A vidéki kisvárosban élő ügyvéd napja ugyanúgy indult, mint az elmúlt években bármikor. Régi szokása, hogy minden reggel átolvassa a jogtárban a Kúria friss döntéseit.
Így tett február 1-jén is, amikor megnyitotta a BH.2024.3 számú határozatot, ami januárban jelent meg a Kúriai Döntések nevű folyóiratban, és egy tavaly szeptemberi döntésről szólt. Nem hitt a szemének, amikor azt olvasta, hogy a II. rendű terhelt elnöki kegyelmet kapott, elengedték a büntetéséből hátralévő időt, és még büntetett előéletű sem lesz. Egy gyors Google-keresés után már biztos volt benne, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatójának pedofilügyét eltussoló K. Endre kapott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől. Minden részlet stimmelt: az időpontok, a vádlottak beosztása és a kiszabott büntetés is.
Az ügyvéd ezután elküldte több újságnak a Kúria döntését, amivel kirobbantotta a NER tizennégy évének legnagyobb politikai botrányát, amibe belebukott a köztársasági elnök, a Fidesz EP-listavezetője, az Orbán-kormány korábbi igazságügyi minisztere és részben a református egyház vezetője is. A kegyelmi ügy káoszt és bizonytalanságot okozott a Fideszben, és az ellenzék kezébe pedig politikai muníciót adott.
A hír először a 444-en jelent meg, és pár óra alatt végigsöpört a teljes magyar sajtón. Bő egy héttel később, február 10-én bejelentette lemondását Novák Katalin, majd nem sokkal később Varga Judit is. Azt már a Direkt36 és a Telex tárta fel, hogy Novák régi mentorának és főnökének, Balog Zoltánnak kulcsszerepe volt a K. Endrének adott elnöki kegyelemben, amit aztán a református egyház feje is elismert. A hírek szerint ez a Fideszben és református körökben is komoly felháborodást váltott ki, ezért Balog kénytelen volt lemondani a zsinati elnöki posztjáról, viszont maradt püspök. A mai napig nem kaptunk magyarázatot arra, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet K. Endrének.
Az ügyvéd nem gondolta volna, hogy ekkora botrány lesz K. Endre elnöki kegyelméből. Úgy volt vele, hogy talán valahol lehozzák a hírt, de eszébe sem jutott, hogy ilyen következményei lesznek az ügynek. Arra számított, hogy ezen is majd átlép a magyar társadalom, mint ahogyan korábban sok más esetben így történt. Az ügyvéd szerint végül azért nem így lett, mert K. Endre elnöki kegyelme szembemegy mindazzal, amit a Fidesz propagandája üzent a gyerekek és a családok védelméről.
„A rendszer lényegét cáfolta meg.”
Jelentős kockázata volt annak, hogy egy folyamatban lévő ügyben adtak végrehajtási kegyelmet, mondta az ügyvéd. Tudniuk kellett, akik erről döntöttek, hogy a kegyelem bekerülhet a Kúria határozatába, mivel a végrehajtási kegyelem nem akasztja meg a felülvizsgálati eljárást. Vagyis számíthattak volna rá, hogy nyoma lesz a döntésnek. Azért is érthetetlen, miért kapott kegyelmet K. Endre, mert néhány hónap múlva feltételesen amúgy is szabadulhatott volna. Ráadásul már egy ideje nem is börtönben volt, hanem úgynevezett reintegrációs őrizetben, az otthonában, a családja körében.
A Kúriai Döntésekbe egyébként azok a kúriai határozatok kerülnek be, amelyeket a Kúria elvi jelentőségük miatt különösen fontosnak ítél. Ilyen volt a BH.2024.3 számú határozat is. A kegyelmi ügy kirobbantásában kulcsszerepet játszó ügyvéd úgy vélekedett: ha nem ő, akkor más úgyis megtalálta volna a szóban forgó határozatot, mivel az már nyomtatásban is megjelent, és mindenki számára könnyen elérhető volt a jogtárban. Ez valójában csak idő kérdése volt. „Nem egy nagy szellemi teljesítmény, amire büszkének kéne lennem. Tulajdonképpen a Kúria hozta nyilvánosságra K. Endre elnöki kegyelmét, még ha anonimizált formában is, én csupán felhívtam rá a független sajtó figyelmét, a kegyelem miatti felháborodásom miatt.” A botrányt kirobbantó emailt azért kinyomtatta magának, és eltette emlékbe, amit a következmények fényében akár kordokumentumnak is nevezhetünk.
Egy egyszerű kulcsszavas kereséssel a bírósági takarító kegyelmét is megtalálta a jogtárban, de azt nem tartotta érdekesnek. A sajtó viszont igen: a Telexen is megjelent, hogy annak a nőnek is kegyelmet adott Novák Katalin, aki belekukucskált bírósági iratokba.
Nem sokkal Novák lemondása előtt A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese voltam nevű Facebook-oldalon megjelent egy hosszú írás, amiben a magát K. Endrének nevező szerző azt állítja, hogy valójában ártatlan, koncepciós eljárás áldozata lett. Az ügyvéd nem olvasta a K. Endrének tulajdonított írást, de abból, hogy a Kúriával együtt összesen kilenc bíró foglalkozott az üggyel, és mindhárom bírói testület lényegében ugyanolyan döntést hozott, inkább azt valószínűsíti, hogy jó ítélet született. Az eljárásról teljes és alapos képet amúgy is csak a teljes nyomozati és bírósági akta átolvasása után kaphatnánk, tette hozzá.
Az ügyvéd szeretett volna anonim maradni, ezért sem a teljes nevét, nem a lakhelyét nem írjuk le. Elmondása szerint még a közvetlen környezetében sem tudják, hogy ő küldte körbe a sajtónak a botrányt kirobbantó kúriai határozatot, de nem zárta ki, hogy az ügy politikatörténeti jelentősége miatt később egy hosszabb írással megjelenik a nyilvánosság előtt. Saját magáról annyit árult még el, hogy mindig is érdekelte a közélet és a politika, de egyáltalán nincsenek fideszes kapcsolatai, Varga Judit exférjét, a NER-ből kicsekkoló Magyar Pétert sem ismeri. (Telex)