Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Amerika árnyékában: lemaradásban az európai fegyveripar

Gazdaság
2024.02.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A válságok korában újra meghatározó kérdéssé vált a biztonság fogalma. Európa biztonságának vizsgálatakor pedig egyre inkább előkerül a hagyományos fegyveres erők fejlesztésének kérdése.

A kontinens alapvető problémája, hogy nagyon el van maradva a fegyverkezési versenyben. Politikai, gazdasági, strukturális kérdések mind választás elé állítják az európai nemzetállamokat. Ráadásul a gondok egyre csak fokozódnak térségünkben. A szomszédos ukrajnai háború, illetve a szintén szomszédos Afrikából érkező migráció rámutatott Európa védtelenségére. Az európai fegyvergyártás azonban a hidegháború lezárulásával csaknem 30 évre elaludt.

A Szovjetunió bukását követően az öreg kontinens államai elhitték, hogy nem lesz szükség a védelmi erők fejlesztésére és fenntartására. Ez tükröződik mind a haderők állapotában, mind pedig a politikai gondolkodásban.

Ezzel együtt pedig a hidegháborús kapacitások is átálltak a civil mindennapokra, hiszen nem volt igény fegyverekre. Mára azonban, a válságok korában, igencsak szükséges lenne az európai hadiipari vállalatok újraindítása, méghozzá az európai szuverenitás erősítése céljából. Ráadásul a hadiipari fejlesztések más szempontból is meghatározóak. Ugyanis jelentős technológiai fejlődést, innovációt képesek magukkal hozni. Nem beszélve a munkahelyteremtésről, illetve a jelentős pénzügyi megtérülésről. Ráadásul mára a katonai fejlesztéseket beelőzték a civil szféra fejlesztései. Így mindenképpen szem előtt kell tartani a kettős felhasználású technológiák (mesterséges intelligencia, autonóm rendszerek, drónok, adatkezelés és feldolgozás) adaptálását a katonai szférába.

Elég az amerikai példára gondolni. Washington realizálta az innovatív kis és nagy vállalatok között létrejött együttműködésekben rejlő lehetőségeket, így vált az az amerikai haderő számára is az egyik legfontosabb innovációs központtá a Szilícium-völgy.

Az egypólusú világ létrejöttét követően az amerikai hadiipari termékek váltak meghatározóvá az olcsó szovjettel szemben. Részben azért, mert a hidegháború nyerteseként Washington maradt az egyetlen meghatározó alternatíva. Részben mivel a 90-es évek sikeres beavatkozásai/erődemonstrációi (Irak, Bosznia, Koszovó) bebiztosították az amerikai eszközöket a világpiacra. Elég az F-16-osokra gondolunk, amelyek még ma is az egyik legkeresettebb vadászgépnek számítanak. Erdogan török elnök is ilyen eszközöket kért a svéd NATO csatlakozásért cserébe.

Ráadásul az amerikaiak rendkívül elhúztak az új generációs vadászgépek fejlesztésében (F-22, F-35, B-21). Így váltak a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Boeing a legmeghatározóbb hadiipari vállalatokká.

Az Egyesült Államok sok előnnyel rendelkezik a fegyvergyártás tekintetében Európához képest. Egyrészt ők nem álltak le 1989-ben, így iparuk nagy része megmaradt. Nyilván a hidegháború nyerteseként nem is tehettek mást. A leszerelt európai kapacitásokkal szemben gyorsan, nagy mennyiségben képesek megfelelni a megrendelő ország számára. A fegyverkező skandináv és lengyel példák szintén jól mutatják az európai gyártókkal szembeni „bizalmatlanságot”. Varsó a gyors megoldás reményében inkább fordult az amerikaiakhoz és a dél-koreaiakhoz, mint a németekhez vagy a franciákhoz.

Európa ezzel szemben sok hátránnyal néz szembe, amely alapvetően gyengíti képességeit. Cégek közötti rivalizálás (német-francia), a megnevezett stratégia és a közös akarat hiánya. Pedig a német termékek egyes esetben innovatívabbak, mint az amerikaiak. Ilyen a Rheinmetall egyik csúcsjárműve, a világelső paraméterekkel rendelkező Lynx gyalogsági harcjármű, amelynek gyártása és hadrendbe állítása elsőként Magyarországon zajlik. De hasonló a helyzet a Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveggel kapcsolatban is. Ellenben a lengyelek panasza itt is égbekiáltó, ugyanis a németek a leszerelt és saját maguk által megbénított iparuk miatt nagyon lassan készítik el világszínvonalú, versenyképes termékeiket.

Európa legerősebb gazdasága, Németország, évtizedeken keresztül önkorlátozó exportot folytatott. Berlin ugyanis tiltotta a háborús övezetbe való fegyverküldés lehetőségét, sőt az általa autoriternek nevezett rendszerekkel sem kereskedett. 

Ezt azonban a németek bánhatták, ugyanis volt megrendelés, amelyre vagy az amerikaiak, az oroszok vagy a kínaiak csaptak le. Igaz, az ukrajnai események alapjaiban változtatták meg a német politikát, amely egyre aktívabbá válik.

Az öreg kontinensen a franciák rendelkeznek még világszinten mérhető hadiiparral, úgy, mint a Dassault, Thales, Naval Group stb... Párizs a De Gaulle-i hagyományoknak megfelelően épített a nemzeti gloire (dicsőség) és a szuverenitás politikájára. Ez látható a francia fegyverfejlesztési logikában is. Ugyanis a kontinensen egyedüliként a szinte mindenre szakosodott franciák képesek saját fejlesztésű vadászgépeket, szárazföldi páncélozott járműveket, tüzérségi eszközöket, sőt még a haditengerészeti eszközöket is legyártani. Ennek ellenére még az európai piacokra sem tudtak betörni, úgy, mint német vagy amerikai „riválisaik”. Ráadásul az elmúlt években az angolszászok több nagy volumenű projektet is elraboltak a franciáktól, ilyen volt a Párizsban nagy port kavaró ausztrál tengeralattjáró botrány. 

Mindezek után a 2020-as évtized nem indult túl kecsegtetően Európa számára. Az Európai Unió és a NATO „keleti” része nem volt felkészülve jelentősebb konfliktusokra. Ez tükröződik mind a készletekben, mind a hiányos termelésben. Láthatóan az öreg kontinens hadiipari termékei versenyképesek, és jól is teljesítenek a szomszédos háborúban. Azonban a közös összefogás hiányában, az egymással való rivalizálás, a döntésképtelenség, illetve az alulfinanszírozottság mind akadályt jelentenek fejlesztésekben. 

Ezzel szemben vannak sikeres közös európai kooperációk, úgy, mint az Airbus. Európa ugyan elkezdett fegyverkezni, azonban a lakosság láthatóan nem rezonál a projektre, hiszen a GDP nagyobb részét „kellene” hadászati fejlesztésekre költeni. Ráadásul egy válság kellős közepén.

Vannak a világban sikeres példák, amikor szinte folyamatos geopolitikai nyomás alatt volt politikai érdek egy erős védelmi ipar kiépítésére. A kis, de rendkívül innovatív Dél-Korea az egyik kiemelt példa, hiszen olyan sikeres vállalatokat sikerült beemelni a különböző projektekbe, mint a Hyundai, a Hanwha, vagy a Samsung. És ez csak a „kicsi” Dél-Korea. Amerikai ennél sokkal nagyobb ligában mérhető, amely már régen lehagyta Európát. Az oroszokat fenyegetésként megélő közép- és kelet-európai nemzetállamok pedig nem is tudnának Washington nélkül modern haderőt építeni. (Danube Institute)

Címlapkép: F22-es Raptor esőben, Los Angeles felett. - Forrás: Facebook
Európa
 NÉMETORSZÁG
 Franciaország
 Rheinmetall
 európai hadiipar
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.11. - 06:46
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ellenzéki reakciók Magyar Péter hangfelvételére

    Ellenzéki reakciók Magyar Péter hangfelvételére

  • Kivezetik a 13.-ik havi nyugdíjat?

    Kivezetik a 13.-ik havi nyugdíjat?

  • Magyar Péter tüntetést hirdetett, szerinte az ügyészségnek Orbán Viktort is meg kell hallgatnia

    Magyar Péter tüntetést hirdetett, szerinte az ügyészségnek Orbán Viktort is meg kell hallgatnia

  • Majka ma egy nagy lépést tett a Fidesz felé

    Majka ma egy nagy lépést tett a Fidesz felé

  • Varga Judit egy csoda: közel 15 ezer ember nevet rajta

    Varga Judit egy csoda: közel 15 ezer ember nevet rajta

  • Poltnak és Rogánnak azonnal távoznia kell! Orbán adja vissza a megbízatását! 

    Poltnak és Rogánnak azonnal távoznia kell! Orbán adja vissza a megbízatását! 

  • Összeomlott Baltimore-ban egy híd, miután nekiütközött egy konténerhajó

    Összeomlott Baltimore-ban egy híd, miután nekiütközött egy konténerhajó

  • Tovább drágult a méregdrága Petőfi-film

    Tovább drágult a méregdrága Petőfi-film

  • Kitört a botrány, Brazília visszahívta magyarországi nagykövetét

    Kitört a botrány, Brazília visszahívta magyarországi nagykövetét

  •   Zamecsnik Péter: Két bűncselekmény gyanúja is felmerül a Magyar Péter által közzétett hangfelvétel alapján

    Zamecsnik Péter: Két bűncselekmény gyanúja is felmerül a Magyar Péter által közzétett hangfelvétel alapján

  • Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner iratokból

    Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner iratokból

  • Egyszerre jelentek meg Novák és utódja, Sulyok államfői döntései a Magyar Közlönyben 

    Egyszerre jelentek meg Novák és utódja, Sulyok államfői döntései a Magyar Közlönyben 

  • Balog Zoltán a püspökség mellett a diplomata útleveléhez is ragaszkodik

    Balog Zoltán a püspökség mellett a diplomata útleveléhez is ragaszkodik

  • Bekérette a brazil külügyminiszter a magyar nagykövetet Bolsonaro miatt

    Bekérette a brazil külügyminiszter a magyar nagykövetet Bolsonaro miatt

  • Hatalmas elsüllyedt szigetet találtak Brazília közelében

    Hatalmas elsüllyedt szigetet találtak Brazília közelében

  • Mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk Orbánéknak

    Mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk Orbánéknak

  • Magyarország nagykövetségére menekült az igazságszolgáltatás elől a volt brazil elnök, Jair Bolsonaro

    Magyarország nagykövetségére menekült az igazságszolgáltatás elől a volt brazil elnök, Jair Bolsonaro

  • Brutális a februári költségvetési hiány

    Brutális a februári költségvetési hiány

  • Díjkorrekciókkal indult a kampányfinis a lakásbiztosításoknál

    Díjkorrekciókkal indult a kampányfinis a lakásbiztosításoknál

  • Lufi vagy bomba robban? 9-kor kiderül

    Lufi vagy bomba robban? 9-kor kiderül

  • „Tál hívja Gyűjtőt” – így zajlott a Schadl letartóztatása előtti három nap, amikor Rogánék szólhattak Völnernek

    „Tál hívja Gyűjtőt” – így zajlott a Schadl letartóztatása előtti három nap, amikor Rogánék szólhattak Völnernek

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element