Hadházy Ákos megmutatja, hová lett a pénz.
Emlékeznek még, mikor a Brüsszelben emberkedő miniszterelnök azt kérdezte: „Hová lett a pénz?” Nyilván ez lesz az irány, a pénztelenségért és a gazdaság hanyatlásáért az EU lesz a hibás, amelyik ma már nem hajlandó finanszírozni Orbán Viktor rendszerét. Mi azért legyünk tisztában azzal, hogy valójában hová lett a pénz, mutatok is néhány példát!
Zuglóban például Tiborcz István „üzlettársának” cége, a Bayer Construct kezdett el építeni – a helyiek minden tiltakozása ellenére – egy betonmonstrumot a Bosnyák tér mögé. A kormány szerint ez kiemelten fontos projekt, el is vett minden jogkört az önkormányzattól, hogy a beruházó azt csináljon, amit csak akar. Aztán, mikor a projekt mégis megborult pénzügyileg, elképesztő összegért, 244 milliárd forintért megvette az egészet.
Miután kiderült a turpisság, kikértem a szerződés adatait, amit „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva megtagadtak a kerület képviselőjétől. Pert indítottam, és első fokon meg is nyertem, vagyis ki kell adniuk a dokumentumokat. A Nemzeti Vagyonkezelő néha egészen szórakoztató érveket hozott fel, például hogy azért titok, hogyan adnak 244 milliárd forint adófizetői pénzt Tiborczéknak, mert a kormány titkos határozatban döntött róla; és különben is, csak véletlenül tették ki a honlapra, hogy van ilyen szerződés.
Augusztus elején jött még egy hír, ami segít megválaszolni a „hova lett a pénz?” kérdést: minden korábbinál nagyobb és drágább szuperjachton fotózták le Magyarország leggazdagabb emberét, a miniszterelnök gyerekkori barátját, Mészáros Lőrincet (előbb Caprin, majd Monte Carlo-ban, ott derült ki az is, hogy Mészárosné Várkonyi Andrea 1,6 millió forintos ruciban szállt partra). Ha legközelebb bosszankodnának, hogy kátyús az út, nem jön a vonat, nincs orvos vagy szaktanár, gondoljanak Lőrincre és Andreára, egyből eltölti a szívüket a hazafias büszkeség!
Augusztus 20-án aztán végképp láthattuk, mire megy el a pénz. A milliárdos tűzijáték már szinte apróság. A „legyen vagy ne legyen tűzijáték” vita helyett szerintem azt véssük az eszünkbe: az önmagában egy csoda, hogy Magyarország több mint ezer év után is létezik, erről lehet emlékezni, ezt lehet és kell ünnepelni; sajnos viszont ma úgy állnak a dolgok, hogy Magyarország nem biztos, hogy létezni fog száz év múlva is.
Az atlétikai világbajnokság önmagában botrányosan sokba került (csak a stadion építési költsége elvitt úgy 250 milliárdot), de amit a miniszterelnök ennek alkalmából rendezett, az tényleg fájdalmas. Miközben egyre több embernek okoz gondot a megélhetés, ő – hogy nemzetközi elszigeteltségét tagadni próbálja – idecsődített egy rakás diktátort, háborús uszítót vagy bukott politikust (érdekes módon, hivatalban lévő, nyugati vezető egy sem akart vele fotózkodni). Emiatt lezárták az egész várost, a költségeket pedig el sem merték árulni.