Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2024. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei szerint a magyar gazdaság helyzete és kilátásai jelentősen romlottak 2024 áprilisához képest.
A Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet indexe ezt megelőzően, a koronavírus-járvány alatt a 2021. januári, illetve azt megelőzően a 2014. július folyamán tapasztalt értékekhez áll közel. A kapacitáskihasználtság átlagos értéke is csökkent. Aggasztó trend, hogy az exportra termelő vállalatok is sötétnek látják a jövőt.
A 2024. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A bizonytalansági mutató értéke 42 pontos szinten áll, ami öt pontos emelkedést jelent áprilishoz képest. Ez azt mutatja, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése áprilishoz képest még nagyobb bizonytalanságot mutat, de nagy a szórás a gazdasági szereplők várakozásaiban.
Az index tíz komponensből áll, amelyek közül a legnagyobb mértékű romlás a várható beruházási aktivitás megítélésében tapasztalható (28 pontos csökkenés). Szintén jelentős mértékű csökkenés történt a várható termelési szint, az elmúlt féléves termelési szint, illetve a várható kapacitáskihasználtság értékelése szempontjából is.
Forrás: GVI.
A jelenlegi üzleti helyzet egyenlegmutatója 38-ról 31 pontra, a várható üzleti helyzet megítélése pedig 39-ről 29 pontra csökkent.
Bár a vállalkozások júliusi helyzetértékelése és várakozásai továbbra is kedvezőek, áprilishoz képest számottevően romlottak.
A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatója leginkább a koronavírus-járvány alatti 2021. januári, illetve az azt megelőző 2014. júliusi értékekhez hasonlítható, amelyek kedvezőtlen folyamatokat vetítenek előre.
Forrás: GVI.
A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága júliusban összességében 79 százalékos volt. A 20-249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások esetében ez az arány 78 százalék, míg a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál 80 százalék. 2024 áprilisához képest a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok kapacitáskihasználtsága egyaránt 1 százalékponttal csökkent.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a szolgáltató vállalkozások esetében a legmagasabb (27 pont), a kereskedelmi cégek körében 12, az építőiparban 6 pont,
míg az iparban tevékenykedő cégeknél (-1 ponttal) a legalacsonyabb.
Nagyobb baj, hogy ugyan az előző negyedévhez képest a kereskedelmi cégek esetében nem látszik itt változás, de a feldolgozóipari cégek körében 16, a szolgáltatások területén 7, az építőipari cégek esetében pedig 3 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.
Forrás: GVI.
A tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében 10 pont, a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok esetében pedig 5 pont a Negyedéves Konjunktúramutató értéke. Ez azt mutatja, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek várakozásai elmaradnak a kizárólag hazai tulajdonú vállalkozásokhoz képest.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a nem exportra termelő vállalkozások körében a legmagasabb (24 pont), a részben exportáló vállalatok körében 7 pont, a döntően exportáló cégek körében pedig -2 pont.
A jelentés készítői szerint ez kivételes helyzet a felmérés 14 éves történetében, mivel a magasabb exportaktivitás általában pozitívabb helyzetértékeléssel jár együtt.
Forrás: GVI.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a 20–49 fős vállalkozások esetében 3 pont, az 50–99 fős kategóriában 4 pont, a 100–249 fős cégek esetén 3 pont, a 250 főnél nagyobb vállalatok körében pedig 12 ponton áll. Áprilisi vizsgálatunkhoz képest a 20–49 fős kisvállalkozások körében 8, az 50–249 fő közötti középvállalkozások körében 10, a nagyvállalatok esetében pedig 13 pontos csökkenés történt.
A várható beruházási indexnél is aggasztó kép látszik: a nagy- és kisebb vállalatok is alig mutatnak aktivitást. A kkv-k önbevallása alapján egyáltalán nem terveznek fejlesztéseket, a mutató nálunk -10 pont közelében áll.
Forrás: GVI.
A különböző gazdasági hangulatindexek hasznos eszközök lehetnek a gazdaság állapotának megítélésében, azonban számos korlátjuk is van, amelyeket figyelembe kell venni. Az ilyen indexek gyakran a vállalatok és fogyasztók véleményén alapulnak, így szubjektív tényezőkre támaszkodnak, amelyek gyorsan változhatnak a piaci hangulat vagy külső események hatására. Emellett ezek az indexek időnként késleltetett vagy nem teljes képet adhatnak a valós gazdasági folyamatokról. Mindezek ellenére a gazdasági hangulatindexek fontos indikátorok, mert segíthetnek előre jelezni a gazdasági trendeket, az üzleti bizalmat és a fogyasztói költési percepciókat. Leginkább azt fejezek ki, hogy milyen külső hatásoktól tartanak a piaci szereplők, valamint a döntéseikben milyen faktorokat vesznek figyelembe nagyobb súllyal. (Portfolio)