Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter szerint ekkora összegnél az ügyleteket a tárcának kell engedélyeznie.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése szerint bruttó egymilliárd forintba került Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök dunakeszi szolgálati villájának megvásárlása és felújítása. A HM EI Zrt. alapszabálya szerint az ilyen nagyságú ügyletekről a tulajdonos, azaz a Honvédelmi Minisztérium dönt - a tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt. A tárca azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ki hagyta jóvá a luxustárgyak beszerzését és a több mint 650 millió forintos beruházásokat.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése szerint Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök dunakeszi szolgálati villájának megvásárlása és felújítása összesen bruttó egymilliárd forintba került. A HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, majd 652,5 millió forintért hajtott végre rajta beruházásokat, továbbá 132,2 millió forintért vásárolt ingóságokat a volt vezérkari főnök és felesége igényei alapján – írja a 24.hu.
A cég alapszabálya szerint az ilyen nagyságú ügyletekről nem az igazgatóság, hanem a tulajdonos, azaz a Honvédelmi Minisztérium dönt. A tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt, aki aláírta a cég 2022-es beszámolóját elfogadó határozatot is. A projekt meghaladta az alapszabályban meghatározott 500 millió forintos értékhatárt, így csak a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával kerülhetett sor a beruházásra.
A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a lapnak arra a kérdésre, hogy ki hagyta jóvá ezeket a beszerzéseket, és azt sem közölték, tudott-e az ügyről Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A HM EI Zrt. is hallgatott a megkeresésre, miközben korábban honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkolóztak az ingatlannal kapcsolatos szerződések kapcsán.
Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter szerint az ő idejében minden hasonló beszerzést a minisztériumnak kellett engedélyeznie, és Ruszin-Szendi csak a rendszer része volt, aki járandóságként foghatta fel a szolgálati lakás felajánlását, ahogy az állami juttatást is. A korábbi gyakorlat szerint a katonáknak kellett bebútorozniuk szolgálati lakásukat, és nem volt lehetőség egyedi igények teljesítésére, mint amilyen a négymillió forintos biliárdasztal beszerzése volt. (Index)
