A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban.
A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség a 24.hu-nak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.
A napokban súlyos gazdasági bűncselekmények miatt bíróság elé került a NER egyik, korábban nagymenőnek számító bankára. Az ügyészség kilenc év fegyházban letöltendő szabadságvesztést kért Töröcskei Istvánra, a Széchenyi Kereskedelmi Bank egykori tulajdonosára, akit feleségével, illetve a pénzintézet több volt vezetőjével és ügyfelével együtt bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolnak.
Töröcskei tíz éve még a leggazdagabb magyarok 100-as listájának középmezőnyében szerepelt 14 milliárd forintra becsült vagyonával, a nyomozati anyagok szerint azonban ekkor már javában szervezte azokat a fiktív pénzügyi manővereket, amelyekkel a folyamatosan veszteséget termelő bankját igyekezett talpon tartani. A Fidesz gazdasági hátországához tartozó és kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Töröcskei – akit az időközben szintén kegyvesztetté vált Simicska Lajos embereként tartottak számon – akkoriban azt is el tudta intézni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hárommilliárd forintos összeggel beszálljon az ingatag pénzintézetbe.
A Széchenyi Bank azonban így sem bírta sokáig, alig másfél évvel azután, hogy az állam 49 százalékos kisebbségi tulajdonos lett, végleg beütött a krach, amivel nemcsak a betétesek pénzéből veszett el több mint 7 milliárd forint, hanem elúsztak a költségvetés milliárdjai is.
Nemrég a 24.hu is beszámolt arról, hogy a most induló bírósági eljárás előkészítő ülésén Töröcskei nem ismerte el az ellene felhozott vádakat, és az államot okolta azért, mert szerinte nem akarták megmenteni a Széchenyi Bankot. A 73 éves üzletember azt állította, hogy a csőd óta „mindent elvettek tőle”, se pénze, se ingatlana nem maradt, lett viszont egy legalább félmilliárd forintot kitevő tartozása. A bankár felesége – egyben a per másodrendű vádlottja – el is sírta magát a tárgyalóteremben, amikor kettejük tisztességes vállalkozói múltjáról beszélt.
A Széchenyi Bank-pernek a főszereplők személyén kívül is komoly politikai relevanciái lehetnének, ám ezeket mérsékli, hogy – például a Schadl-Völner-üggyel összevetve – nagyon hosszú idő telt el az első hatósági fellépések óta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyolc és fél évvel ezelőtt, 2014-ben vonta vissza a Széchenyi Bank működési engedélyét, és 2015 tavaszán tett pénzügyi visszaélések gyanújával rendőrségi feljelentést. A szereplők és az ügy részletei így jórészt feledésbe merültek, és azóta a fideszes gazdasági körökben is átrendeződés történt.
Az viszont hasonlít a Völner Pált érintő eljáráshoz, hogy a vádiratban itt sem traktálták túl sok részlettel a bíróságot az ügy kormányzati kapcsolódásairól. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a 2022 decemberében véglegesített vádiratban mindössze egy-két mondatban utal arra, hogy a Széchenyi Bankban a zavaros hitelügyletek lebonyolításával párhuzamosan az állam, pontosabban a Nemzetgazdasági Minisztérium is tulajdonos volt, sőt megemelte a pénzintézet alaptőkéjét is.
Töröcskeiék családi cége, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. 2010-ben, a Fidesz hatalomra jutásának évében vette meg 6,8 millió eurós kölcsönből a Kajmán-szigetekre bejegyzett addigi tulajdonostól az SPE Bankot. Töröcskeiék a 2010-es kurzusváltás után nagyban támaszkodhattak arra a politikai óhajra, amely szerette volna elérni, hogy a hazai banki kínálatban legyen egy nemzeti hitelintézet. A kis bank új tulajdonosának azzal is igyekeztek fentről tekintélyt adni, hogy kinevezték az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának (a posztról csak a Széchenyi Bank engedélyének visszavonása után mondott le). Pénzügyi körökben úgy emlékeznek, hogy Töröcseki „tukmálta” a hazai vállalkozói elit tagjaira a hiteleit, a bankközpontot pedig a budai Fotex plazába telepítette, amivel alaposan megterhelte a házi kasszát. A család közben Dörgicsén épített ki birtokot, borászatot is üzemeltettek, és ide volt bejelentve a bankot tulajdonló cég, a T&T Kft. is, melynek kényszertörlését 2021-ben rendelte el a cégbíróság, amikorra több mint 5 milliárd forintra duzzadt a tartozásállománya.
Töröcskeiék 2010-ben első lépésként Széchenyi Kereskedelmi Bankra kereszteltek át a szerzeményüket, de a magyarosra hangolt névváltás és az új menedzsment valójában nem tudott változtatni az eredményességen, így a nagyratörő tervek ellenére a bank folyamatosan veszteséges maradt. A vádirat szerint Töröcskei és felesége, valamint a bank szűk vezetői köre a hiányok pótlása miatt kezdett pénzügyi trükközésbe. A bank pénzét hivatalosan kölcsönként adták oda beszervezett ismerősöknek, akik aztán részben vagy egészben visszautalták a T&T-nek, amely a befolyt pénzből tőkét emelt a bankban, vagy törlesztette az addig felvett hiteleit. De mint azt a későbbi pénzügyi felügyeleti vizsgálat igazolta, a pénzintézetben nem csak a tőkehiány okozott gondot: számos tekintetben szabálytalan volt a szervezeti működés is.
Mindezek a sorjázó problémák nem jelentettek akadályt az állami tőkeemelés előtt: kormányzati szinten úgy döntöttek, hogy az állam betársul Töröcskeiék mellé. A döntés előtt állítólag át is világították a bankot.
A Hvg.hu 2014-ban azt írta, hogy az NGM, amit akkoriban Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök vezetett, 2012 februárjában adott megbízást az állami tulajdonszerzés előkészítésére. A feladat jogi részét az Oppenheim Ügyvédi Iroda végezte, a tényleges szervezeti átvilágítást pedig az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-re bízták. A szerződéskötés végül a vonatkozó jogszabályok módosítása miatt 2013 közepére tolódott. Időközben Varga Mihály lett a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy pedig átült az MNB elnöki székébe.
A vádirat szerint a Széchenyi Bank fiktív hitelügyleteinek nagy része éppen az állami tulajdonszerzés előkészítési időszakára datálódik. Az ügyészség szerint 2012 elejétől kezdődően mintegy hatmilliárd forintot folyattak ki törvénytelenül a bankból. Ezeket a gyanús ügyeleteket hét vádpontban foglalták össze.
A vádirat arra viszont nem tért ki, hogy a pénzintézet nagyságrendjéhez képest igen jelentős léptékű ügyletek miért nem buktak ki az átvilágítás során, vagy később, amikor az állam már résztulajdonos volt a bankban.
Az ügyészség a 24.hu kérdésére azzal magyarázta, hogy a jelentős nagyságrendű közpénzt elporlasztó állami tulajdonszerzés miért nem szerepel a vádiratban, hogy „a nyomozás és annak eredménye alapján a vád tárgya a fiktív hitelügyletek, illetve felelőtlen hitelezések miatti felelősségre vonás lett”. Azt is írták, hogy „a nyomozás kiterjedtségére, a szükséges nyomozási cselekményekre, valamint szakértői vizsgálatokra is figyelemmel” az ügyészség 2019 decemberében saját hatáskörbe vonta a nyomozást. Mint írták,
a tőkeemelés, illetve az azt megelőző átvilágítás szempontjai kapcsán az arra illetékes döntéshozó adhat választ.
A Fővárosi Főügyészség javaslata alapján levélben kereste a lap Varga Mihály jelenlegi tárcáját, az NGM nyomdokaiba lépő Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk, legalább kormányzati szinten kivizsgálták-e a 2013-as átvilágítást. Napvilágra kerültek-e a Széchenyi Bank vádiratban szerepelő fiktív ügyletei, illetve felelősségre vontak-e bárkit is azért, mert a minisztérium egy rossz állapotban lévő pénzintézetbe tett bele hárommilliárdnyi közpénzt?
A Pénzügyminisztériumtól nem érkezett válasz.
A vádirat elején olvasható összefoglaló fejezet részletesen foglalkozik azzal, hogy a bank éveken át tőkehiányosan működött, Töröcskei pedig különféle módokon próbálta betömni a pénzintézet költségvetésében tátongó lyukat. A kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásokról viszont nincs adat, ezért a szövegben gyakorlatilag előzmény nélkül jelenik meg, hogy a bankvezetésben „az állami tőkeemelést követően Vörös József és Havas László lett az állam által delegált külsős igazgatósági tag”.
Vörös József ügyvéd Mészáros Lőrinc milliárdos egyik bizalmasa, aki már akkor is fontos háttérember volt a fideszes gazdasági körökben, amikor bekerült a bank vezetésébe (még a miniszterelnök által alapított Puskás Akadémia vezetőségének is tagja volt). Vörös 2013 júniusától 2014 novemberéig volt a Széchenyi Bank igazgatóságának tagja (a bank tevékenységi engedélyét 2014. december 5-én vonta vissza a jegybank).
A későbbi időszakban, 2018 vége felé vállalatok sora került Vörös nevére. Az ügyvéd főként azokban a volt Simicska-cégekben bukkant fel, amelyek előbb Simicska Lajos üzlettársához, Nyerges Zsolthoz kerültek, majd Vörös érintésével Mészáros Lőrincnél landoltak. Az Orbán Viktorral folytatott háborút elveszítve jóformán minden üzleti érdekeltségét felszámoló Simicska agrárportfólióját tömörítő Mezort Zrt.-ben például Vörös mind a tulajdonosi, mind az elnöki pozíciót átvette Nyergestől, mielőtt a vállalat Mészáros kezébe került, és ez történt Simicska egykori közterületi reklámcégével is.
2020. június 17-én, amikor a hatóságok váratlanul rajtaütöttek az addig ki sem hallgatott bankvezetőkön és a klienseken, kilenc embert azonnal őrizetbe is vettek. Amint a 24.hu elsőként beszámolt róla, Vörös Józsefet is gyanúsítottként hallgatták ki, csakhogy ő a többiekkel ellentétben őrizetbe vétele után szabadon távozhatott a bíróságról, mivel vele szemben nem rendeltek el kényszerintézkedést.
A nyomozó ügyészek aznap összesen húsz helyszínen tartottak házkutatást, és tizenkilenc embert hallgattak ki hatmilliárdos károkozás gyanújával. Töröcskei István a rajtaütés után négy hónapra rács mögé került, felesége és további négy személy pedig bűnügyi felügyelet alá, azaz nyomkövetőt kapott a lábára.
A vádirat Vörös szerepével a Rác Fürdő és a hozzá kapcsolódó hotel finanszírozási ügylete kapcsán foglalkozik részletesebben. Ez a hitelkihelyezés már az állami tulajdonszerzés után zajlott le.
A Gellért-hegy lábánál álló, hányatott sorsú komplexum felújítása és építése 2011-ben fejeződött be, de az akkoriban Tarlós István vezetése alatt álló főváros tulajdonlási viták miatt nem járult hozzá a kész épületegyüttes megnyitásához. A sok korábbi invesztíció után 2013-ban úgy tűnt, hogy újabb, egymilliárd forintos befektetéssel el lehet simítani a vitákat. A Széchenyi Bank ebbe az ügyletbe is belevágott, és tulajdonrészhez is jutott az ITG Rác Kft.-ben. Az ügyészség szerint azonban Töröcskei is a szokásos koreográfiát követte: visszakérte a pénz jelentős részét. A tervbe csupán néhány embert avatott be, a vádirat szerint Vöröst és Havast megtévesztette. Az ügyészség azt írta, hogy a szabálytalan ügyletet ők is megszavazták, ám ennek az volt az oka, hogy Vörös és Havas „a tőlük elvárható körültekintés hiánya miatt elmulasztották figyelembe venni” a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit.
Megkérdezték az ügyészséget, hogy a 2020-as rajtaütés után gyanúsítottként őrizetbe vett Vörös a gyanúsítás ellenére végül miért nem került a vádlottak közé. Azt írták, hogy az adatvédelmi jogszabályok miatt konkrét személyre vonatkozó kérdésre nem adhatnak választ, általánosságban annyit elmondhatnak, hogy „volt olyan gyanúsított, akivel szemben az eljárást a nyomozó ügyészség bizonyítottság hiányában szüntette meg”.
Vöröst és Havast az ügyészség kezdeményezésére tanúként meghallgathatja majd meg a bíróság. (24.hu)
