A méltatlansági eljárás és annak feltételei.
A bicskei pedofilügyben hozott kegyelmi döntésének nyilvánosságra kerülése óta az ellenzéki pártok Novák Katalin lemondását követelik. Hack Péter jogtudós lapunk kérdésére világossá tette, hogy a kegyelmi döntés nem vonható vissza. Az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét a Demokratikus Koalíció által kezdeményezett méltatlansági eljárásról, valamint Orbán Viktor alkotmánymódosító javaslatáról is kérdezte az Index.
Hack Péter a lapnak kifejtette, a büntetőeljárási törvény szabályozza, hogy ki kérhet kegyelmet, ebben a felsorolásban az elítélt, a büntetőügyben eljáró védője, valamint az elítélt törvényes képviselője és a hozzátartozói szerepelnek. A kérvényt a bíróságon keresztül kell eljuttatni az Igazságügyi Minisztériumba, ahol a kegyelmi főosztály kezeli ezeket az ügyeket.
A kegyelmi főosztály által előkészített javaslatot a miniszter juttatja el a köztársasági elnöknek, viszont a jogtudós hangsúlyozta: ez a javaslat nem köti az elnököt, tehát a javaslatban foglaltakkal ellentétes döntést is hozhat a kegyelmi ügyben. Az elnöki hivatalban a kegyelmi ügyekkel foglalkozó tisztviselők készítik elő a döntést, majd az elnöki döntés után szükséges beszerezni az igazságügyi miniszter ellenjegyzését.
Alkotmányjogi értelemben a köztársasági elnököt nem terheli politikai felelősség a döntései után. A politikai felelősséget a kegyelmi ügyekben a miniszteri ellenjegyzés jeleníti meg
– hangsúlyozta Hack Péter.
Az elmúlt több mint harminc évben egyetlen olyan eset történt, amikor nem jegyezte ellen a miniszter az államfői döntést: ahogy arról az Index korábbi cikkében hosszabban is beszámoltunk, Göncz Árpád kegyelmet adott Kunos Péternek, de az akkori igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya nem adta meg az ellenjegyzést, így nem érvényesült a kegyelmi döntés.
Nem vonható vissza
Hack Péter kitért arra is, hogy bár a köztársasági elnöknek nem kötelező indokolnia, viszont megteheti, hogy kifejti álláspontját egy kegyelmi kérvényben hozott döntéséről, ahogy azt Novák Katalin a Budaházy-ügyben meg is tette.
Az más kérdés, hogy az indoklás mit tartalmazhat. Minősített adatot a köztársasági elnök sem hozhat nyilvánosságra, ahogy személyes adatokat sem. Például ha az érintett egészségügyi problémáival indokolja a kegyelmet, annyit elmondhat, hogy az egészségügyi állapota miatt döntött így, de azt nem közölheti, hogy milyen betegségről van szó
– tette hozzá a jogtudós.
Az elmúlt napokban a magyar közélet több szereplője is indoklást kért Novák Katalintól, de olyan véleményeket is lehetett hallani, hogy a köztársasági elnöknek vissza kellene vonnia a bicskei pedofilügyben hozott kegyelmi döntését. Hack Péter a lap azon kérdésére, hogy visszavonható-e a döntés, leszögezte:
Nem. A kegyelmi döntés végleges és nem visszavonható, ez alapvető jogbiztonsági követelmény. Rendkívül bizonytalan jogi helyzet lenne, ha a köztársasági elnök meggondolhatná magát, vagy egy új köztársasági elnök visszavonhatná hivatali elődje döntéseit. Ha ez működhetne, a kegyelemben részesítettek örök bizonytalanságban maradnának, de kegyelmi döntések sehol a világon nem visszavonhatók.
A méltatlansági eljárás feltételei
A Demokratikus Koalíció méltatlansági eljárást kezdeményezett Novák Katalin ellen, ehhez a parlamenti képviselők egyötödének aláírására van szükség. Az eljárás feltétele, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértse, vagy szándékos bűncselekményt kövessen el.
Hack Péter ezzel kapcsolatban elmondta:
A mostani kezdeményezés arra hivatkozik, hogy az Alaptörvény gyermekvédelmi rendelkezéseibe ütközik az ügyben elítélt személynek adott kegyelem. Ugyanakkor azt látni kell, hogy minden kegyelmi döntés alapjogsérelmet okozó személyek ügyében születik. Amikor az emberölést elkövető Simek Kittit a családi körülményeiben beállt változások miatt kegyelemben részesítette Mádl Ferenc, a Simek Kitti által megölt áldozatnak sérült az élethez való alkotmányos joga. A Budaházy-ügyben fizikailag bántalmazott személyeknek joga volt a testi épséghez. Nincs olyan kegyelmi döntés, amely ezzel a magyarázattal ne lehetne támadható, ha így lenne, nem is létezne kegyelmi jog. Az elnök csak úgy tud kegyelmet adni, hogy közben a bűncselekmény sértettjének a jogvédelmét nem adja meg az állam.
Ami pedig a méltatlansági eljárás további sorsát illeti: az egyötödös kezdeményezés után a parlament kétharmados többsége dönthet a méltatlansági eljárás megindításáról, amelyet az Alkotmánybíróság folytat le. Az Alkotmánybíróság szintén kétharmados többséggel dönt a kérelemről.
„A konkrét vitát a kegyelmi döntés indokainak nyilvánosságra hozatalával lehetne lezárni”
Orbán Viktor csütörtökön közölte: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Ideje rendezni ezt a kérdést”.
A felvetett alkotmánymódosításról Hack Péter elmondta, hogy az Alaptörvény a képviselők kétharmadának szavazatával módosítható, ez azonban nem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg.
A konkrét vitát a kegyelmi döntés indokainak nyilvánosságra hozatalával lehetne lezárni. Ha van védhető indoka a kegyelmi döntésnek, ami megnyugtatja a nyilvánosságot, akkor a vita lezárul, ha nincs ilyen indok, akkor az ellenjegyzést adó miniszter politikai felelősségét kell megállapítani
– fogalmazott a jogtudós.
Hack Péter hozzátette: „Amennyiben megszületik egy ilyen alkotmánymódosítás, a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy jogilag mit kell érteni »a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen«, mert minden olyan szándékos bűncselekmény, amelynek a sértettje kiskorú, például a kiskorú kerékpárjának ellopása is »kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény«. Tisztázandó, hogy valóban kívánatos-e, hogy például egy végstádiumban lévő rákbeteg elítéltnek azért ne adhasson a köztársasági elnök kegyelmet, mert az általa elkövetett bűncselekmények egyike esetén az ellopott telefonról kiderül, hogy a tulajdonosa kiskorú volt.” (Index)