Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

75 milliárd forintért vesz tudományos sikert az Orbán- kormány

Belföld
2023.10.31.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
11

A magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetén azonban nem változtatnak az importált eredmények, de ettől függetlenül akár be is jöhet a Krausz Ferenc módszerébe történő állami befektetés.

A magyar tudományos kutatás néhány ígéretes kulcsterülete megemelésének modellje is lehetne, amit a kormány a friss fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett magyarországi kutatóhellyel, illetve annak kiemelt támogatásával tervez. Az egyelőre egyedinek tűnő próbálkozás azonban nem illeszkedik semmilyen rendszerbe – sőt, inkább ellentétes a kormányzati tudománypolitika fő trendjeivel –, így inkább kivételnek, és nem követendő szabálynak tűnik.

Egy minapi kormányzati bejelentés szerint egy 2019-es 20 milliárdos donáció után újabb tetemes összeggel, 75 milliárd forinttal támogatja a magyar állam a budapesti, IX. kerületi székhelyű Molekuláris Ujjlenyomat-kutató Központot (CMF). A CMF létező intézmény, amely nemzetközi viszonylatban is releváns kutatási együttműködésekben vesz részt partnerei, a Max-Planck-Institute of Quantum Optics a Ludwig-Maximilians-Universität München kooperációjában. (Megjegyzendő, hogy Krausz Ferenc mindkét társintézményben érdekelt: az előbbiben az attofizikai divízió igazgatója, utóbbiban a kísérleti fizikai tanszék vezetője.)

Nem állítható tehát, hogy az Orbán-kormány most fedezte fel magának Krausz Ferencet, mint ahogy az sem, hogy a CMF-ben ne lenne hatalmas potenciál. Az intézet a magyar tudós és munkatársai által Németországban kidolgozott módszerrel kíván a vérminták molekuláris vizsgálata révén hozzájárulni a betegségek korai felismeréséhez. Ha az eljárás működik, ebben ténylegesen vezető szerepe lehet a világban, aminek alig túlbecsülhető a tudományos és – később – a gyakorlati jelentősége. Egyelőre alapkutatásról vagy az alap- és az alkalmazott kutatás közötti átmenetről van szó, ami még sokáig bőkezű finanszírozást igényel. Ehhez képest nem sok, a közpénzfelhasználás, vagy a – CMF-fel ellentétben nem a magánszférához tartozó – hazai kutatóhelyek szemszögéből viszont kiugró az említett 75 milliárd forint. Nagyságrendileg ennek az összegnek a feléből gazdálkodhat a néhány éve a Magyar Tudományos Akadémiától némi erőszakkal átvett állami kutatóintézet-hálózat. A magyar adófizetők szempontjából pedig nem csak az átláthatatlan, hogy milyen egyéb forrásokhoz csatlakozik ez az összeg, illetve mennyit kell még a jövőben mellétenni az első hasznosítható eredmények eléréséig, hanem az is, hogy mi lesz a CMF-ben születő szabadalmak, eljárások sorsa, kinél jelentkezik a majdani esetleges profit, azaz gazdasági értelemben lehet-e szó megtérülésről a magyar állam befektetése után.

Maga a módszer azon alapul, hogy az ultrarövid lézeres impulzusok – ez Krausz Ferenc szűkebb szakterülete, amelynek kutatásáért a megosztott Nobel-díjat is kapta – gerjesztik a vizsgált vérplazmában lévő molekulákat, az általuk kibocsátott energia pedig mérhető – innen nagyon sok további lépésen keresztül valamikor majd el lehet jutni odáig, hogy a mért értékeket összekapcsolják különféle betegségekkel. Ahogyan Krausz egy interjúban elmondta, a nemzetközi gyógyszeripar évente (dollárban számolva) milliárdos nagyságrendben költ arra, hogy olyan speciális molekulákat, szakszóval markereket találjon, amelyekből bizonyos betegségek jelentétére lehet következtetni, ám a feladatot nehezíti, hogy nem tudják, mit keresnek. A lézerimpulzusokat használó módszerrel viszont a vér teljes molekulaállományát világítanák át, összehasonlítva az egészséges és a tudottan beteg emberek ilyenformán megszerzett molekuláris ujjlenyomatát. Ha találnak olyan különbséget az ujjlenyomatokban (vagyis mesterséges intelligenciával elemzett adatok nagy sokaságában), amelyek jelentős mértékűek és egyértelműen utalnak a betegségekre, azzal forradalmasítani lehetne a vérvizsgálaton alapuló diagnóziskészítést a legfontosabb területen, vagyis a korai felismerésben, időben kimutatva kezdődő daganatos elváltozásokat vagy akár a cukorbetegséget. Az irány tehát ígéretes, de ma nagy biztonsággal csak azt lehet kijelenteni róla, hogy meglehetősen eszköz- és időigényes.

Hogy külföldön karriert csinált magyar kutatók és kutatásaik részleges hazahozatalával emelje meg a kormány a magyar tudomány külföldről (is) látható eredményességét, az nem eleve elvetélt gondolat, számos kibocsátó ország – Kínától Indiáig – próbálkozott vagy próbálkozik hasonlóval. Létezik egy kimondott kormányzati cél, amely szerint 2030-ra globálisan a legjobb 25, Európában pedig a legjobb 10 innovatív ország közé kellene tartoznunk, ez reálisan másképp, mint valamiféle eredményimporttal és agy-visszaszívással nem is nagyon kivitelezhető. Csakhogy mindez egyáltalán nem illeszkedik a magyar tudománypolitika egyéb lépéseihez, például a kutatóhálózat államosításához, az egyetemek Fidesz-közelbe privatizálásához vagy az oktatás általános lerontásához. Ötletszerűen, egyedileg és átláthatatlanul odaítélt forrásokkal, gyenge felsőoktatással, a mindenkori kormányideológiához igazodni kénytelen kutatókkal viszont még sehol sem sikerült előreugrani a nemzetközi K+F-rangsorban. (Népszava)

Címlapkép: Krausz Ferenc és Orbán Viktor - Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala
Belföld
Orbán-kormány
Magyarország
KUTATÁS-FEJLESZTÉS
Krausz Ferenc
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.31. - 06:00
11
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

    Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

  • Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

    Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

  • Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

    Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

  • Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

    Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

  • Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

    Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

  • Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

    Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

  • Köd és napsütés

    Köd és napsütés

  • Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

    Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

  • Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

    Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

  • Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

    Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

  • Hálos lavina a Tátrában

    Hálálos lavina a Tátrában

  • Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

    Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

  • Komoly áremeléssel búcsúzik a január

    Komoly áremeléssel búcsúzik a január

  • Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

    Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

  • 400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

    400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

  • Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

    Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

  • Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

    Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

  • Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

    Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

  • Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

    Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

  • Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

    Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

  • A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

    A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element