Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Alacsony ponthatárokkal csábítanak az egyetemek, kár, hogy a diplomáik szinte semmit nem fognak érni

Fiatal
2023.08.26.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
34

Van olyan egyetem, ahol szinte az összes szakra be lehetett kerülni 280 pont alatt a 2023-as felvételin. Az oktatáskutató szerint nem a színvonal csökkentésével kellene több hallgatót vonzani az egyetemekre.

Tízéves rekordot döntött idén a felsőoktatásba sikeresen felvételizők száma, a magyarországi egyetemek 94 785 hallgatóval gazdagodtak a 2023-as rendes felvételi eljárásban, ami 28 százalékkal több tavalyhoz képest. Legutóbb 2011-ben alakultak hasonlóan a számok, amikor 98 ezer diákot vettek fel. A mostani évben azonban nemcsak a hallgatók számában dőltek meg rekordok, hanem az alacsonyan meghúzott ponthatárok esetében is.

Az Orbán-kormány ugyanis eltörölte azt a törvényi előírást, amely alap- és osztatlan képzéseknél 280 pontnál, felsőoktatási szakképzéseknél 240 pontnál, mesterképzéseknél 50 pontnál húzta meg a minimum ponthatárt, vagyis aki ezeket nem érte el, nem kerülhetett be semmilyen felsőoktatási képzésbe. Az egyes szakok esetében a minimum ponthatárok megállapításánál szabad kezet kaptak az egyetemek, több intézmény pedig ki is használta ezt annak érdekében, hogy mind több hallgatót vegyenek fel.

Mint a Népszava is megírta, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen például 152 pont kellett a programtervező informatikus alapszak állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyeire történő bejutáshoz a maximálisan megszerezhető 500 pontból. Tavaly még 320 kellett. A felvi.hu adataiból azonban jól látszik, hogy más, elsősorban a kisebb, vidéki intézményekben is drasztikusan csökkentek a ponthatárok. Például a Dunaújvárosi Egyetem anyagmérnöki, állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzéséhez mindössze 164 pont kellett idén, míg tavaly 366 pont. Ugyancsak minimum 164 pontot kellett elérnie annak, aki az egyetem gépészmérnöki alapképzésén szeretett volna ugyanebben a formában továbbtanulni, míg 2022-ben ehhez 316 pontra volt szükség. Továbbá pontosan 400 pont kellett tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakhoz, idén már elég volt 268 pont is.

Az Eötvös József Főiskolán a gazdálkodási és menedzsment állami ösztöndíjas, nappali alapképzés ponthatárát 236-ra csökkentették a tavalyi 440-ről, ugyanez a szak ugyanebben a képzési formában 360 pontos bejutási küszöbbel indul a Miskolci Egyetemen, míg egy évvel korábban 402 pont kellett a bejutáshoz. Miskolcon az egyik legalacsonyabb pontszám a nappalis, államilag támogatott ápoló alapszakhoz kellett: míg tavaly 280-at, most 153 pontot kellett elérnie annak, aki ide akart bekerülni. A Neumann János Egyetem gépészmérnöki, ösztöndíjas alapszakjához 232 pont is elegendő volt a tavalyi 280 helyett. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán egy éve minden államilag támogatott, nappali alapképzés ponthatárát a jogszabályi minimum szintjén, vagyis 280 pontnál húzták meg, idén - egyetlen kivétellel - már egyik nappalis, ösztöndíjas képzésükhöz sem kellett 280 pont.

Javarészt az alacsony ponthatároknak is köszönhető, hogy a vidéki egyetemeken összességében 43 százalékkal nőtt a felvettek száma.

Az arányokat tekintve az Eötvös József Főiskola könyvelhette el az egyik legnagyobb növekedést: tavaly 101 hallgatót sikerült felvenniük, idén több mint háromszor annyit, 335-öt. A Tokaj-Hegyalja Egyetem is megtirplázta az új hallgatóinak a számát, 499-en kerültek be, tavaly 141-en. A Dunaújvárosi Egyetemre 1373 hallgató nyert felvételt, míg tavaly csak 586. A Nyíregyházi Egyetemre is majdnem kétszer annyi jelentkezőt (1920 fő) vettek fel, mint egy évvel korábban (1030 fő). Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 331 új hallgatót tudott felvenni a tavalyi 148-hoz képest. Továbbá például a Miskolci Egyetemre 3644-en (tavaly 2052-en), a Neumann János Egyetemre 1708-an (tavaly 994-en), a Soproni Egyetemre 1227-en (tavaly 694-en), a Pannon Egyetemre 2175-en (tavaly 1371-en), a Széchenyi István Egyetemre 4463-an (tavaly 3223-an) nyertek felvételt.

A képzési területeknél népszerűbbé váltak az informatikai képzések, az IVSZ - Digitális vállalkozások szövetsége nemrégiben kiadott közleménye szerint rekordszámú - tavalyhoz képest 37 százalékkal több - diákot vettek fel az informatikai szakokra. A felvi.hu adatai szerint ez 8852 hallgatót jelent, míg tavaly 6820-an nyertek felvételt erre a területre. A legnépszerűbb informatikai szakok között szerepel a mérnökinformatikus (3135 felvett hallgató) és a programtervező informatikus (2076 felvett hallgató) alapképzés, amely több egyetemen is elindult, de az állami ösztöndíjas, nappalis helyekhez szinte sehol nem kellett több 400 pontnál.

Egyedül az ELTE programtervező informatikus alapszakjára való bekerüléshez volt szükség 420 pontra. Ugyanehhez az alapképzéshez (nappali, ösztöndíjas), például a Széchenyi István Egyetemen 390 pontra, a Debreceni Egyetemen 389 pontra, a Pécsi Tudományegyetemen 306 pontra, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen 152 pontra volt szükség a bekerüléshez.

Hasonlóan alakultak a ponthatárok a mérnökinformatikus ösztöndíjas, nappalis alapképzési szakokon is. A Budapesti Műszaki Egyetemen 399 pont kellett, az Óbudai Egyetemen 387, de például a Gábor Dénes Főiskolán 182, a Dunaújvárosi Egyetemen pedig 180.

A kormány szerint rekordot döntött a felvettek száma a pedagógusképzésben is: idén 10 514-en tanulhatnak tovább valamilyen pedagógiai képzésen, míg tavaly csak 6453-an felvételiztek sikeresen. A területen belül a legnépszerűbbnek a gyógypedagógia (2201 felvett hallgató), az óvodapedagógia (2095 felvett hallgató) és az ötéves osztatlan tanári képzések (1550 felvett hallgató) bizonyultak. A ponthatárok ezeken a szakokon is változóak, de összességében sehova sem kellett túl magas pontszám. A nappali, állami ösztöndíjas gyógypedagógia alapszak esetében az ELTE-en húzták meg a legmagasabb ponthatárt (391 pont), a Szegedi Tudományegyetemen 355 pont, a Pécsi Tudományegyetemen 337 pont kellett. De aki például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen akart gyógypedagógiát tanulni, annak 289 pontot, a Miskolci Egyetemen pedig csak 212 pontot kellett elérnie.

A nappali, ösztöndíjas óvodapedagógus alapszakhoz 290 pont kellett a Pécsi Tudományegyetemen, 282 pont kellett az ELTE-n, 272 pont a Debreceni Egyetemen. Ezen a szakon a legalacsonyabb ponthatárok az Eötvös József Főiskolán (205 pont) és a Tokaj-Hegyalja Egyetemen (184 pont) voltak. Az osztatlan tanári szakokon voltak magasabb, 400 feletti ponthatárok is. De még itt is előfordult, hogy alacsonyabban húzták meg a ponthatárt: az ELTE magyar-történelem tanári szakhoz 304 pont is elegendő volt (tavaly 342 kellett), angol-földrajz szakon pedig 290 volt a minimum (egy éve 381). A Miskolci Egyetem magyar-történelem szakos tanári képzésére 240 ponttal is be lehetett kerülni a tavalyi 305 pont helyett.

Polónyi István: a felsőoktatás-politikának nincs jövőképe

– Az alacsonyan meghúzott ponthatárok azt tették lehetővé, hogy akár elégséges-közepes eredményű érettségivel is be lehetett kerülni egyes egyetemi szakokra, igaz, elsősorban az “alacsonyabb minőségű” egyetemeken – nyilatkozta a Népszavának Polónyi István oktatáskutató, aki arra is rámutatott: azok, akik ilyen alacsony pontszámokkal kerülnek be egyetemre, nem biztos, hogy meg is szerzik a diplomát. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézményeknek sokszor nem érdekük a magas bukási ráta, mert ha kevesebb lesz a hallgató, az állami normatívából is kevesebb jár. 

Ez viszont oda fog vezetni, hogy a diplomák még inkább polarizálódnak, a munkaerőpiaci értékük radikálisan megváltozik majd.

– Az alacsony pontszámok, az alacsony minőségű képzés értéktelenebb diplomát jelent. Ne legyen kétségünk, a munkaerőpiac tisztában van azzal, melyik intézmény diplomája mennyit ér. Már eddig is találkozhattunk olyan hirdetésekkel, ahol kikötötték, hogy egyik-másik egyetemen végzett diplomások jelentkezését nem várják. Így például azok az informatikusok, akik ilyen intézményekben végeztek, a szakmájuk perifériájára szorulnak, ha bekerülnek egyáltalán a szakmába - mondta Polónyi István.

Az oktatáskutató szerint több oka is van annak, hogy idén egyes intézmények képzésein rendkívül alacsony ponthatárokat húztak. Egyrészt már nincs központilag megszabva az államilag finanszírozott helyek száma, ezt intézményenként, sőt. szakonként határozzák meg, amiben nagy szerepe van a rektorok, illetve a modellváltó vagy más alapítványi egyetemek kuratóriumaiban ülők befolyásának, lobbierejének. Így a kormány által preferált intézményekben, szakokon nagyobb létszámot engedtek be, csakhogy a kisebb egyetemek hallgatói leginkább az alsó-középosztályból kerülnek ki, akiknek a felkészültségük, középiskolai eredményeik is gyengébbek, így ehhez kellett igazítani a ponthatárokat annak érdekében, hogy maradéktalanul feltöltsék a keretszámokat.

Másrészt a kormány mintha rájött volna, hogy az elmúlt hat-nyolc év elitszemléletű felsőoktatáspolitikája nem vezetett eredményre, a fiatal diplomások aránya nálunk az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ezért most - Polónyi szerint nem jelentősen, de valamennyire - kinyitják az egyetemek kapuit. Az oktatáskutató azonban úgy véli, olyan nyitásra lenne szükség, ami nem a felsőoktatás színvonalát rontja, ehhez viszont nemcsak a felsőoktatás rendszerét kellene gyökeresen újragondolni, hanem a közoktatást is fejleszteni kellene, mert az, hogy például a diákok 70 százaléka egy idegen nyelvet sem képes 12 év alatt rendesen megtanulni, nem teszi lehetővé a minőségi egyetemi továbbtanulást.

- Most csak azt látjuk, hogy oktatáspolitikai csapongás van, a felsőoktatás-politikának nincs jövőképe, egyik napról a másik születnek a döntések - fogalmazott Polónyi István. (Népszava)

Címlapkép: 265 fős nagy előadóterem a Debreceni Egyetem többfunkciós tanulóközpontjában - Forrás: MTVA/Oláh Tibor
Belföld
Magyarország
egyetem
felsőoktatás
DIPLOMA
SZÍNVONAL
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.26. - 06:33
34
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • A telefonunk nem hallgat le minket, a helyzet sokkal ijesztőbb

    A telefonunk nem hallgat le minket, a helyzet sokkal ijesztőbb

  • Így élnek Magyarország legszegényebb és legtehetősebb emberei: kegyetlen a különbség

    Így élnek Magyarország legszegényebb és legtehetősebb emberei: kegyetlen a különbség

  • Az oktatásban megjelenő trendek árulkodnak arról, hogy miképp tekintünk ma a szülőkre és szerepükre

    Az oktatásban megjelenő trendek árulkodnak arról, hogy miképp tekintünk ma a szülőkre és szerepükre

  • „Az Orbán kormány most már tudatosan tesz azért, hogy az EU-s pénzek ne érkezzenek meg”

    „Az Orbán kormány most már tudatosan tesz azért, hogy az EU-s pénzek ne érkezzenek meg”

  • 83 évesen, végelgyengülésben halt meg Charles Manson, a megtestesült gonosz

    83 évesen, végelgyengülésben halt meg Charles Manson, a megtestesült gonosz

  • Szeles nap, egy-egy záporral

    Szeles nap, egy-egy záporral

  • Nehéz helyzetben van Emmanuel Macron

    Nehéz helyzetben van Emmanuel Macron

  • Titkos kriptofarmot találtak a lengyel bíróság épülete alatt

    Titkos kriptofarmot találtak a lengyel bíróság épülete alatt

  • Van olyan ételallergiás iskolás, aki két hete nem kap ebédet

    Van olyan ételallergiás iskolás, aki két hete nem kap ebédet

  • Illegálisan lerkott szemetet raktak le Orbán Viktor felcsúti házának kerítése mellé

    Illegálisan lerakott szemetet raktak le Orbán Viktor felcsúti házának kerítése mellé

  • Tarra vágtak több ezer négyzetmétert a II. kerületben, feljelentést tesz az önkormányzat

    Tarra vágtak több ezer négyzetmétert a II. kerületben, feljelentést tesz az önkormányzat

  • Nyolc eddig teljesen ismeretlen genotipusát azonosították a szőlőlisztharmatot okozó gombának

    Nyolc eddig teljesen ismeretlen genotipusát azonosították a szőlőlisztharmatot okozó gombának

  • A Hunyadi lehet minden idők legdrágább magyar sorozata

    A Hunyadi lehet minden idők legdrágább magyar sorozata

  • Országjárásba kezd a Fidesz, hogy meggyőzze az embereket arról, „ne hallgassanak Gyurcsány Ferencékre”

    Országjárásba kezd a Fidesz, hogy meggyőzze az embereket arról, „ne hallgassanak Gyurcsány Ferencékre”

  • Szerbiai választás: az elemző szerint megerősödve maradhat hatalmon a kormánypárt

    Szerbiai választás: az elemző szerint megerősödve maradhat hatalmon a kormánypárt

  • 2024-es hosszú hétvégék és ünnepnapok

    2024-es hosszú hétvégék és ünnepnapok

  • Még mindig verhetetlen a magyar infláció az Európai Unióban

    Még mindig verhetetlen a magyar infláció az Európai Unióban

  • Óriásgép landolt az Antarktisz jegén

    Óriásgép landolt az Antarktisz jegén

  • A nagy folyók árterületei a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak

    A nagy folyók árterületei a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak

  • Michelisz Norbert világbajnok

    Michelisz Norbert világbajnok

  • Meghalt DJ Palotai

    Meghalt DJ Palotai

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element