Június 9-én önkormányzati és európai parlamenti választásokat rendeznek Magyarországon.
A mostani helyzet elvileg lehetőséget teremt az ellenzéknek az erősödésre, de kérdéses, hogy napirenden tudják-e tartani a botrányt, és tudnak-e közös jelölteket állítani. Enélkül ugyanis esélyük sincs.
A nagyjából nyolcmillió választópolgár egyszerre dönthet majd arról, hogy ki vezesse a szűkebb lakókörnyezetét, és ki képviselje őt az uniós porondon.
A kampány még nem indult el és sok jelölt személye is ismeretlen, de a legfontosabb kérdésnek most az tűnik, hogy vajon kikezdi-e a kegyelmi botrány a Fidesz tizennégy éve tartó dominanciáját. A párt egyik veterán politikusa, Németh Zsolt szerint nem:
„Én úgy látom, hogy a Fidesznek jók az esélyei. A Fidesz élvezi a magyar társadalom jelentős részének bizalmát. Ugyanakkor nyilvánvalóan rendkívül fontos, hogy a hibákat jóvá kell tenni. És hogyha érzékeljük, hogy problémák vannak, akkor határozottan és gyorsan kezelni kell a problémákat. A politikában a rugalmasság és a gyorsaság rendkívül fontos" - mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Euronewsnak.
A rugalmasságot sokan számon kérik az ellenzéki pártokon is. Tompos Márton, a Momentum alelnöke szerint természetes, hogy vannak közöttük viták, de a legtöbb helyszínen még időben meg fognak tudni egyezni a pártok a jelöltekről. Tompos visszafogott célokat fogalmazott meg a választásra:
„Mi azt látjuk, hogy ha ugyanazon a számon maradunk nagyjából kerületeket illetve megyei jogú városokat illetően, az már egy vállalható eredmény, de jó lenne ezt tovább növelni. Elsősorban járási központokkal, hogy onnan tudjunk majd a kisebb települések felé továbbmenni."
Veszélyt jelent a Fideszre a kegyelmi botrány
Az ellenzéknek komoly kihívást okoz, hogy az EP-választáson külön érdemes indulniuk, az önkormányzatin viszont sokan a közös jelöltállítást várják el tőlük, ami nélkül szinte esélytelen legyőzni a Fidesz jelöltjeit. És úgy érzik, hogy nem csak ez nehezíti meg a dolgukat.
„Ez a választás nem lesz demokratikus választás Magyarországon. Hiszen ahol a kormány éveken keresztül horribilis pénzekből kampányolhat – márpedig ezek a tájékoztatási kampányok gyakorlatilag propagandakampányok, pártkampányok – az ellenzéknek pedig alig van lehetősége arra, hogy elmondja a mondanivalóját, ott nem beszélhetünk valódi választásokról" – magyarázta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy a kegyelmi botrány kirobbantása nem az ellenzéki pártok, hanem a független sajtó érdeme.
A Fideszre az jelenthetne veszélyt, ha az ellenzék egy nagyon erős kampányt tudna felépíteni a kegyelmi botrányra. László Róbert választási szakértő szerint azonban erre kevés az esély.
Szerintem 2006-ban az őszödi beszédet is elfelejtettük volna 4-6 hét leforgása alatt, hogyha a kormányoldalon múlik, és nincs olyan ellenzéki erő, aki erre rá tud építeni, aki politikai alternatívát kínál, népszavazást kezdeményez, óriási tömegtüntetéseket szervez. Ez volt ugye akkor a Fidesz. Ők ezt évekig napirenden tartották, és megalapozták vele a 2010-es kétharmados győzelmüket. Most az ellenzékben kevésbé látszik az a potenciál, hogy ezt akár csak június 9-ig napirenden tudják tartani, és képesek maguknak megépíteni ebből a megfelelő politikai tőkét. De a lehetőség adott, és azért adott, mert ez egy olyan botrány, ami a Fidesz legalapvetőbb identitásába harapott bele, és ez az, amire korábban nem volt példa
– mondta László Róbert, és azt hozzátette, hogy akármilyen rosszul szerepelnek majd az EP-választáson az ellenzéki törpepártok, megszűnni még biztosan nem fognak azok, amelyeknek parlamenti frakciójuk is van.
Közös jelöltek nélkül esélye sincs az ellenzéknek
László Róbert szerint tehát a lehetőség most adott az ellenzéki erők számára, csak nem igazán tudnak élni vele. Még az olyan ősfideszes helyeken is adott lenne, mint Debrecen, ahol a kegyelmi botrány mellett az akkumulátorgyár-építés is borzolja a kedélyeket. A nagyobb ellenzéki pártok azonban úgy néz ki, hogy nem tudnak megegyezni egy közös jelöltben. A helyzetképet Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója vázolta fel nekünk:
Nemcsak hogy 1998 óta van fideszes vezetése Debrecennek, hanem 1998-ban volt az utolsó olyan választás, ahol egy ellenzéki politikus legalább egy egyéni választókerületben nyerni tudott. Azóta egyetlen egy ilyen sem fordult elő. Most is azt mondhatjuk, hogy már önmagában az meglepetés lenne, ha egyáltalán egy választókerületet meg tudna nyerni az ellenzék. Főképp azért is, merthogy nem egy jelölt áll szemben a Fidesszel.
Polgár Tóth Tamás szerint a kiszivárgott mérések azt mutatják, hogy az utóbbi időben csökkent valamennyit a Fidesz támogatottsága Debrecenben. De nem mindegy, hogy honnan. A fideszes polgármester, Papp László majdnem 62 százalékot szerzett az előző választáson, és a támogatói között sokan vannak olyanok, akiket nem zavar a gyárépítés körüli botrány.
Én nagyon remélem, hogy továbbra is a fideszes polgármesterünk marad itt Debrecenben. Nagyon sok szép dolgot elkövetett már itt, és reméljük, hogy még többet fog
– mondta az Euronews-nak egy nő a Kossuth téren, hozzátéve, hogy neki az akkumulátorgyárral sincs semmi baja. De olyanok is vannak a városban, akik ellenzéki buborékban élnek.
Az ismerőseim közt tíz emberből nyolc azt mondja, hogy ő nem fideszes, ő más pártra szavaz
– állította egy másik járókelő. Debrecenben egyébként már 2019-ben is elmaradt a közös jelöltállítás.
Az óriási akkumulátorgyárat közben rendületlenül építik Debrecen határában. Az ellenzéki pártok mind kritizálják a projektet, úgyhogy aki a beruházással kapcsolatos ellenérzései alapján keres képviseletet magának, annak sincs könnyű dolga. Polgár Tóth Tamás szerint ráadásul úgy látszik, hogy a Fidesszel szembehelyezkedők közül sokaknak az ellenzéki pártokkal szemben is vannak ellenérzései. (Euronews)
