Miután a 2008-as pénzügyi válságkor beintettek Brüsszelnek, a britek távozása és számos belpolitikai irányváltás miatt Izland hamarosan mégis csatlakozhat az Európai Unióhoz. Izland új kormánya kijelentette, hogy 2027-ig népszavazásra kívánja bocsátani az uniós tagság kérdését.
Izland lakossága egyre inkább támogatja az EU-csatlakozást, amit az új kormány is napirendre tűzött: 2027-ig népszavazást tartanak a kérdésről.
A frissen hivatalba lépő Kristrún Frostadóttir vezette kormány célja, hogy stabilizálja a gazdaságot és új lendületet adjon az EU-val kapcsolatos vitáknak – írja az Euronews.
Izland évtizedekig ambivalensen viszonyult az Európai Unióhoz, ám a 2008-as pénzügyi válság, a brexit és belpolitikai kérdések miatt a szigetország lakossága fokozatosan nyitottabbá vált a csatlakozás iránt. Az új kormány, amely Kristrún Frostadóttir vezetésével vasárnap lépett hivatalba, 2027-ig népszavazást tervez az EU-csatlakozási tárgyalások folytatásáról. A külügyminiszter, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir, aki az EU-párti Liberális Reformpárt vezetője, kiemelt szerepet játszik majd a csatlakozási folyamat irányításában.
A közvélemény-kutatások szerint növekszik az EU-tagság támogatottsága Izlandon:
a Maskína piackutató cég júniusi felmérése alapján a lakosság 54%-a csatlakozna az EU-hoz, és 74% szerint a döntést népszavazásnak kell eldöntenie.
Ez jelentős változás egy olyan országban, amely korábban megosztott volt az EU-tagság kérdésében. A lakosság többsége úgy véli, hogy a csatlakozás javítaná a háztartások pénzügyi helyzetét, különösen az uniós gazdasági stabilitás előnyeit figyelembe véve.
Az új kormány programjában kiemelt helyen szerepel a gazdasági stabilitás elérése, az infláció és a kamatok csökkentése. Frostadóttir, aki 36 évesen Izland legfiatalabb miniszterelnöke, hangsúlyozta, hogy a kormány egységesen fog fellépni a gazdasági kihívásokkal szemben, miközben ösztönözni kívánja a magánszektor növekedését és az életminőség javítását.
Az új vezetés emellett a kormányzati minisztériumok számának csökkentését tervezi, hogy mérsékelje az adminisztratív költségeket.
A szociáldemokraták, a Liberális Reformpárt és a centrista Néppárt koalíciója történelmi jelentőségű, hiszen Izland történetében először mindhárom kormánypárt élén női vezetők állnak. (Portfolio)
