Fülöp-szigeteki munkások és egészségmegóvó kütyük találkozása.
Egy kelenföldi irodában ér össze két jövedelmező üzletág: a távol-keleti vendégmunkások elszállásolása, valamint az egészségmegóvónak mondott kütyük nyugdíjasokra való rátukmálása. - írja a 24.hu
Új bérlőt keresnek a tulajdonosok ahhoz a hajdúszoboszlói szállodához, amelyet tavaly ősz óta Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkásoknak adnak ki. Nemrég hirdetés jelent meg az egyik ismert ingatlanközvetítő oldalon, amely szerint októbertől megüresedik a 22 – konyhás-nappalis – apartmannal és 39 hotelszobával rendelkező épületkomplexum.
A tulajdonosok havi 15 milliós bérleti díjat kérnek az épületért, és ismét a környék ipari beruházásain foglalkoztatott vendégmunkásokat célozták meg.
Az ingatlan ideális akár dolgozók, akár vezetők elhelyezésére. (…) Hajdúszoboszlóról az autópálya elkerülő útján keresztül bármelyik debreceni ipari park könnyen és gyorsan megközelíthető
– írták.
A 24.hu áprilisban már foglalkozott a szálloda ügyével. A Hotel Aqua Blue-nak közel egy éve nincs engedélye turisztikai szálláshelyként való működésre, mégis nagyobb kihasználtsággal működik, mint valaha: az épületet a BMW-gyár építkezésén alkalmazott külföldi munkások töltik meg, noha a profilváltást hivatalosan nem jelentették az önkormányzatnak.
Az utolsó engedélyt a szálloda működtetésére a Budapesten bejegyzett HDC Property Kft.-nek adták ki 2020-ban, az ingatlan pedig két évvel később került a DF Hotel 2022 Kft. tulajdonába. Mindkét cég a Duna Faktor Követeléskezelő és Pénzügyi Zrt., illetve egyik vezetője, Szabó Ferenc érdekeltsége.
A fürdőváros egyes szállásairól vendégmunkások százai utaznak naponta buszokkal a Debrecen melletti ipari parkokba, ezért Czeglédi Gyula, aki a júniusi önkormányzati választáson újra elnyerte a polgármesteri posztot, rendszeresen foglalkozik a témával. A kampányidőszak végére időzített interjújában a vármegyei lapban azt állította, hogy a hotelben, amely alig 150 méterre van a település fő turisztikai vonzerejét jelentő fürdő főbejáratától, 350 körüli létszámban laknak Fülöp-szigeteki vendégmunkások.
Megtudtuk, hogy az önkormányzat által korábban kiadott kereskedelmiszálláshely-engedély 158 vendégre szólt, azaz – amennyiben helytállók a polgármester számai – a lakók létszáma több mint a duplája a korábban engedélyezett maximumnak.
Czeglédi szerint az is problémát jelent, hogy a vendégmunkások után adót sem fizetnek az önkormányzatnak, holott a szálláshelyek esetében egyértelmű a fizetési kötelezettség. A polgármester szerint a munkásszállás tulajdonosának vagy bérlőjének is le kellene rónia a helyi adót. A polgármester szerint a munkásszállássá változtatott hotel a város számára komoly kihívást jelent, ezért szeretnék elérni, hogy a kormány úgy módosítsa a jogszabályokat, hogy
a kiemelt gyógyhelyeken és világörökségi területeken ne lehessen munkásszállót létesíteni és üzemeltetni.
A kezdeményezéssel nem lesz könnyű dolga, mert a jelek szerint pillanatnyilag a kormányban arra sincs jelentkező, hogy elmagyarázzák, milyen szabályok vonatkoznak a vendégmunkás-szálláshelyekre. A lap megkereste az idegenrendészeti ügyekért felelős Belügyminisztériumot (BM) és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot (KTM) is, hogy megtudják:
- melyik állami szervnek kell az ellenőrzést végeznie,
- illetve milyen módon kell adózni az ilyen típusú szálláshelyek után?
A BM egyáltalán nem reagált a hetekkel ezelőtt elküldött levelünkre, de a KTM-től sem érkezett hivatalos válasz. Ám informálisan legalább közölték: a hallgatás oka az, hogy a kormányhivataloknak – megítélésük szerint – nincs közük a vendégmunkások ügyeihez.
A hajdúszoboszlói jegyző, aki a 24.hu áprilisi cikkének megjelenése előtt azt közölte, hogy „a külföldi vendégmunkások tekintetében nem minősül nyilvántartó hatóságnak”, most azt mondta: a kormány tavasszal módosította a munkásszállásokról szóló rendeletet, és pontosan meghatározta a szállásként használható épületek kritériumait – ezek teljesülését pedig a jegyzőnek kell ellenőriznie. Morvai Gábor lapunknak azt mondta, a konkrét ügyet érintően csak annyit árulhat el, hogy eljárás indult a munkásszálló-hotel miatt, de az üzemeltető jogorvoslattal élt, ezért az még nem zárult le.
A hotel épülete egy elhúzódó felszámolási eljárásban került Szabó Ferenchez és a Duna Faktor érdekköréhez. Az ügylet során a Duna Faktor 2020 márciusában először átvette a Takarékbanktól a hotel alapító-tulajdonosainak hiteltartozásait, majd miután ő lett a fő hitelező, a tartozások beszámításával olcsón megvette a felszámolótól a teljes ingatlant. A felszámoló, a Mátrix Audit Kft. 450 millió forintban határozta meg a 4500 négyzetméteres ingatlan vételárát, de az adásvételi szerződés szerint ebből kevesebb mint 30 millió forintot kellett a Duna Faktornak ténylegesen befizetnie.
A következő lépés az volt, hogy DF Hotel 2022 Kft. néven létre hoztak egy projektcéget, amelybe apportálták a szállodát. Az új kft.-ben szintén Szabó Ferenc lett a vezető.
Nem tudok semmilyen vizsgálatról, de ha volt is ilyen, nem is kell róla tudnom, mert mi a tulajdonosok vagyunk. A hotelt kiadtuk, minden működési kérdés a bérlő felelőssége
– mondta Szabó a 24.hu-nak. Azt üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy a BMW-gyárat építő, török hátterű cég bérelte-e ki az ingatlant. Azt mondta, olyan vállalkozást kerestek, amely megfelelő bérleti díjat kínál, ezt követően viszont már annyira megbíznak benne, hogy a gyógyszálló munkásszállóvá való átalakításról szóló stratégiai döntést is rábízták.
Azt, hogy a munkásszálló bevételéből végül ki húzza a tényleges hasznot, nehéz megállapítani, mert az ingatlan tulajdonosi szerkezetét összekuszálták. A DF Hotel 2022 Kft. mellett négy kisvállalkozás is társtulajdonos lett, miután apartmanokat vettek meg a szállodában. Az eladott ingatlanrészekben azonban nem váltottak funkciót, továbbra is a vendégmunkások elszállásolására használják őket.
A Duna Faktor ráadásul mind a négy cégnek államilag támogatott Széchenyi vállalkozási hitelt folyósított, mely ingatlanvásárlásra is használható. A hotel több mint százoldalas tulajdoni lapjából kiolvasható, hogy néhány apartmanra – amelyek a teljes ingatlan alapterületének az ötödét tették ki – összesen 460 millió forint támogatást könyveltek el, és ezt jelzálogként be is jegyezték. A cégek ezzel több támogatást kaptak az apartmanokra, mint amennyi a teljes szálloda vételára volt.
Bár Szabó Ferenc kérdésünkre tagadta, hogy a tranzakcióba bevont kft.-k „baráti cégek” voltak, ezek egy része mégis a hitelt nyújtó Duna Faktor köréhez kapcsolható. Az 59 millióval meghitelezett Hármas Csatorna Kft. például, amely 95 négyzetmétert vett meg a hotelből, ugyanarra a XI. kerületi, Ildikó utcai címre van bejelentve, mint a Duna Faktor és az összes többi Szabó-cég, amely a hotellel foglalkozik. A 85 millióval hitelezett PB Navigátor Kft.-t pedig az a Litauszki Edit alapította, aki a Duna Faktor felügyelőbizottsági tagja.
A Duna Faktor XI. kerületi székhelyének bejáratához kihelyezett cégtáblák azonban nemcsak a hotel köré szervezett hálózatról árulkodnak, hanem arról is, hogy Szabóék korábban egy nyugdíjasok befűzésével foglalkozó csoporttal is kapcsolatban álltak. Jelenleg a kelenföldi házban van bejelentve a Nexhud Ingatlanforgalmazó Kft. székhelye is, ám ez a Szabó-cég korábban egy IX. kerületi Lónyai utcai bérház földszintjén működött. Az itt található nagyobb alapterületű üzlethelyiséget, egy korábbi zálogházat egy olyan csoportnak adták bérbe, amely egy igen kiszolgáltatott vásárlói réteget célzott meg az üzleti modelljével.
A Válasz Online tavaly decemberben mutatta be a bérház földszinti boltjában tevékenykedő kft.-t, amelynek sorozatos változtatásokkal hét neve is volt. A lap szerint a kft. mögött egy egészségvédelminek vagy gyógyhatásúnak mondott termékeket forgalmazó, „időseket lehúzó banda” tevékenykedett. A társaság az ország más várososaiban működő csoportokhoz hasonlóan arra specializálódott, hogy profi marketing eszközökkel találja meg az ígéretekben naivan reménykedő fogyasztókat.
Szombathelyen már elsőfokú ítélet is született egy bírósági eljárásban, amelyben több mint 300 sértett meghallgatása után 52 vádlottat mondtak ki bűnösnek csalás és más bűncselekmények miatt.
A perről a Tv2 is beszámolt, azzal, hogy a biznisz arra épült, hogy ingyenes „egészségiállapot-felmérés” ürügyén az üzletbe invitált idős, beteg emberekre ráijesztettek egy kamu orvosi vizsgálattal. A rossz vizsgálati eredmények után közölték, hogy a kínálatukban „szerencsére” van olyan készülék, amely segíthet rajtuk. A kütyükért aztán több száz ezer forintot kértek.
A Lónyai utcai bolt csapata és a szombathelyi társaság között nem volt személyi átfedés, így itt az olajozott működést nem a hatóságok fellépése zavarta meg, hanem az, hogy több fronton is konfliktusba, majd pereskedésbe keveredtek a társasházzal. Az egyik lakó, Szűcs Attila személyesen Szabó ellen is feljelentést tett. Szűcs a 24.hu-nak azt mondta, a társasházat érintő pereket rendre megnyerték, de amikor visszavágásként Szabó Ferenc feljelentette őt zaklatásért, fordult a helyzet, és végül őt ítélte el a bíróság.
Szűcs elmondása szerint azóta sem tudta megemészteni, hogy ezután még egy kártérítési pert is a nyakába varrtak, és több mint 10 millió forintot kellett kifizetnie. A Válasz Online szerint a bíróságnak könnyebb volt elhinni Szabó, illetve a nyugdíjasüzlet vezetőinek egybehangzó állítását, mint azt az okiratokkal igazolható tényt, ami Szűcs vallomásában kusza, nehezen követhető beszédnek tűnhetett, hogy mit művel a házban üzlethelyiséget bérlő cég, amely hét nevet használt.
Másfél éven keresztül az épületben volt Szabó Ferenc irodája is. Folyamatosan azért kellett harcolnunk, mert el akarták foglalni a közös használatú területeket, kisajátítani az udvart, a parkolóhelyeket, közben közös költséget sem fizettek. Ebből indult az első per is
– mondta lapunknak Szűcs Attila.
A Lónyai utcai perek jelentős részében az a Litauszki Edit volt Szabóék ügyvédje, aki – mint írtuk – 2017 óta a Duna Faktor felügyelőbizottsági tagja, és közben alapított egy olyan céget is, amely a hajdúszoboszlói hotel 136 négyzetméteres helyiségeiért 85 milliós Széchenyi hitelt kapott a Duna Faktortól. (24.hu)