Az Európa Parlament öt pártcsaládjának bizottsági elnökjelöltje ütköztette álláspontját tegnap. A képviselők többsége kizárta a szélsőjobboldallal való együttműködés lehetőségét.
Az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztéért versengő politikusok az Európai Parlament (EP) plenáris üléstermében vitáztak. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által rendezett és élőben közvetített csúcsjelölti vitában Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök a kereszténydemokrata, Nicolas Schmit uniós biztos a szocialista, Sandro Gozi EP-képviselő a liberális, Terry Reintke EP-képviselő a zöldpárti, az osztrák kommunistáktól érkezett Walter Baier a szélsőbaloldali pártcsalád képviseletében állt a színpadon és válaszolt a kérdésekre egy és háromnegyed órán át. Nem vettek részt a rendezvényen az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak, akiknek azért nem kézbesítettek meghívót, mert nem állítottak bizottsági elnökjelöltet. Hiányuk rányomta a bélyegét a ritkán szópárbajokkal fűszerezett vitára, amely udvarias és visszafogott volt.
Az Európai Parlament által forszírozott eljárás szerint az a politikus nyerheti el az EB elnöki posztját, akinek a pártja a legtöbb szavazatot kapja az európai választásokon. Csakhogy a jelölés joga az állam- és kormányfői testületet illeti meg, amelynek nem kötelező, csak illik figyelembe vennie a szavazás eredményét, legalábbis az uniós szerződés előírása szerint.
A magukat megméretni kívánó jelöltek hat témáról beszéltek, amelyben szerepelt gazdaság, a demokrácia, a védelem és a migráció. Szinte minden kérdéskör kitárgyalásakor említést tettek a szélsőjobboldali térnyerés veszélyéről a küszöbönálló választásokon. Schmit, Reintke és Baier határozottan elutasította a radikális, populista erőkkel való együttműködést a következő EP-ben, míg Von der Leyen és Gozi homályosabban fogalmazott. A bizottsági elnök nem zárta ki, hogy összefogjon az euroszkeptikus frakcióban helyet foglalókkal, feltéve, hogy azok Európa-, Ukrajna- és demokrácia-pártiak. Egy kérdésre válaszolva védelmébe vette a radikális jobboldali pártot vezető Giorgia Meloni olasz kormányfőt, akivel — mint megjegyezte — jó munkakapcsolatot alakított ki az állam- és kormányfői tanácsban.
Gozi azért kapott kritikát, mert a pártcsaládjához tartozó holland liberálisok éppen összefogni készülnek a szélsőjobboldallal a hamarosan megalakuló kormányban. A francia politikus ezt ugyan hibának nevezte, de azzal védekezett, hogy a hágai kormány még nem állt fel, az EP-választások után összeülő liberális frakció különben is azonnal tárgyalni fog a helyzetről.
Néhányszor Orbán Viktor neve is előkerült a vitában, például akkor, amikor a zöldpárti jelölt a külpolitikai vétók megszüntetésének szükségességét hangoztatta.
A szocialisták képviselője azt fejtegette, hogy az Európai Uniónak a jövőben sokkal szigorúbban kell eljárnia, ha a jogállamiság leépítését tapasztalja, például Magyarországon.
Von der Leyen kikerülte az egyenes választ a kérdésre, hogy a gázai helyzet miatt Izrael nem érdemelne-e szankciókat. Figyelmeztetett, hogy a háború a Hamasz brutális támadásával kezdődött, a zsidó államnak pedig joga van az önvédelemre, miközben tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. A palesztin államiságot elismerő Spanyolország és Írország döntéséről azt mondta: a tagállamoknak eltérő céljaik lehetnek, de mindnyájan a két állami megoldás hívei.
A szélsőbaloldali Baier kivételével a jelöltek kiálltak Ukrajna további fegyveres támogatása mellett és fontosnak ítélték a kontinens védelmi kapacitásának erőteljes növelését is. (Népszava)