Az idén már százmilliárdot szedett be az Orbán-kormány az önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címén, ebből negyvenmilliárdot a fővárostól és a kerületektől.
Húsvétra 31 milliárd forintos mínuszba csúszott a fővárosi önkormányzat, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) március végén inkasszózta az idei évre kiszabott 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás első 25 milliárdos részletét. A főváros helyzetét nehezíti, hogy a korábbi megállapodások alapján járó és javarészt már elköltött uniós források, köztük például a trolibuszok vásárlására elköltött 11 milliárd se érkezik meg a fővárosi számlára.
„Budapest folyószámlahitelből él, és ez így is lesz az iparűzési adó őszi befizetéséig” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki azt is elmondta, hogy a többi időarányos kifizetés követi a költségvetésben rögzítetteket. Budapest ezzel együtt az év nagy részében folyószámlahitelből működik. A mínusz szeptemberig várhatóan 60 milliárdra kúszik fel, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az év végén fizetnek vissza a tervek szerint.
Az idén azért annyiban más a helyzet, hogy a városvezetés csak úgy tudott nullszaldós költségvetést összerakni – önkormányzat nem tervezhet bevételeket meghaladó kiadást –, ha az Orbán-kormány által Budapestre kiszabott 89 milliárd helyett 39 milliárd befizetésével – vagyis 50 milliárddal kevesebbel – számol. Március végén az államkincstár nem hagyott kétséget, ha rajtuk múlik, le fogják vonni az egészet, akkor is, ha ezzel a fizetésképtelenség felé lökik a fővárost.
Az iparűzési adóelőleg első részletének beérkezése után március közepén egy rövid ideig 55 milliárdos pluszban volt a főváros, de azután visszafizették a BKV tavaly év végi 50 milliárd forintos faktoring tartozását. Az idén ez a faktorálási összeg várhatóan 65 milliárd lesz, vagyis egyre nő a főváros maga előtt görgetett adóssága. Így különösen nagy érvágás az egyre magasabb összegre kúszó szolidaritási hozzájárulás, amely a tavalyi 75 milliárdról ugrott fel idén 89-re. (Az előző főpolgármester Tarlós István utolsó évében még csak 5 milliárdot kellett befizetnie a városnak.)
A kormány romló pénzügyi pozíciója mellett egyre fontosabbá válik a településekre kivetett sarc, amelynek összege öt év alatt meghatszorozódott. 2020-ban még 58 milliárdot kellett befizetniük ezen a jogcímen az önkormányzatoknak, az idén már több mint 360 milliárdot. Ráadásul egyre több településnek kell fizetnie. A 3200 önkormányzatból 2023-ban még 724-nek kellett „szolidárisnak” lennie, az idén már 855 településnek.
A szolidaritási teher nem egyformán nehezedik az önkormányzatokra. A települések kevesebb mint 4 százaléka fizeti ki a szolidaritási sarc több mint 60 százalékát. Budapestnek – a fővárosnak és a kerületeknek együtt –az idén összesen 162,4 milliárdot kellene befizetni az államkasszába. A 23 kerület együtt 73,3 milliárdot dob össze az államnak. Márciusban az összesen beszedett 100 milliárdból 40 milliárdot a fővárostól és a kerületektől vonták el.
Aligha meglepő módon a főváros több perben is vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kiszabásának és beszedésének módját. De egyelőre hiába nyert már meg egy pert a 2023-as évre, a MÁK egyelőre a megítélt 6,5 milliárd forint kamatot sem hajlandó visszafizetni, nemhogy az ennél jóval vaskosabb tőke összeget, így a fővárosnak azért is pert kellett indítania. De még a tárgyalást se írták ki erre. De a többi hasonló tárgyú perben sem várható ítélet a nyári ítélkezési szünet előtt, ami azt jelenti, hogy a remélt visszatérítés sem érkezhet meg.
Csak az a 48 százalékos infláció ne lenne
Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente. A települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. 2020-ban 821 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak önkormányzatok, idén 1350 milliárd forintra számíthatnak. Ám ha ebből levonjuk az általuk befizetett szolidaritási hozzájárulás összegét, akkor már csak 990,5 milliárd forintra rúg a települések központi kasszából való támogatása, ami bő 20 százalékkal több, mint 2020-ban, csakhogy az infláció időközben 48 százalék volt. 2027-re a PM korábbi előrejelzése szerint szolidaritási adó nélkül már csupán nettó 686 milliárdot adna az Orbán-kormány a települések kötelező feladataira. A hiányzó részt a többi településnek kellene összedobni.
(Népszava)
