veszik komolyan. Ők bábokat keresnek, a szóba jöhető emberek mind pártkatonák, illetve egy, a miniszterelnökhöz személyében rendkívül lojális ember
– fogalmazott a DK elnöke az ATV-ben.
A hétvégén Gyurcsány Ferenc tizenkilenc pontban reagált Novák Katalin lemondására, többek között azt írta, hogy az államfői szerep tartalmát, szuverenitását nem a közjogi szabályok, nem a hivatalt betöltő személy, hanem a rendszer, annak névadója, Orbán Viktor határozza meg.
Jó-e az Magyarországnak, ha ilyenformán valójában nem elnöke van, hanem miniszterelnöki megbízottja? Azért nem jó, mert annak óhatatlanul az a következménye, amit most láttunk: az ország többségének erkölcsi meggyőződésével, más esetekben érdekével, szakmai, közéleti álláspontjával ellentétes döntések születnek. Ezért kell, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt. Mert a nép által választott elnök nem a rendszer szolgája, hanem a népé
– fejtette ki a DK elnöke.
Egy dolgot lehet tenni Gyurcsány Ferenc szerint, „beszéd helyett cselekedni kell”, és „el kell venni a hatalmon lévőktől az elnökválasztás jogát, és át kell adni a népnek”.
Az LMP egy kicsit másképp gondolja
Bár az LMP támogatja a közvetlen államfőválasztást, Ungár Péter, a párt társelnöke a Facebook-oldalán közölte:
(…) ennek most nincs realitása, ezért azon kell dolgozni, hogy olyan köztársasági elnöke legyen Magyarországnak, aki őrzi, és nem szétfeszíti a nemzeti közös pontjainkat. Ebben a felelőssége a kormánypárti többségnek hatalmas, ha ismét egy pártembert jelölnek, akkor nem tanultak az elmúlt hét botrányaiból.
Az LMP egy fontos kérdésben is más állásponton van, mint a többi ellenzéki párt, Ungár Péter ugyanis jelezte, hogy meg fogják szavazni az Orbán Viktor által bejelentett – az elnöki kegyelemmel – összefüggő alaptörvény-módosítást . Ugyanakkor a társelnök hozzátette, ez nem elegendő, és fogadja el a parlament többsége az LMP javaslatát a kegyelmi ügyek indoklásának nyilvánosságáról.
Ellenzékből is Alaptörvényt módosítanának
Az MSZP arra hívta fel a figyelmet, hogy már 1989 óta javasolják a közvetlen köztársaságielnök-választás rendszerének bevezetését. A szocialista párt most be is jelentette, hogy benyújtották az Alaptörvény-módosítást a közvetlen elnökválasztás érdekében.
A köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie, és őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése felett. Nem viselheti ezért ezt a tisztséget egy olyan személy, aki pártkatonaként csak a kormány akaratát hajtja végre. A jogállamiság helyreállításának fontos eleme, hogy a köztársasági elnök független legyen a végrehajtó hatalomtól
– közölte az MSZP.
A DK is benyújtott egy javaslatot a közvetlen államfőválasztás érdekében, továbbá azt kezdeményezi a párt frakciója, hogy a lebonyolítás költségeinek minimalizálása miatt a választás legyen egy napon az európai parlamenti és az önkormányzati választásokkal, vagyis június 9-én.
A Jobbik – Konzervatívok még Novák Katalin lemondásának napján Alaptörvény-módosítást nyújtott be a közvetlen államfőválasztás érdekében.
A köztársasági elnök nem lehet pártkatona, nem szabadna, hogy a miniszterelnökhöz való lojalitásának mértéke határozza meg személyét, hanem a magyar emberek legnagyobb egyetértésével kellene megválasztani. A köztársasági elnök személyéről tehát a magyar embereknek kell dönteniük, a választói felelősségnek meg kell jelennie az államfőválasztásban
– közölte a Jobbik, amely felszólított minden parlamenti pártot, hogy támogassák a javaslatukat.
Közös jelölt nem lesz, de jelölt van
Mivel a DK és a Momentum bejelentette, hogy nem vesznek részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában, már biztosan nem lesz közös államfőjelöltje az ellenzéknek. A két párt nélkül nincs meg a jelöléshez szükséges negyven képviselői aláírás. Úgy tudjuk, hogy leginkább a Párbeszéd – Zöldek és a MSZP támogatta a közös jelöltállítást. Az ellenzéki tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint az egymással rivalizáló DK és Momentum már csak azért sem támogatta ezt, mert ha belemennek a közös jelölésbe, akkor adódott volna kérdés, hogy miért nem mennek bele a közös európai parlamenti és önkormányzati listába is.
A közös jelölés ellen szólt az az érv is, hogy a közvetlen államfőválasztás követelésének kommunikációját (az emberek válasszanak köztársasági elnököt) ütné, ha emellett az ellenzéki pártok saját jelöltet állítanának.
Anna ellenére, hogy az ellenzéki pártok ebben a kérdésben nem alakítottak ki egységes álláspontot, a Párbeszéd – Zöldek elnöksége úgy döntött, hogy nem mond le a jelölés lehetőségéről.
A Párbeszéd – Zöldek elkötelezett a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett – amint ez a 2022-es közös ellenzéki programban is szerepelt –, és amennyiben ez megvalósul, a tisztségre Kaltenbach Jenő jogtudóst, egyetemi oktatót, az állam- és jogtudományok kandidátusát jelöljük. Hiszünk abban, hogy Magyarország következő köztársasági elnöke csakis egy arra méltó, autonóm, a teljes magyar társadalom érdekeit szem előtt tartó személy lehet
– közölte kedd délután a párt.
A Párbeszéd – Zöldek szerint a jelenlegi rendkívül mély morális és politikai válságban olyan, erkölcsileg megingathatatlan, köztársaságpárti személy töltheti be az elnöki pozíciót, aki nem pártutasításokat teljesít, hanem valóban megjeleníti a nemzet egységét.
Aki nem a hatalmasokat szolgálja ki, hanem megvédi a védteleneket. Olyan személy, aki az ország és az egész magyar társadalom érdekeit helyezi mindenek fölé. Kaltenbach Jenő több mint tíz évig volt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, majd a Független Rendészeti Panasztestület elnöke. Személyében alternatívát tudunk mutatni a korrupt és embertelen Orbán-rendszerrel, és annak pártkatonáival szemben
– olvasható a párt közleményében.
Közös tüntetést szerveznek
A közvetlen államfőválasztás mellett abban is egyetértenek az ellenzéki pártok, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására van szükség, és felül kell vizsgálni az elnöki kegyelem miniszteri előkészítését, illetve ellenjegyzési gyakorlatát. Ezt először az MSZP vetette fel, közleményében a párt arról tájékoztatott, hogy a kezdeményezéséhez összegyűlt a szükséges negyven képviselői aláírás. „Nem szabad elmenni Orbán Viktor felelőssége mellett sem, hiszen ő helyezte pozíciójába Novák Katalint és Varga Juditot is” – olvasható az MSZP keddi közleményében.
A parlament oldalán megtalálható határozati javaslatot az MSZP politikusai mellett DK-s, jobbikos, LMP-s, momentumos és párbeszédes képviselők jegyzik.
Az Index továbbá úgy tudja, hogy az ellenzéki pártok közös tüntetésen terveznek kiállni a közvetlen államfőválasztás mellett.
A Fidesz szerint hiteltelen az ellenzék
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője – az MTI hírösszefoglalója szerint – a közvetlen államfőválasztással kapcsolatban nemrégiben azt mondta a Kossuth rádióban: a DK és az MSZP ne vesse fel ezt, mert amikor kormányon voltak, nem jutott eszükbe. A kormánypárti politikus szerint abba a „játékba” furcsa lenne belemenni, hogy „amikor a baloldal kormányoz, ők választják az elnököt, amikor nem, akkor meg válassza a nép”. Hozzátette: akkor lenne hiteles ez a követelés, ha eszükbe jutott volna akkor is, amikor ők adták a parlamenti többséget. (Index)
