Gyurcsány Ferenc az asztalra csapott

A Demokratikus Koalíció elnöke az aránytalan teherviselést, az Európa-bajnok áfát és inflációt, valamint az oktatás és egészségügy leépítését hangsúlyozta expozéjában. A vita során a szokásos forgatókönyv valósult meg: a kormány védte, az ellenzék ekézte a költségvetést.

„Ez nem egy megbízható költségvetés, ez egy ámokfutás” – summázta röviden véleményét a jövő évi költségvetés-tervezetről szóló parlamenti vita kapcsán Gyurcsány Ferenc. „Olyan országot akarunk-e, hogy kevesek kezébe tartozik-e az ország vagyona” – tette fel kérdést a DK elnöke, aki szerint az emberek egyre kevesebbet, a vállalatok egyre többet kaptak. „Az emberek a közteherviselésben hatszor-nyolcszor többet vállalnak, ezért állunk önökkel szemben” – mondta.

A lakossági magánvagyon 10 százalékkal lett kevesebb. „Ezek döntően lakások, megtakarítások. Ez az önök politikájának következtében eltűnt” – fogalmazott majd hozzátette:

Miként lehetséges az, hogy a háború sújtotta Ukrajnában alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon? Orbán Viktor gazdaságpolitikája okozza, hogy az emberek vagyona ennyit csökkent, valamint a 40 százalék feletti élelmiszerinfláció is. Nekünk pechünk van? Nem, mindez a maguk felelőssége, nem másé.

A pártelnök kifejtette: az Orbán-kormány teremtette meg a legmagasabb általános forgalmi adót, és ez a fogyasztókat sújtja a legnagyobb mértékben, ez a „kevésbé jómódúak extraadója”. „Ugyanazt az adókulcsot használjuk, ha valakinek 200-300 ezer forint a fizetése, és akkor is ha milliók” – mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint a nagyobb jövedelem egyben nagyobb tehervállalásra is kötelez. „Fizessenek a milliárdosok” – hangoztatta.

Leépült oktatás, egészségügy

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a tervezet többek között az oktatás szabadságát is megtagadja. „Sokszínű, érzékeny oktatásra van szükség, az iskolát vissza kell adni a gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak. Önkormányzati kompetenciába kell helyezni, hogy milyen értéket képviselő iskolát szeretnének” – mondta.

A pártelnök emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz évben romlott a magyar diákok teljesítménye – például szövegértés és matematikai készségek terén – a nemzetközi tanulmányi felmérések szerint, „szétesik az ország”. Rámutatott, hogy 2010-ben még a GDP 4,7 százaléka ment oktatásra, a jövő évi költségvetésben ez az arány 3,9 százalék.

A kormány 800 milliárd forintot vett ki az oktatásból

– mondta, hozzátéve: reálértéken idén kevesebbet költ oktatásra a kabinet, tekintve, hogy az előző évhez képest 13 százalékkal fordított nagyobb összeget a területre, nagyjából 18 százalékos általános éves inflációs előrejelzés mellett.

Hasonló kritikákat fogalmazott meg az egészségügyet, valamint a nyugdíjasok helyzetét illetően. Sérelmezte, hogy a magyarok járulékfizetési kötelezettségük ellenére sem jutnak garanciákkal ellátott azonos jogok mentén járó egészségügyi ellátáshoz, holott ez megilletné őket „függetlenül attól, hogy takarítóról vagy vezérigazgatóról van szó”. Az egészségügy lezüllesztése melletti példaként hozta fel, hogy Magyarországon a leggyakoribb a daganatos megbetegedések előfordulása és a legmagasabb az ezzel kapcsolatos halálozási ráta. „Az elmúlt két évet tekintve két évvel csökkent a születéskor várható élettartam, ami nem csoda, hiszen a jövő évi költségvetésben ugyanúgy a GDP 5,2 százalékát szánják egészségügyi kiadásokra, mint 2010-ben” – fogalmazott.

„Az élet mellett a kormány is bünteti őket”

A volt kormányfő arról is beszélt, hogy ma egy nyugdíjas számára alig több mint feleannyit folyósítanak havonta, mint egy átlagos munkavállaló keresete. „Ez a kormány csak az infláció mértékével növeli a nyugdíjakat. Míg 2010-ben a közös jövedelmünk 11 százalékát, addig ma csak 7 százalékát költjük nyugdíjakra” – hangoztatta.

Emellett szót ejtett a családtámogatások aránytalanságáról, mondván a magasabb jövedelemmel rendelkező rétegek aránytalanul nagyobb támogatásban részesülnek, mint a szegényebb társadalmi csoportok, akiket így „az élet mellett a kormány is büntet”.

Összegezve elmondható, hogy ez egy gondolattalan, a semmittevés költségvetése, egy irány nélküli, fáradt kormány fáradt költségvetése. Ez az orbáni infláció költségvetése, ezért nem szavazzuk meg

– zárta mondandóját Gyurcsány Ferenc.

Válaszában Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása és ténykedése mellett jutott az ország csődközeli helyzetbe, „nem egy háborús, hanem egy konjunktúrával övezett helyzetben”.

Momentum: a kormány magára hagyja az embereket

A Momentum szerint rövidtávú hatalomtechnikai megfontolások jellemzik a jövő évi költségvetés tervezetét, a kormány magára hagyja az embereket, a háztartásokat, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat egyaránt.

Lőcsei Lajos, az ellenzéki párt vezérszónoka többek között felrótta, hogy az önkormányzatok működési támogatása csökken, a fővárost szerinte egyenesen a falhoz állítják.

Azt mondta, nem tervezték be a kiadásokba a közszféra tisztviselőinek béremelését, illetve a pedagógusok és az egyetemi oktatók bérének rendezését, nem biztosítanak megfelelő forrást a rászorulók támogatására, a szociális juttatásokra. A képviselő összetákoltnak nevezte a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslatot, és kijelentette:

felelős képviselő nem támogathatja a felelőtlen, kifejezetten káros ipar- és gazdaságpolitikát, a természetrombolást, az érzéketlen szociálpolitikát, a közoktatás lezüllesztését, a jövő generációk életesélyeinek rombolását.

Az MSZP visszavonást követel

A Ház előtt lévő javaslat nem költségvetés, mert egy költségvetés tényekre és reális számításokra épül, amit viszont a Fidesz benyújtott, az egy fikció, „ábrándok, vágyak kusza összevisszasága”, amely nyomokban sem tartalmazza a valóságot – mondta Tóth Bertalan, a párt vezérszónoka.

Az indítvány  a 2022-es zárszámadás hiányában, a tényszámok ismerete nélkül készült el, így számos tételnél még maga a kormány sem tudja, hogy mi várható.

A javaslatot súlytalanná teszi továbbá az Európai Bizottsággal való megegyezés késlekedése, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati optimizmus és a forint esetleges újabb mélyrepülésének valós veszélye.

Az MSZP ezért azt követeli, hogy

a kormány vonja vissza a költségvetési törvényjavaslatot, majd október 31-ig újra nyújtsa be először az adótörvények, majd azok elfogadása után a költségvetés új tervezetét.

Az ellenzéki párt javasolja továbbá, hogy a parlament alkossa meg a „biztonság költségvetését”, a  közkiadásokat az uniós átlag szintjére emelve, az egészségügyre a GDP 7 százalékát, szociális támogatásokra 18, oktatásra pedig 6-6,5 százalékát költve.

Mi Hazánk: stratégiailag hibás a kormány gazdaságpolitikája

A Mi Hazánk szerint stratégiailag hibás a kormány gazdaságpolitikája. Dúró Dóra, a párt vezérszónoka azt mondta: a vendégmunkások tudatos betelepítésével gyakorlatilag bebetonozzák az alacsony béreket, a gazdaságpolitika nem alkalmas az életszínvonal és az életminőség javítására, és a multik pénzszivattyúja erősödhet. Hozzátette: a demográfiai fordulat sem történt meg Magyarországon.

Jobbik: nem teljesültek a demográfiai célok

Magyarország sikerét az hozhatná el, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, megszülethetnének a vágyott gyerekek és a kényszerből távozó százezrek helyén nem jelennének meg százezrével a harmadik világ egyelőre ideiglenesen itt tartózkodó munkavállalói – mondta a jövő évi költségvetési javaslat vitájában a Jobbik vezérszónoka.

A költségvetés elkészítésének időpontját bíráló Z. Kárpát Dániel kijelentette, a tényszámokhoz akkor lehet közelebb kerülni, ha minél kisebb a büdzsé elfogadása és a költségvetési időszak kezdete közötti idő. A politikus kijelentette, a családtámogatási rendszer nem inflációkövető és nem tudta elérni a demográfiai célokat, mert nem volt trendforduló. (Index)