A novemberi korrekció mértékéről szóló bejelentéssel várhatóan október elejéig kell várni.
Biztosan nem lesz idén nyugdíjprémium – jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő. Lapunknak megjegyezte: a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, ám a gazdaság most recesszióban van. A GDP növekedése a legoptimistább előrejelzések szerint sem haladhatja meg idén az 1,5 százalékot, már ha egyáltalán pozitív tartományban lesz ez a mutató – magyarázta. (Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap nulla körüli idei GDP-növekedést említett). Épp a nagyon alacsony idei bázis miatt jövőre viszont meghaladhatja a 3,5 százalékot, a jelenlegi kormányzati várakozás egyébként 4 százalék. Ha ez megvalósul, akkor 2024 novemberében 10.000 ezer forintot kaphatnak prémium jogcímen az idősek.
A nyugdíjprémium kiszámításához a novemberi nyugdíj összegének, de legfeljebb 80 ezer forintnak az egynegyedét szorozzák a tényleges GDP növekedés és a 3,5 százalék törvényi küszöbérték különbségével, de legfeljebb 4-gyel, így annak maximális összege 80 ezer forint.
Farkas András megjegyezte: a nyugdíjprémium mára elvesztette a jelentőségét. Egyszeri juttatásról van szó, ami (a korrekcióval ellentétben) nem épül be az ellátásba, és amit a 2009-ben felfüggesztett 13. havi nyugdíj helyett vezettek be.
Az adható összeget és a számítást a Fidesz nem tartotta karban, nem igazította például a változó átlagnyugdíjhoz. A szakember ettől függetlenül is úgy véli, a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj 2022-től történt teljes, ráadásul felső korlát nélküli visszavezetése miatt is okafogyottá vált.
Kifogásolta azt is, hogy ha minden feltétel teljesül, akkor csaknem 2,5 millió jogosult részére kell kiosztani a prémiumot. Így az évek alatt – különösen az elszabadult infláció következtében – minimálisra zsugorodott a juttatás vásárlóértéke. Sokkal célszerűbb és méltányosabb felhasználása lenne – mondta –, ha ezt a pénzt csak a legszegényebb, körülbelül 220 ezer nyugdíjasnak osztanák el, ami így már érdemi segítséget jelentene. Ennek kézenfekvő eszköze lehet, ha az egyébként is reformra szoruló nyugdíjemelési eljárásban új elemként megjelenne egy szolidaritási korrekció.
A nyugdíjprémiumot a Bajnai-kormány vezette be. Az akkor meghozott – és azóta sem módosított – törvény szerint akinek kevesebb a nyugdíja, mint 80 ezer forint, annak a prémiumból arányosan kevesebb jár, mint a lehetséges maximum, akinek viszont több mint 80 ezer forint, annak nem jár több. Először 2015-ben kaptak ilyen jogcímen pénzt az idősek, pedig már 2014-ben indokolt lett volna. Akkor ugyanis 4,1 százalék volt a GDP növekedés. 2020-ban sem járt, akkor a koronavírus-járvány miatt a GDP negatív tartományban állt. A Kánaán a 2022-es választások előtt jött el, 2021-ben minden jogosult, a 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapott. Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: futja rá. Ekkora összeg egyébként csak körülbelül 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén járna – és a törvény szerint akkor sem mindenkinek –, miközben ebben az évben 7,1 százalékos volt a növekedés üteme.
arkas András beszélt a novemberi nyugdíjkorrekcióról is. Noha a KSH múlt héten közölt inflációs adatai alapján megjelentek már számítások arról, hány százalék kiegészítést kaphatnak majd novemberben az idősek, az valójában még nem tudható. A szeptember 8-án közzétett augusztusi inflációs gyorstájékoztató szerint az általános infláció 16,4, a nyugdíjas infláció 17,2 százalék volt. Ezen adatok alapján kell a kormányzatnak megbecsülnie a 2023-as egész éves inflációt. Ha e becslés szerint akár az általános, akár a nyugdíjas infláció éves mértéke 15 százaléknál magasabb lenne, akkor indokolt a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés. Az MNB június végi becslése 16,5 – 18,5 százalék, a legutóbbi szakértői konszenzus 17-18 százalék közötti értékre számít, ami egybevág a Nagy Márton által a Tranziton közölt 17,5 -17,7 százalékkal.
Farkas András megjegyezte: az ő számításai szerint az éves nyugdíjas infláció az első nyolc havi tapasztalatok alapján ennél egy-másfél százalékkal magasabb lehet, így elérheti a 18,7 – 19,2 százalékot. Hozzátette ugyanakkor: egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5-, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet. Ahogy fogalmazott: ezt követeli a nyugdíjasok védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozó kormányzati kommunikáció hitelességének megőrzése is. Ennek ellenére sem biztos, hogy lesz emelés, mert akár azt is mondhatja a kormány, hogy az idei 15 százalékos januári nyugdíjemelés önmagában lefedte a 2023. évre becsülhető éves inflációt, így nincs is szükség korrekcióra.
A végső válaszra októberig várni kell, ekkor jelenhet meg a novemberi kiegészítő nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet. 2020-ban október 21-én, 2021-ben október 6-án, 2022-ben október 5-én történt a bejelentés. (Népszava)
