Az elmúlt 20 évben nem fordult elő, hogy évközben emelik a magyar vasúti pályáért fizetendő díjat. Versenyképes fuvardíj nélkül nincs versenyképes szolgáltatás, folytatódhat az áruk elvándorlása a magyar vasútról.
Év közben, szeptember 1-től emelik több mint 14%-kal a folyamatosan romló állapotú magyar vasúti pálya használatáért fizetendő díjat, ahelyett, hogy a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt fontossággal bíró vasúti árufuvarozási ágazat versenyképességét kiszámítható és fenntartható módon növelnék, a pályahasználati díjstruktúra vasúti teherfuvarozás ösztönzését célzó átalakításával.
A hirtelen emelés az eddig alkalmazott gyakorlattól eltér, hiszen a vasúti pályahálózat-működtetőknek (MÁV Zrt., GYSEV Zrt.) 2 évre előre kell meghirdetni díjaikat, éppen azért, hogy kiszámítható feltételeket és szolgáltatásokat kínáljanak a hazai vasúthálózaton közlekedő több mint 56 vállalkozó vasúti társaság részére. Ez felborítja a fuvarozó cégek éves költségvetésének tervezését, miközben megrendelői oldalról, tendereknél, egyértelmű elvárás a stabil, éves szinten előre rögzített árazás. Mindezt tetézi az egyre romló pályaállapotok menetrendre gyakorolt negatív hatása, tovább csökkentve a vasút megbízhatóságát, fenntarthatóságát.
Az emelés nagy valószínűséggel nagyobb károkat fog okozni az állami költségvetés számára, mint amekkora bevételre számítanak tőle.
Fel fog gyorsulni a honos vállalkozó vasúti társaságok piacvesztése a hazánkat elkerülő útirányokon fuvarfeladatot teljesítő vasúti társaságokkal szemben, valamint további forgalmak helyeződnek át a túlterhelt közútra, ahelyett, hogy a kamionok kerülnének vasútra, intermodális fuvarozási megoldásokkal.
A HUNGRAIL által megkérdezett fuvarozók több mint fele a romló pályaállapotok miatt fennálló lassújelek és kerülő útirányok okozta többletköltségeket eddig sem tudta érvényesíteni díjaiban. Az elmúlt két évben a magas vontatási villamosenergia árak, az inflációs környezetben fellépő általános költségnövekedés mind olyan költségemelkedést okoztak, amelyeket nem, vagy csak kis részben tudtak áthárítani az ügyfelekre.
Az előre nem tervezett költségnövekedés miatt a cégek kénytelenek lesznek szerződéseiket felülvizsgálni, ami a szállítási díjak emelkedéséhez vezet és az eddig nem tovább hárított költségnövekedést is beépíthetik a díjakba.
Ráadásul ennek a kiegyensúlyozatlan helyzetnek az eredményeként az elmúlt években sok cég elhalasztotta azokat a fejlesztéseket, amelynek eredményeként ma például korszerűbb mozdonyokkal, járműparkkal vagy digitalizációs fejlesztésekkel tudta volna megvalósítani a hatékonyabb, takarékosabb működést, amelyre óriási szükség lenne.
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület leszögezi: a vállalkozó vasúti társaságok nem az extraprofit reményében fogják emelni évközben díjaikat a döntés hatására, hanem a megnövekedett valós költségeket igyekeznek fedezni.
Magyarország közlekedési értelemben vett kulcsállammá válásának alap feltétele, hogy a teherforgalom ne kerülje el hazánkat, valamint, hogy a hazai kis- és középvállalkozások illetve a stratégia jelentőségű nagyvállalatok nemzetközi kereskedelmi vérkeringésbe való kapcsolódásának fenntartása biztosítva legyen. Ehhez megbízható, kiszámítható és fenntartható vasúti teherszállításra van szükség. Versenyképes fuvardíj nincs versenyképes pályahasználati díj nélkül.
Ennek tükrében HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület kezdeményezi, hogy a versenyképesség ellen ható év közbeni díjnövelés helyett folytatódjanak a már megkezdett versenyképesség javító intézkedések és készüljön egy a vasúti árufuvarozást helyzetbe hozó versenyképességi csomag.
Amennyiben nem kerül kompenzálásra a díjemelés, akkor fordított modális váltás valósulhat meg, kiemelten 700 olyan kis- és középvállalkozás vasúti kiszolgálása esetén, ahol csak 1-2 vagonnyi mennyiség képződik rendszeresen (vasúti egyes kocsi teherfuvarozás). A vasúton szállított export termékek szállítási költségeinek növekedésére, a kereskedők azonnal reagálni fognak és át fogják helyezni beszerzéseiket olyan országokba, ahol alacsonyabbak a fuvarozás költségei, az alacsonyabb pályahasználati díjak és vasúti támogatások miatt. Az import termékek ára pedig növekedni fog, amely fűteni fogja az inflációt. A tranzit fuvarozás már most is elkerüli nagy mértékben hazánkat, amely csökkenti kulcsállam szerepünket a régióban. Középtávon a kapacitások leállításával járhat, ami pedig azt jelenti, hogy a hazánkban megjelenő beruházások, mint az akkumulátor- és háttérkiszolgáló ipar valamint a járműgyártók folyamatosan növekvő logisztikai igényeit nem fogják tudni majd teljesíteni a vállalatok. Jelenleg ugyanis a kapacitások évi 50 millió tonna áru szállításához vannak igazítva, ha ezt 4-5 éven belül + 25 millió tonnával akarjuk növelni, akkor ahhoz először helyzetbe kell hozni a vasutat.
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület az alapítók szándéka szerint szakmai érdekképviseletet lát el a hazai vasúti személyszállítási, árufuvarozási, infrastruktúraépítési, üzemeltetési és járműgyártási ágazat területein. Tevékenységünk alapját azok a szakmai bizottságok jelentik, amelyek állásfoglalásaikkal és javaslataikkal tevékenyen részt vesznek az állami vasúti jogszabályalkotás és szabályozás hatékonyságának növelésében. Külföldi szervezetek tagjaként nemzetközi színtéren is biztosítjuk a magyar vasúti érdekek megfelelő szintű képviseletét. Az egyesület tagi körén keresztül a vasúti árufuvarozási piac 90 százalékát, a vasúti személyszállítási piac 100 százalékát fedi le. Tagvállalataink árbevétele éves szinten megközelíti a 600 milliárd forintot, a szakmai szervezetben képviselt árufuvarozási vállalatok teljesítménye meghaladja az évi 50 millió tonnát, a személyszállítással foglalkozó társaságok pedig évente megközelítőleg 150 millió utast juttatnak el célállomásaikra. Az egyesület elnöke Dr. Mosóczi László, a hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztésének koordinálásáért felelős miniszteri biztos, a MÁV-START Zrt. és a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója.