Bármibe is fogott a vásznon, minden a visszájára sült el. Pierre Richard 1 dekád híján 100 éves lett.
Igazi balfácán. Balek, pancser, ügyefogyott fickó. De mondhatjuk, hogy mamlasz, kétbalkezes, sőt lúzer. Esetleg esetlen, balfék, bumfordi alak. Hát persze, hogy az összes negatív jelző Pierre Richardot takarja. Esetében azonban ez nem lekicsinyítő, sértő szándékot, vagy szitokszót takar, hanem műfaji megjelölést, az általa kitalált, megmosolyogni való karaktert. 90 éves lett a francia nevettető.
Forrás: TOP Filmek
Egész életében attól szenvedett, hogy a gyermekkora apa nélkül telt, aki még a születése előtt elvált az anyjától. Szokta is mondani, hogy „elhibázott nemes vagyok. Apai ágon arisztokraták a felmenőim, grófi rangot viseltek. Anyai nagyapám viszont olasz bevándorló, tőle örököltem a komédiás hajlamomat.” Bár az anyja rendes szakmát szánt neki, ő mindenáron színész akart lenni. Különösen, hogy az első moziélményei Buster Keaton, Charlie Chaplin filmjeihez kötődtek, és persze a humor francia kiválóságaihoz (Fernandel, Jacques Tati, Bourvil). Félénk kamaszként gyermeki csodálattal adózott művészetüknek, az egyedülálló humorukon nőtt fel, az ő példájukat követte.
Részlet a Félénk vagyok, de hódítani akarok című filmből:
Pierre Richard azonban nem egyszerűen másolta a nagy klasszikusokat, hanem új, önálló utakat keresett. Állandó figurája, a krónikusan félénk, betegesen szórakozott, és elragadóan kétbalkezes alakja révén nemcsak a közönség kedvence lett, de megújította a francia filmvígjátékot, annak vezéregyénisége lett. Komoly darabokban kezdte, kabarészínészként folytatta, mígnem 1962-ben a televízió meghódítására indult. Hamarosan kiderült, hogy nem elégíti ki a szereplés, nekiállt hát forgatókönyveket írni, mígnem az egyikből film lett. A szórakozott című vígjátékban először tűnt fel az általa alakított hebrencs fiatalember, aki bármibe is fog, a visszájára sül el.
A világhírt a Magas szőke férfi… hozta meg Pierre Richard számára. Valósággal összeforrt a botcsinálta karakterrel, az ikonikus szerepe lett. 1972 és 2017 között négy Magas szőke-filmet forgatott, egészen pontosan az utolsó már Magas ősz… lett. Az elsőből még amerikai változat is készült 1985-ben (Magas barna férfi, felemás cipőben), Tom Hanks főszereplésével. Nemzetközi szinten is a legismertebb komikusok közé emelkedett, ami a saját bevallása szerint igencsak megnehezítette a dolgát, hiszen az embernek nehéz mindig túlszárnyalnia magát.
Persze nem adta fel, sorozatban készítette a bevált, egyre tökéletesített figurájára épülő vígjátékait (Félénk vagyok, de hódítani akarok, Esernyőtrükk, Szögevő, majd újabb és újabb Magas szőke-film). A nyolcvanas években a nagydarab, mackómozgású Gerard Depardieu-val alkotott párost. A két, egymáshoz nem illő, de egymást kiegészítő, és végül egymáshoz csiszolódó fickó a Balfácánnal, a Balekokkal és a Négybalkezessel aratott sikert.
Remek párost alkottak Gerard Depardieu-vel:
A kilencvenes évektől megritkultak a saját gyártású filmek, viszont újabb és újabb arcát mutatta Pierre Richard (Robinson Crusoe, A szerelmes szakács 1001 receptje, Az ellopott gyermek, Jeanne du Barry – A szerető). Az új évezredben, kilencvenévesen is megállás nélkül dolgozik. Elmondása szerint a játék az élete, önszántából képtelen lenne abbahagyni. Azért van másik nagy szerelme is. Igazi szőlősgazdává vált, és kitanulta a borkészítést, Dél-Franciaországban van birtoka. „Sok hasonlóságot fedeztem fel a filmezéssel. Mindkettő közösségi élmény, az élvezetek megosztásáról szól” – mondja. (Blikk)