Hússzorosára emelt bírságok, mindenhol első helyen a szlovák, a postán nem lehetne magyarul beszélni
A Napunk megszerezte a kulturális minisztérium törvényjavaslatát az államnyelvtörvény szigorításáról, amely drasztikus változásokat hozna a magyar nyelv használatában.
Október első felében derült ki, hogy a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium szigorítaná az államnyelvtörvényt. A tárca akkor azt közölte, a módosítás célja „az államnyelvtörvény rendelkezéseinek végrehajthatóvá tétele a törvény szövegében található, az alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosításával, valamint a hatékony állami felügyeletet biztosító jogszabályi feltételek megteremtése”.
Később Šimkovičová hangsúlyozta, a tervezett változtatások nem a kisebbségek ellen irányulnak, a kisebbségeknek nincs okuk aggodalomra.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is nyilatkozott a témáról, elmondása szerint szlovák kollégája, Juraj Blanár megnyugtatta őt, hogy „az új nyelvjogi szabályozásnak az oka és célja semmilyen módon nem üti a kisebbségi nyelvek képviseletét, illetve használatát”.
A Napunk megszerezte a minisztériumból a törvénymódosítás egyelőre nyilvánosan nem olvasható szövegét. A birtokunkba jutott módosítási javaslat nem igazolja Šimkovičová és Blanár állítását. Olyan változtatásokat tartalmaz ugyanis, amelyek egyértelműen nehezítenék a magyar nyelv használatát Szlovákiában, bizonyos esetekben pedig egyenesen tiltanák.
A tervezet talán legsúlyosabb része, hogy a törvény bármilyen megsértéséért bírságolhatna a minisztérium, és az eddigiektől eltérően a magánvállalkozókat is széles körben büntethetnék. A bírságok alsó határát pedig drasztikus módon, a jelenlegi hússzorosára emelnék.
A tervezetet megmutattuk Fiala-Butora János jogásznak, emberi jogi szakértőnek is, aki azt mondta a Napunknak, ez épp az, amitől a szakma óvta a kormányt. ”Nagyon sok esetben a kisebbségi nyelvek ellen irányul és új területekre terjeszti ki a szlovák nyelv kötelező használatát” – mondja a szakértő.
Első helyen mindig szlovákul
A törvényjavaslat egyik fő célja, hogy mindenhol megerősítse a szlovák nyelv elsőbbségét. A földrajzi nevek használatát szabályozó 3a paragrafust úgy módosítanák, hogy a szlovák nyelvű földrajzi név mindig az első helyen kell hogy szerepeljen, és nem lehet kisebb vagy kevésbé jól látható, mint a kisebbségi verzió. Az elég homályos, hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, mert a helységnévtáblákon vagy az utcanévtáblákon ma is első helyen szerepel a szlovák, és ugyanolyan jól látható, mint a kisebbségi nyelvű változat.
Az oktatásban annyi változást hozna az új törvény, hogy a magyar iskolákban már nem lenne kötelező kétnyelvűen vezetni a dokumentációt, ez megmaradna lehetőségnek.
Fontos változás, hogy az emlékművek, síremlékek, emléktáblák esetében eltörölnék azt a lehetőséget, hogy a kisebbségek által legalább 15 százalékban lakott településeken első helyen szerepelhet a kisebbségi szöveg. Ha tehát valaki első helyre teszi a magyar szöveget egy emléktáblán, azért bírság járna.
Hasonlóképpen a köztéri feliratokon és a reklámokban is mindenhol első helyen kellene szerepelnie a szlovák verziónak, itt viszont egy újabb szabályt is bevezetnének: nagyobb betűkkel kellene szerepelnie a szlovák szövegnek, és legalább annyira jól láthatónak kellene lennie, mint a kisebbségi nyelvűnek. Az új verzióban a reklámokat is a kulturális minisztérium felügyelné.
A gyakorlatban jelenleg számos hirdetésben szerepel az első helyen, nagyobb betűkkel a magyar szöveg Dél-Szlovákia magyarlakta területein. Ebből a szabályból az is következne, hogy a magyar politikusok plakátjain is első helyen, nagyobb betűkkel kellene szerepelnie a szlovák szövegnek.
De ez a szabály minden területre vonatkozna, a bősi kisüzletben is mindent először szlovákul kell kiírni, és magyarul csak második helyen és kisebb betűkkel lehet.
Fiala-Butora János arra is figyelmeztet, hogy az új törvény értelmében a helyi képviselő-testületek üléseiről készült videókat csak szlovák felirattal publikálhatnák. Ezzel alighanem arra reagálnak, hogy a komáromi önkormányzatot érte nemrég kritika, amiért magyarul beszélnek a testületi üléseken a képviselők. „Ez ahhoz vezethet, hogy nem lesznek ilyen felvételek, arra nincs kapacitásuk az önkormányzatoknak, hogy feliratozzák ezeket a felvételeket” – mondja a szakértő.
A postán csak szlovákul?
A Šimkovičová-féle törvényjavaslat egyik legbizarrabb pontja az az új rendelkezés, amely gyakorlatilag megtiltja a magyar és más nyelvek használatát a nyilvánosság bizonyos területein. A 8. paragrafus új nyolcadik bekezdése így hangzana:
„A civil légi közlekedés, a tengeri hajózás, a belföldi hajózás, a vasút és a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés, a közforgalmú utak, az elektronikus kommunikáció területén, a postákon és az irányított űrtevékenységek során az államnyelv használatos, kivéve, ha más jogszabályból vagy nemzetközi egyezményekből következően, amelyek kötelező érvényűek a Szlovák Köztársaságra nézve, nem szükséges más nyelvek használata.”
A kivétel itt elsősorban a légi közlekedésre vonatkozik, amelynek nemzetközileg elismert nyelve az angol, és ezt konkrét uniós jogszabályok is szabályozzák.
Ez a szabály nem említi meg, hogy kisebbségi nyelvet lehetne használni a postán, a vasúton vagy az autóbuszokon. Így ezt elég nehéz másképp értelmezni, mint hogy a postai alkalmazottak, a buszsofőrök, a kalauzok stb. kötelesek lesznek kizárólag szlovákul kommunikálni. Ha nem így tesznek, a cégük nyakára hozhatják a minisztériumot.
Kicsit az angolnak is odaszúrnak
Vannak olyan szigorítások is, amelyek az angol ellen irányulnak, például a kutatási pályázatokban kötelezővé teszik a szlovákot, de módosítják a Művészeti Alapról és az Audiovizuális Alapról szóló törvényt is, hogy csak szlovákul lehessen pályázni.
Ez azért is bizarr módosítás, mert a kutatási és művészeti pályázatok tipikusan nemzetköziek, főként a tudományos életben világszerte az angol a kommunikáció általános nyelve.
Súlyos bírságok
Jelenleg csak azért szabható ki bírság az államnyelvtörvény szerint, ha valaki nem tünteti fel az élet, egészség, biztonság vagy vagyon veszélyeztetésére vonatkozó információkat szlovákul, előzetes figyelmeztetés után sem. Ilyenkor is csak opcionális a bírság kirovása (a törvény úgy fogalmaz, a minisztérium „bírságot szabhat ki”, nem pedig „bírságot szab ki”. Jelenleg 50-től 2500 euróig terjedő bírság kiszabható.
Az új verzió teljesen más dimenzióba helyezi a bírságolást. Eszerint a törvény bármelyik rendelkezésének megsértéséért kiszabható bírság. A minisztérium továbbra is köteles először figyelmeztetni, ha viszont ezután sincs korrekció, már nincs mérlegelés, hanem jön a bírság.
Annak összege pedig drasztikusan emelkedik.
Magánvállalkozók esetében 1000-től 10 ezer euróig terjedne a bírság, jogi személyek esetében pedig 5000-től 15 ezer euróig.
Ha pedig ismételten megsérti valaki két éven belül ugyanazt a rendelkezést, a felső határ 12 ezer, illetve 20 ezer euróra módosul, ez esetben pedig már nincs előzetes figyelmeztetés.
Az új törvény 2025. július 1-jén lépne hatályba, a feliratok és reklámok esetében 2025 végéig kellene összhangba hozni a valóságot az új szabályokkal.
Fiala-Butora János szerint ez a törvény szigorúbb, mint a 2009-es módosítás volt, amit a Fico–Mečiar–Slota vezette koalíció fogadott el, de még az eredeti, 1995-ös mečiari verzióhoz képest is szintet lép Šimkovičová minisztériuma. „Most jelentősen tágítják a büntetések körét és mértékét, és bevezetnek olyan új, szigorú szabályokat, amelyek még az 1995-ös törvényben sem voltak” – mondja Fiala-Butora. (Napunk)
