Az Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű kormányközi szervezet friss, 2023-as jelentése 173 országban vizsgálta a demokrácia állapotát.
Magyarország a riport szerint mind a négy kategóriában, a képviselet, a demokratikus részvétel, a jogállamiság és az alapvető jogok biztosítása terén is a sereghajtók közé tartozik Európában. A demokrácia egyébként a kutatás szerint sok helyen hanyatlik, a helyzet még soha nem volt annyira rossz, mint most.
A világ országainak felében hanyatlik a demokrácia, a jogállamiság helyzete pedig 2022-ben Magyarországon volt a legrosszabb az Európai Unióban – derül ki az Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) csütörtökön publikált éves jelentéséből, amely 173 országban vizsgálta a demokrácia állapotát.
A stockholmi székhelyű kormányközi szervezet friss riportjában (The Global State of Democracy 2023) az áll, hogy a vizsgált országok majdnem felében (85) a demokratikus teljesítmény legalább egy kulcsfontosságú területen romlott az elmúlt öt esztendőben. Immáron hatodik egymást követő évben történik meg, hogy a hanyatló országok száma meghaladja a javulást mutató államokét, amire a mérések 1975-ös kezdete óta nem volt példa – olvasható a szervezet honlapján.
A jelentés megemlíti a demokratikus fékek és ellensúlyok erózióját, ami megnehezíti a törvények betartását és a politikusok felelősségre vonását. „A megélhetési válság, az éghajlatváltozás és Oroszország Ukrajna elleni háborúja hatalmas kihívások elé állítja a választott vezetőket” – áll a jelentésben.
Mi alapján rangsorolják az országokat, és mi a helyzet Magyarországon?
A jelentésben 17 különböző mutatót vettek figyelembe, amelyek meghatározzák a demokrácia állapotát egy adott országban. Ezek közé tartozik a polgári szabadságjogok biztosítása, a választások tisztasága vagy a bírói függetlenség. A korábbi évekkel ellentétben nem egy, hanem négy kategóriában rangsorolták a világ országait: képviselet, jogok, jogállamiság és demokratikus részvétel.
A demokrácia alapköveinek gyengülése a világ minden táján megfigyelhető a szerzők szerint. És bár Európa továbbra is a világ legjobban teljesítő régiója, hatalmas eltérések vannak az egyes országok között.
A részvétel a jelentés szerint azt mutatja meg, hogy az állampolgárok mennyiben vonódnak be a demokratikus véleménynyilvánításba a választások alatt és között. Európában a demokratikus részvétel terén a legjobban teljesítő öt ország Dánia, Finnország, Írország, Norvégia és Svájc volt. Magyarország ebben a tekintetben a 125. helyen áll a világranglistán, 2017 és 2022 között nyolc helyet esett vissza. A környező országok közül Románia (115.), Lengyelország (92.), Bulgária (82.), Csehország (48.) és Szlovákia (47.) is megelőzi. De a jelentés alapján demokratikus részvételben olyan országoknál is rosszabban teljesítünk, mint az afrikai Szudán (121.) és a Kongói Demokratikus Köztársaság (111.), vagy a közel-keleti Jordánia (119.) és a dél-ázsiai Banglades (113.)
A képviselet helyzete – melybe a szabad, tisztességes választások és a hatékony parlamentarizmus is beletartozik – globálisan romlott, beleértve az olyan, általánosságban jól teljesítő demokráciákat is, mint Costa Rica és Portugália. Európában a képviselet kategóriájában legjobban teljesítő öt állam Svédország, Dánia, Észtország, Hollandia és Németország voltak, ezek az államok a világranglistán is előkelő helyet foglalnak el.
Magyarország a képviselet kategóriájában viszont csak a 85. helyen áll, 2017 és 2022 között tizennyolc helyet esett vissza, ezzel leszakadt az összes többi uniós országtól.
Lengyelország például az 58., Bulgária a 46., Románia pedig a 39. helyen áll, de olyan országok is megelőzik, mint az afrikai Zambia (79.) vagy a balkáni Koszovó (73.). A jogállamiság – például az igazságszolgáltatás függetlensége és a politikai erőszaknak való kitettség – állapota terén Dánia, Norvégia, Németország, Svájc és Svédország vezetik listát.
Magyarország viszont a jelentés alapján az utolsó az EU-s tagállamok között: a 64. helyre csúszott vissza a világrangsorban, miután 2017 és 2022 között tizennyolc, 2021 óta pedig hat helyet zuhant.
Még Lengyelországot is a 61. helyre sorolták, Románia pedig az 51. lett – tizenkilenc helyezést javított az elmúlt öt évben –, míg Bulgária a 48. helyen áll. Habár Ausztria 8 helyet, vagyis kettővel többet zuhant egy év alatt, mint Magyarország, még így is 36. helyen áll jogállamiság terén.
Noha a jogállamiság helyzete Magyarországon és Lengyelországban megromlott, más közép-európai országokban éppen ennek ellenkezője történt.
Szlovénia például korrupciómentesség tekintetében a világrangsor legjobb 25 százalékába küzdötte fel magát, de az elmúlt öt évben nyolc másik országban (Bulgáriában, Csehországban, Koszovóban, Lettországban, Litvániában, Észak-Macedóniában, Romániában és Szlovákiában) is jelentős javulás ment végbe.
Magyarország az alapvető jogok (pl. szólásszabadság vagy a gyülekezési szabadság tisztelete) kategóriában a 44. helyet szerezte meg 2022-ben a világranglistán, 2017 és 2022 között csak két helyet esett vissza. Európai uniós összevetésben a jelentés szerint így a sereghajtók között van, ugyanakkor jobban teljesít egyes szomszédjainál: Románia például az 51., Lengyelország pedig az 54. helyen áll. Bulgária (42.), Horvátország (40.) és Szlovákia (33.) viszont megelőzi ezen a területen.
IDEA: Orbán is közrejátszik a demokrácia hanyatlásában
Magyarországon, Lengyelországban, Törökországban, Szlovákiában, Izraelben és az Egyesült Államokban a demokratikus normák erózióját olyan vezetők idézték elő, akik azt állították, hogy a nép nevében és felhatalmazásával beszélnek. A tekintélyelvű vezetők általában azzal indokolják a demokratikus fékek és ellensúlyok aláásását, hogy valamilyen válsághelyzet megköveteli, hogy a biztonság és a rend minden más szempontot felülírjon – állítja a jelentés.
A szerzők szerint Magyarország és Lengyelország évek óta gáncsolja az EU-tagság alapját képező demokratikus normák és jogállamisági kötelezettségvállalások érvényre juttatását. Az illiberális eszköztár mindkét országban meglehetősen hasonló: az LMBTQ közösség célkeresztbe állítása és az akadémiai szabadságjogok elnyomása (különösen Magyarországon), a migránsellenes retorika, az abortusz szigorítása (Lengyelországban), az uniós jogszabályok megsértése és a hatalom ellenőrzésének erodálása – sorolják a szerzők.
Az IDEA jelentésében arra a megállapításra jut, hogy az Európai Unió csak korlátozottan képes befolyást gyakorolni tagállamai demokratikus, vagy jelen esetben antidemokratikus fejlődésére, külön kiemelve Magyarországot és Lengyelországot. A riportban szó esik a hazai felsőoktatás aggasztó helyzetéről is: a szerzők szerint az egyetemi autonómiát és a kutatás szabadságát Orbán Viktor Magyarországán és Recep Tayyip Erdogan Törökországában is támadások érik.
Jogállamisági vita, befagyasztott eurómilliárdok
Az Európai Bizottság és a Varsó közötti, jogállamiságról szóló vita lezárása évek óta húzódik. A problémát az okozta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási reform egyes elemei ellentétesek voltak az uniós joggal, amit bár több döntéssel is orvosoltak az elmúlt időszakban, még mindig nem teljesen elégedett a bizottság, amely a bírói hatalom helyreállításától tette függővé a nekik járó, tekintélyes összegű uniós pénzek kifizetését.
Hasonló helyzetben van Magyarország, ahol ugyancsak várat magára a helyreállítási EU-s pénzek kifizetése, amit kezdetben a korrupciós kockázatok miatt függesztettek fel. A Bizottság szeptember 26-án további kérdéseket küldött a magyar kormánynak a bírói függetlenséggel kapcsolatban, ezekre várják a válaszokat. (rtl.hu)
