Ferenc pápa minden gesztusával a vágyott jövő egyházát képviselte. A Népszava kérdésére Beer Miklós, Várszegi Asztrik és Wildmann János méltatta a katolikus egyházfő alakját.
Úgy tudott hű maradni az egyház tanításaihoz, hogy közben jelentős reformokat vezetett be – méltatta lapunknak nyilatkozva Wildmann János katolikus teológus a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápát. Ez a kettősség, a hűség és a reformok melletti elkötelezettség az, ami kimagasló pápává teszi még az újkori egyháztörténelemben is.
– Vannak gyakorlati, valamint a megnyilatkozásokban megmutatkozó reformok – folytatta Wildmann János. A teológus az utóbbiak körébe sorolta, hogy Ferenc pápa vállalta: a melegeknek is vannak jogai. Kiállt az emberi méltóság mellett.
A gyakorlati reformok között a teológus a szexuális visszaélések elleni következetes fellépést és a Római Kúria működésében bevezetett változásokat említette, például azt, hogy nők is vezető egyházi pozícióhoz juthattak. A gyakorlati reformok között a teológus a Római Kúria működésében bevezetett változásokat említette, azt, hogy nők is vezető egyházi pozícióhoz juthattak.
Ferenc pápa a korábban elítélt úgynevezett felszabadítási teológia egyes elemeit is nyíltan képviselte. Ilyen volt például a szegények iránti elkötelezettség, a politikai igazságtalanságok elleni küzdelem, a menekültek melletti kiállás. Ezek a jegyek mind a felszabadítási teológia markáns vonulatához tartoznak. Ferenc pápa az említett értékeket anélkül vallotta, hogy bármifajta ideológia eltévelyedés, a marxizmus veszélye leselkedett volna rá – hívta fel a figyelmet Wildmann János.
A konzervatív visszarendeződés szörnyű károkat okozna
Ferenc pápa tudta, hogy a társadalom elemzésében nem kerülhetők meg a modern társadalomtudományok, de tudta azt is, hogy a társadalomtudományok megállapításait és eredményeit a teológiai mérlegére kell tenni – emelte ki Wildmann János. Ennek a kettős feladatnak az egyházfő rendkívüli módon tett eleget.
Bár azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a katolikus egyházban mi várható Ferenc pápa halála után, a teológus hangsúlyozta: ha konzervatív visszarendeződés történne, az szörnyű károkat okozna az egyház számára. Ebben az esetben a katolikus egyház nagyobb mértékben veszítene a hiteléből, mint az elmúlt évtizedekben. Ha tehát – állapította meg Wildmann János – az egyház hiteles formában szeretné továbbadni az evangélium üzeneteit, akkor nincs más lehetősége, mint az, hogy marad a ferenci úton.
– Ferenc pápa nagy átalakulásban hagyott itt bennünket – mondta Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát. Minden gesztusával, szavával, megnyilatkozásával időszerű volt, a vágyott jövő egyházát képviselte. A hivatalos megnyilatkozásokban is mindig evangéliumi tónusban, hangszerelésben szólt az emberekhez, Jézus Krisztus irgalmas, megértő szeretetével. „Azt gondolom, ez az, ami nagyon aktuális és nagyon fontos, a jövőt is ebben a stílusban kell keresni az egyház számára” – fogalmazott Várszegi Asztrik.
Minden érdekelte, ami Magyarországon történik
Megdöbbentő és megható, hogy húsvétvasárnap még láthattuk, amikor Urbi et Orbi áldást adott Rómában – kezdte Beer Miklós nyugállományú váci püspök. Ferenc pápa utolsó üzenete az volt, hogy Jézus feltámadása a reménységünk forrása. A 2025-ös jubileumi évet is azzal hirdette meg, hogy hív mindnyájunkat a remény zarándokútjára.
A püspöki szolgálatom felejthetetlen élménye, hogy 2017-ben a magyar püspökök hivatalos látogatásán én is ott lehettem Rómában. Ferenc pápa természetes kedvességgel fogadott: gyertek, üljetek le, érezzétek otthon magatokat. Másfél órán keresztül beszélgettünk, minden érdekelte, ami Magyarországon történik – idézte fel Beer Miklós, aki a pápa összes megnyilatkozását és körlevelét figyelemmel kísérte. Mély benyomást tett rá a pápa nyitottsága és őszinte magatartása, az, ahogyan a teremtett világ iránt érzett felelősségről beszélt. Az egyházfő az utóbbi években mindig előhozta az egyház jövőjének kérdését, a szinodalitás gondolatát is. (Német László bíboros, belgrádi érsek a Népszavának tavasszal adott interjújában így foglalta össze, mit jelent a szinodalitás: az a gondolat, hogy tárgyaljunk egymással, próbáljuk megismerni egymást.)
– Ferenc pápa örökségül hagyta, hogy mennyire fontos a vallásközi párbeszéd – jelentette ki Beer Miklós. Amikor a párbeszéd kultúrájának erősítését kérte, mindig hangsúlyozta: ne mellébeszéljetek, ne kibeszéljetek, hanem hallgassátok meg egymást, tanuljatok meg őszintén beszélgetni. „Jó lenne, ha ezt továbbvinnénk magunkkal” – jegyezte meg.
Nincs olyan téma, amihez ne szólt volna hozzá: például az elesettek felkarolása, a szolidaritás. – Hiteles ember volt, megőrizzük az emlékét – vett búcsút Ferenc pápától Beer Miklós. (Népszava)
