Felnyomná az Átlátszót, a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot és a Transparency Internationalt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Civil Összefogás Fórum, miközben a saját gazdálkodása maga a homály.
Bevételeinek egy része ismeretlen hátterű, a költéseivel nem számol el. Partnereinek nagy része annyira civil, mint egy rendőr alezredes.
Nem a múlt héten kezdte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a magyarországi lapok, portálok és jogvédő szervezetek vegzálását, de most azzal állt elő, hogy munkacsoportot hoz létre az olyan külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységének vizsgálata érdekében, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International (TI). Első akciójuk az Átlátszó portált működtető atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-t és az Átlátszónet Alapítványt érinti.
Tüske
Az Átlátszó tíz éve van már a CÖF bögyében. A szervezet 2014 januárjában jelentette be, hogy önkéntesei szisztematikusan „figyelik a közösségünket támadó médiumokban megjelenő igaztalan vádakat, hamis megnyilvánulásokat”, és az a feladatuk, hogy fellépjenek „a magyarságot, a magyar civil társadalmat érő aljas és szélsőséges politikai és médiatámadások” ellen. A CÖF e bejelentése inkább egyfajta fenyegetőzés volt. 2017-ben úgynevezett közérdekű adatigénylést küldött a CÖF a 444-nek, az Átlátszónak, a HVG-nek, az ATV-nek, az Indexnek, az akkor éppen kormánykritikus Magyar Nemzetnek, a 24.hu-nak és a Népszavának. A szervezet megkereste a Jobbik pártalapítványát, a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint az Eötvös Károly Intézetet, a TI-t, a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is. Talán azért, hogy amit három-négy év alatt nem sikerült megfigyelniük, azt árulják el maguk a megfigyeltek. Házmestertempó – mondhatnánk.
Ezeket a nyilatkozatokat és üzengetéseket simán el lehetett intézni egy visszafojtott nevetéssel, sőt az a tavalyi nyilatkozatuk sem érdemelt egy kézlegyintést sem, amely szerint az Átlátszó „nemzetbiztonsági kockázat”. Csizmadia László, a szervezet kuratóriumának elnöke azt mondta, az Átlátszó azt a hamis látszatot kelti, hogy működésük alapja közösségi finanszírozás, holott az elmúlt években 558 millió forintot tett ki a külföldi támogatásaik összege – az viszont nem követhető, hogy a külföldi „érdekeltségek” miképpen hasznosítják a magyarországi adatokat. Ez már nagyon kellemetlen házmestertempó, hiszen a jogszabályok bevezették a külföldről támogatott szervezet fogalmát, egy egyértelmű megbélyegzést, függetlenül attól, hogy milyen szervezetről van szó.
Azóta annyit változott a helyzet, hogy a CÖF immár a kormány gründolta Szuverenitásvédelmi Hivatallal fenyegetőzik. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője szerint az Átlátszó oknyomozásnak álcázva valójában levadássza a magyar embereket és az országban működő „civil szervezeteket”. Azt nem tette hozzá, hogy idén januárban az MTI pert vesztett az Átlátszóval szemben, amikor a hírügynökség lehozta a CÖF valóságalapot nélkülöző állításait a nemzetbiztonsági kockázatról és átláthatatlan külföldi finanszírozásról.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a sajtótájékoztatókhoz és az üres fenyegetőzésekhez képest igazi nehézfegyver, bevetése komoly kockázatot jelent bármely médium számára – nem azért, mert bármit is talál a hivatal, hanem azért, mert az erőforrások jelentős részét elvinné a hadakozás és a pereskedés. Ez már nem is házmestertempó:
a CÖF sokkal inkább „civil” államvédelmi osztályként kezdett el működni.
Innen-onnan, erre-arra
Egyedi megvilágításba helyezi a történetet, hogy ha van valami, ami átláthatatlan és zavaros, az nem az Átlásztó, hanem épp a CÖF–CÖKA gazdálkodása. Bejárta a sajtót, hogy a CÖKA, azaz a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 2016-ban jelentős összeget, 508 millió forint támogatást kapott a Magyar Villamos Művektől, illetve több éven át különböző összegeket a Szerencsejáték Zrt. társadalmi felelősségvállalási (CSR) programját vivő Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Ezek a tételek benne voltak a CÖF beszámolójában is, illetve fellelhetők a Szerencsejáték Service közzétételi listáján. Azt viszont lényegében lehetetlen megmondani, honnan származik a CÖF bevételeinek nagyjából fele, és egyáltalán mire költötték el ezt a pénzt. Lehet mondani, hogy senkinek semmi köze nincs ehhez, de egy közhasznú alapítványnak szigorú beszámolási kötelezettsége van – hiszen a közhasznúságot ki kell érdemelni és az elveinek meg kell felelni.
2016 és 2022 között – a legfrissebb, elérhető beszámoló 2022-ről szól – a CÖKA összesen 2,5 milliárd forintból gazdálkodott. Ennek az összegnek nagyjából a feléről lehet tudni, hogy honnan jött: ide tartozik az MVM által betolt 508 millió forint is. A CÖF–CÖKA állandó támogatója a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA). Négy beszámolóban szerepelt összegszerűen az SZPMA által nyújtott támogatás, kétszer 45 millió, egyszer-egyszer pedig 50 és 60 millió forinttal. Ez összesen 200 millió forint – és ezen felül is jött „valamennyi”, de azt nem részletezte a CÖF a hozzáférhető beszámolókban, csak azt rögzítette, hogy kapott támogatást.
Nehéz pontosan meghatározni azt az összeget is, amely a Szerencsejáték Zrt.-től érkezett a szervezethez, mert a CÖF nem tette közzé, hogy mikor, mennyit kapott. Azt a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. közzétételi listájából tudjuk, hogy 2018-ban, 2020-ban és 2022-ben összesen 240 millió forinttal dotálta a CÖF-öt, a sajtó által kiperelt és megszerzett adatok viszont más számokat tartalmaznak (még ha nagyságrendileg egyébként hasonló tételeket is). A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyszeri, 25,4 millió forint támogatást adott a szervezetnek 2021-ben – ezt az adatot is a sajtó túrta ki.
Ez így, mindenestül közelíti az egymilliárd forintot. Ehhez jön még valamivel több mint tízmillió forint, amit az 1 százalékos szja-felajánlásokból gyűjtött a CÖF, illetve kaptak alkalmanként költségvetési támogatást is, 500 ezer forintot, a saját bevételük pedig 180 millió forint volt. A CÖF, sok más szervezethez hasonlóan kapott adományokat is magánszemélyektől. Két olyan év volt, amikor számszerűsítette is a szervezet a magánadományokat, 2016-ban és 2018-ban: akkor 133 millió és 28 millió forint jött így össze. Bár korábbi éveket nem vizsgáltam részletesen, a 2014-es beszámoló szerint 243 millió forint származott magánszemélyek adományaiból. Lapunk megkérdezte a CÖF-től, hány magánszemély támogatta a szervezetet, de nem kaptunk választ. Természetesen nem lehet kizárni, hogy lelkes Békemenet-résztvevők és a CÖF-partnerek tagjai, hívei dobtak össze tíz év alatt 404 millió forintot. Ám annak fényében igen nehéz elhinni ezt, hogy az szja-felajánlások évente jellemzően 1,2–2,1 millió forintot tettek ki, és a NAV kimutatása szerint tavaly 179 magánszemély adta a CÖF-nek a maga 1 százalékát.
Mindent összevetve a 2,5 milliárd forint bevételből 1,6 milliárdnak van beazonosítható forrása.
A többi: támogatás. Ami bármi lehet. Mindazok alapján, hogy majd’ egymilliárd forint bevételről nem lehet tudni semmit, 404 millió forint pedig magánszemélyektől származik – ami teljes mértékben nyomon követhetetlen –, legalábbis visszás, hogy a CÖF kéri számon a transzparenciában amúgy feltétlenül hívő szervezetek átlátható gazdálkodását és működését.
A CÖF a tevékenységének kiadási oldalát is hasonlóan mérsékelt alapossággal dokumentálja a bíróságnak benyújtott beszámolókban. A CÖF minden évben nagyjából ugyanazt a tevékenységet végzi: rendezvényeket szervez. A szöveges beszámolók annyival részletesebbek, hogy például szakácskönyv kiadása is szerepel az elvégzett feladatok között, plusz a békemenetek szervezése. Adtak át szellemi honvédő díjakat magánszemélyeknek, minikonzerváló berendezéseket nagycsaládosoknak, adományoztak gyümölcsöt a Covid éveiben. A tevékenységekhez rendelt kiadások hektikusan alakultak: az egyik évben az összegük megközelítette a 750 millió forintot, másik évben meg csak 12 millió forint volt. A 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban mindösszesen 1,27 milliárd forint elköltésének van nyoma a beszámolókban, és ismert tétel még az éves szinten 8–20 millió forint személyi juttatás.
Vagyis a CÖF se a bevételeivel, se a kiadásaival nem számol el transzparensen. A közhasznúsági jelentésükben hangsúlyozzák, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően készítették el az elszámolásokat és betartották a szerződés feltételeit, de ezeket a beszámolókban nem részletezték. 2022-ben már közhasznúsági jelentést sem készítettek, és az is feltűnő, hogy évről évre egyre kevesebb adatot szerepeltetnek a beszámolóikban.
Szellemcsapat
Minden évben megemlíti a CÖF azt a 16 ezer fő „szellemi honvédőt”, akik a munkáját segítik. A beszámoló nem szöveges része szerint azonban 150–220 önkéntessel dolgozott a szervezet az elmúlt években. Nem tudni, hogy jön akkor össze a 16 ezer „szellemi honvédő”, de a CÖF szereti hangsúlyozni, hogy milyen sokan támogatják és segítik a szervezetet. A támogató tömegek mellett felsorolja a partnerszervezeteket is. Ha csak a kiemelt együttműködőket nézzük, négy-öt olyat találunk, amelyek jelentősebbek mind taglétszámukban, mind bevételeiket, gazdálkodásukat tekintve; ezek a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Professzorok Batthyány Köre és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
A CÖF több partnerszervezete vagy néhány millió forint bevétellel rendelkezik – a teljesség igénye nélkül idetartozik a Társaság a Balaton Akadémiáért, a Gloria Victis Alapítvány, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, Asszonyok a Nemzeti Egységért vagy a Történelmi Vitézi Rend Egyesület –, vagy egyszerűen nem létezik, nincs azon a néven bejegyezve, esetleg frissen alapították (Százak Tanácsa, Püski Alapítvány, Keresztény Értelmiség Társaság stb.).
Más kiemelt együttműködő partnerek esetenként jelentős, több tízmillió forint költségvetési támogatást kapnak, emellett némelyiket támogatja a Miniszterelnökség vagy a CÖF-be közvetlenül is rendszeresen pumpáló SZPMA. Tagdíjból vagy nincs bevételük, vagy pár ezer, esetleg pár tízezer forint. Tipikus példa erre a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége: 46 millió forint bevételük volt 2022-ben, ebből 35 millió forint költségvetési támogatás, 9 millió pedig adomány – az ő tagdíjbevételük 2022-ben 102 ezer, azt megelőzően 36 ezer forint volt. A sok-sok asszonyszervezet közül ez a legjelentősebb, arca a KDNP-s Dunai Mónika. Hogy mennyire önálló ez a civil szervezet, más kérdés.
A Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület is a CÖF kiemelt partnere. Ez az egyesület 2022-ben 19 millió, 2021-ben 36 millió forint bevételt szerzett. Ebből a beszámoló szerint 9,6 millió és 22 millió forint uniós költségvetésből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől kapott támogatás – azaz ez is külföldről támogatott szervezet. E példa is jól mutatja, mennyi értelme van ennek a kategorizálásnak. (Magyar Narancs)