Itt vannak a nyári adóváltozások

Szociális hozzájárulási adó 

Változnak a munkaerőpiacra lépők esetén igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályai.

A törvénymódosítás értelmében a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki a  foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző - a korábban előírt 275 nap helyett - 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Változott továbbá a kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultság időtartama. A kedvezmény az eddigi 3 éves időtartam helyett a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében 18 hónapig vehető igénybe az alábbiak szerint: a kedvezmény a  foglalkoztatás első évében a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a  minimálbér után a  Szocho tv. 2.  § (1)  bekezdése szerinti - azaz jelenleg 13 százalék-os - adómértékkel megállapított összeg, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér után a 13 százalék-os adómérték 50 százalékával megállapított összeg. 

A módosítás értelmében ugyan az igénybe vehető kedvezmény százalékos mértéke nem változott, azonban a jogosultsági időtartam rövidülése miatt az igénybe vehető kedvezmény összege a felére csökken.

Védelmi hozzájárulás

A kormány háborúellenes akciótervről szóló 1201/2024. (VII. 8.) Korm. határozatában döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást szükséges fizetni minden olyan szektorban, ahol a háborúból kifolyólag a szektor szereplői extraprofitot realizáltak. A szabályok kidolgozásával, amelyeknek részletei még nem ismertek, a kormány a pénzügyminisztert és nemzetgazdasági minisztert bízta meg. 

Extraprofit adórendelet

A kormányzati intézkedések sorozatában a bankok és egyéb pénzügyi szektorbeli szereplők ismét a figyelem középpontjába kerülnek. A változások a jelenlegi adóterheken túl újabbak bevezetését is magukban foglalják, amelyek a szektor szereplőinek további tervezési kihívásokat jelenthetnek. Az új szabályozások az extraprofit adók, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az értékpapír tranzakciós illeték terén jelentkeznek, amelyeket a 2022. júniusában bevezetett 197/2022. (VI.4) Korm. rendelet módosítása hoz magával. Fontos kiemelni, hogy a módosítások alapvetően nem érintették a Korm. rendelet időbeli hatályát, tehát az alábbiakban összefoglalt változások, együtt a Korm. rendelet által szabályozott extraprofit adókkal, a jelenleg hatályos szabályok szerint várhatóan 2025. január 1-jén hatályukat vesztik. 

Hitelintézetek extraprofit adója

A hitelintézetek extraprofit adójának szabályozását finomhangolták a 2024-es évre vonatkozóan, amely az állampapírok állományváltozásához kapcsolódó adókedvezmények meghatározásának módszertanát érinti. A módosítások nem érintik az adókedvezmény alapvető feltételeit, hiszen továbbra is kizárólag a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírok 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti napi átlagos állományának a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyított növekménye után jár az adókedvezmény, melynek mértéke ezen állampapírállomány-növekmény 10 százalék-a és a fizetendő adó 50 százalék-a közül a kisebb összeg.

Új elemként került be a szabályba, hogy az adókedvezmény összegét az adózó legfeljebb a teljes állampapír-állománya növekedésének mértéke arányában veheti figyelembe. A változó szabályok tisztázzák azt is, hogy az adókedvezmény alapját képező növekményt a vonatkozó állampapírok névértékére vetítve szükséges meghatározni. 

Összességében a változások célja az adókedvezmény pontosabb meghatározása, amely ösztönzi a hitelintézeteket az állampapírok állományának növelésére, miközben biztosítja, hogy az adókedvezmény mértéke arányos legyen az állomány növekedésével.

Pénzügyi tranzakciós illeték és értékpapír tranzakciós illeték

Azt követően, hogy 2023. nyarán törvényi szintre emelték a pénzügyi és értékpapír tranzakciós illeték kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezéseit, 2024. augusztus 1-jétől ismét tartalmaz pénzügyi tranzakciós illetékre, valamint értékpapír tranzakciós illetékre vonatkozó rendelkezéseket az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4) Korm. rendelet. Az alábbiakban gyűjtöttük össze a fontosabb változásokat:

Pénzügyi tranzakciós illeték

• 50 ezer forintra emelkedik az adómentesség határa magánszemélyek által kezdeményezett átutalások és postai befizetések esetében;
• 50 százalékkal nőnek az illetékmértékek, így a fizetési műveletekre vonatkozó általános illetékmérték 0,45 százalékra, a készpénzfelvételre vonatkozó pedig 0,9 százalékra emelkedik;
• Az egyes tranzakciókra vonatkozó illetékmérték maximuma 20 ezer forintra emelkedik.

Értékpapír tranzakciós illeték

• A pénzügyi tranzakciós illetékhez hasonlóan az illeték mértéke 0,45 százalékra, az egyes tranzakciókra vonatkozó illetékmérték maximuma pedig 20 ezer forintra emelkedik;
• 50 ezer forintra emelkedik az adómentesség határa magánszemélyek által kezdeményezett pénzügyi eszközök vétele vonatkozásában.

A pénzügyi tranzakciós illetékalap csökkenése bizonyos esetekben kedvező lehet az adóalany pénzügyi szolgáltatók számára, ugyanakkor az illetékmérték emelkedése növeli az adóterhet, különösen a nagyobb összegű tranzakciók esetében. Az értékpapír tranzakciós illetékek változásai is hasonló tendenciát mutatnak: az illetékmérték és a vételenkénti maximum összeg emelkedése növeli a befektetők költségeit, bár a kis értékű tranzakciók illetékmentessége kedvező változás a kisebb befektetők számára.

Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség

2024. október 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték és értékpapír tranzakciós illeték alanyainak kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetniük minden olyan fizetési művelet, pénzügyieszköz-vétel, valamint csereügylet után, amely tartalmaz deviza konverziót is. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték alapja a fizetési műveletek esetében a pénzügyi tranzakciós illeték alaphoz, a pénzügyi eszköz vétele esetében az értékpapír tranzakciós illeték alaphoz, a csereügylet esetében pedig a csereügyletre vonatkozó megbízás összegéhez van kötve. Az illeték mértéke 0,45 százalék, de fizetési műveletenként nem haladhatja meg a 20 ezer forintot.

A szabály egyértelművé teszi, hogy ha egy magánszemély különböző pénznemek közötti átváltást (devizakonverziót) végez, akkor ez – szemben a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény által biztosított általános mentességekkel – kiegészítő illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után. Ez vonatkozik azokra a tranzakciókra is, amikor a magánszemély saját, ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái között utalást hajt végre, valamint amikor az utalás más belföldi vagy külföldi pénzforgalmi szolgáltatók, pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők vagy befektetési alapok számláira történik. Kivételt képeznek azonban a belföldi és külföldi hitelintézetek közötti tranzakciók. 

Az illeték bevallására és megfizetésére a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az értékpapír tranzakciós illeték szabályai vonatkoznak.

Társasági adó

A módosítások értelmében 2024. július 9-e után Oroszország, valamint Antigua és Barbuda veszi át a Bahama-szigetek, illetve Turks- és Caicos-szigetek helyét az adózási szempontból nem együttműködő államok listáján. Emlékeztetésképpen: a listán szereplő országokban illetőséggel rendelkező külföldi személyek esetében - többek között - az adózók nem mentesülhetnek az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó adóalap módosítási kötelezettség alól arra tekintettel, hogy a külföldi személy nem éri el a szabályok által meghatározott, de minimis értékhatárokat, valamint ezen külföldi személyek részére fizetett kamat és jogdíj csak bizonyos feltételek fennállása esetén vonható le a társasági adó alapjából. 

Adózás rendjéről szóló törvény

A törvényalkotó bizonyos mulasztások esetén megduplázta a bírságmaximumokat. Az általános mulasztási bírság összege természetes személy adózóknál 400 ezer forintra, nem természetes személyeknél pedig 1 millió forintra növekedett. Hasonlóan megduplázódott a mulasztási bírság maximuma a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása, a számla-, illetve nyugtakibocsátási, valamint az iratőrzési kötelezettség elmulasztása esetén. Ez utóbbi esetekben a mulasztási bírság maximuma az eddigi 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedett.

A fenti változásokkal összhangban növekszik a számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos mulasztások szankciója is. A  számlaadat-szolgáltatás elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás, vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén ugyanis az Adózás rendjéről szóló törvény az általános bírságszabályt alkalmazza. Mindezek következtében a mulasztási bírság maximuma számlánként az 1 millió forintot is elérheti.

Fontos kiemelni, hogy a 2024.  augusztus 1-jét követően esedékes kötelezettség megszegése esetén alkalmazhatók a megnövekedett mulasztási bírság összegek. (PIAC&PROFIT)