Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Győzhet, és mégis veszíthet a szélsőjobb Németországban

Külföld
2024.09.01.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
52
Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az AfD győzelmei ellenére nem fog kormányozni sehol.

Több mint egy évvel a következő szövetségi választás előtt tartanak erőfelmérőt Németországban, ahol szeptemberben három tartomány is új parlamentet választ – mindhárom tartomány a hidegháború alatt az országot elválasztó fal keleti részén volt. Az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány népszerűtlenségét, valamint a 35 évvel ezelőtti német egyesítés sikertelenségét mutatja, hogy a keletnémetek mennyire másképp látják a világot, és mennyire nem értenek egyet azzal, ahogy az egyesítés megvalósult – részben emiatt is győzhet most vasárnap két tartományban is a szélsőjobboldali AfD.

Az Európai Parlamenti választások után, szeptemberben folytatódik a választási dömping Németországban, hiszen szeptember 1-jén, vasárnap a mindössze 2,1 milliós lélekszámú, de festői tájakkal rendelkező Türingiában, valamint a Drezda székhelyű Szászországban választanak új parlamentet a helyiek, amiket majd szeptember 22-én Brandenburg követ.

A választás kapcsán két narratíva terjed a német közéletben: egyrészt hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) története során először nyerhet meg tartományi választásokat, valamint hogy az Olaf Scholz vezette szövetségi kormányban lévő pártok óriási vereségbe futnak bele – a legkisebb juniorpartner, a piacpárti, liberális FDP országos szervezete például némelyik tartományban még pénzt se ad a helyi szervezet kampányára.

Ezeknek az oka pedig kicsit összetettebb, mint hogy a Scholz-kormány kaotikus működésével, valamint az Alternative für Deutschland (AfD) populista, egybites üzeneteivel magyarázzuk,

ugyanis most vasárnap sok kelet-német nem kizárólag az AfD menekültellenes politikájára mond igent, hanem az egész német politikai rendszerre egy nemet,

vagy ha nem is teljesen nemet, de az azzal való elégedetlenségükre mutat rá. Elvégre ahogy Bukovics Martin és Techet Péter a Gemisten rámutatott, a német egyesítés valójában úgy történt meg, hogy az egykori NDK tartományai beléptek a nyugat-németországi politikai rendszerbe, majd az egyesülés következtében másnap úgy kellett helytállniuk az állami tervgazdálkodás helyébe lépett kapitalizmusban, hogy abban sem tapasztalatuk, sem a sikerességhez tőkéjük nem volt – utóbbi egyébként még az egyesítés után 35 évvel sem teljesen.

Így nem véletlen, hogy Szászországban és Türingiában is most vasárnap a szövetségi kormányban szereplő pártok, a szociáldemokrata SPD, az ökobaloldali Zöldek, valamint a piacpárti, liberális FDP csak mellékszereplői az eseményeknek, hiszen a hangsúly két szélsőségesnek tartott erő, az AfD-n és az egykori NDK-pártállam utódpártjából, a die Linkéből kiváló Sahra Wagenknecht pártja, a BSW-n (Bündnis Sahra Wagenknecht, azaz Sahra Wagenknecht Szövetsége) van – a két párt ugyanis megkerülhetetlenné fog válni mind az erfurti, mind a drezdai törvényhozásban.

Áttörni a szélsőjobboldali üvegplafont

Mindkét tartomány közvélemény-kutatásaiban az AfD vezet. Míg Türingiában bőven hibahatáron felül előzi a kereszténydemokrata CDU-t, addig Szászországban fej fej mellett állnak egymás mellett.

Ráadásul a múlt heti solingeni késes terrortámadás is a migrációellenes üzeneteivel kampányoló pártot erősítheti.

Az AfD két helyi szervezete közül egyébként a bíróság szerint fasisztának is nevezethő Björn Höcke örülhet inkább, hiszen vezetésével Türingiában a párt 29,5 százalékponton áll, amit a CDU 22,3 százalékponttal követ, azaz a legvalószínűbb, hogy a nemrég egyébként náci jelszavak használata miatt pénzbírságra ítélt Höcke diadalával zárulhat a vasárnap este Erfurtban.

Annak ellenére, hogy Höcke az AfD nagyon erősen szélsőséges, ethnonacionalista szárnyához tartozik – 2020-ban még meg is szüntették a párt ezen szárnyát –, az AfD országos üzeneteitől nem igazán tér el, maximum pár helyi jellegzetességet hozzátesz, például hogy felmondaná a közmédia finanszírozásáról szóló szerződést, vagy hogy Türingia nevében beperelné a szövetségi kormányt annak migrációpolitikája miatt.

Az AfD továbbra is egy rendkívül leegyszerűsítő mi kontra ők keretezésben osztja fel a német pártrendszert – amelyben olvasatuk szerint az AfD szembehelyezkedik a szerintük káros rendszert életben tartó többi párttal –, emellett mindkét tartományban a legfőbb ígéretük a migránsok visszatoloncolása, valamint hogy kormányon nem finanszíroznának szerintük liberális, elfogult szervezeteket és tartományi programokat.

Ezenkívül többek között több vidéki fejlesztést ígérnek; beszüntetnék a szerintük a német iparra és a munkásokra káros klímaváltozás elleni harcot – bár a párt neoliberális gazdasági politikája miatt számukra inkább az ipar és a tőke érdeke a fontosabb –, ezenkívül Höcke például Türingiában az AfD-t szövetségesnek nyilvánító alkotmányvédelmi hivataltól elvenné azt a jogkörét, hogy a szélsőségeseket figyelje.

Annak ellenére, hogy Höcke vezetésével Türingiában, Jörg Urban vezetésével pedig Szászországban is jó esélyük van, hogy megnyerjék a választásokat,

jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az AfD győzelmei ellenére nem fog kormányozni sehol.

Az arányos választási rendszer miatt 30 százalék körüli eredményeikkel nem fognak tudni felmutatni többséget, koalíciós potenciáljuk pedig csak egy hajszálnyival nagyobb a nullánál, így legjobb esetben is csak a kétharmados törvényjavaslatok kapcsán lehetnek kerékkötők, valamint győzelmek esetén a miniszterelnök-jelöltjeik bejelentkezhetnek a jövő évi szövetségi választásokra a párt kancellárjelölti versenyébe, hogy azzal az AfD végre teljesen levetkőzze az eddig olykor magát polgárinak mutató képét.

A német politikában – csak úgy mint az Európai Parlamentben – a szélsőjobbot továbbra is karanténban tartják, így a politikára inkább közvetetten lehet hatása, még inkább jobbra tolva az amúgy is inkább konzervatív németeket, hogy például a migráció mellett a kampány másik főbb témáját adó ukrajnai háború kapcsán is a többi párt közeledjen az álláspontjuk felé, amivel a keletnémetek többsége egyébként egyetért.

Ugyan a jelenleg második helyekre mért kereszténydemokrata CDU-nál akár dönthetnének úgy, hogy az Orbán Viktor által is szorgalmazott osztrák modellt, azaz a jobbközép–szélsőjobb koalíciót megvalósítanák, de erre sem helyben, sem pedig szövetségi szinten nem hajlandó az egykori Merkel-párt, még annak ellenére sem, hogy egyébként helyi szinten olykor együttszavaztak a képviselőik.

A CDU elnöke, Friedrich Merz már többször is kijelentette, pártja sem szövetségi, sem tartományi szinten nem fog együttműködni szélsőjobbal, ráadásul az AfD-t többször is demokráciaellenesnek nevezte. Legutóbb a választás előtt egy hete nyilatkozta, hogy pártja a szélsőséges pártoknak nem nyújthatja ki a kezét – szélsőségesnek csak úgy mint elődje, a bukott kancellárjelölt Armin Laschettel egyetértésben az AfD mellett az egykori NDK-állampárt utódpártját, az amorf módon a keletnémet munkásokat és a berlini hipstereket egyszerre képviselni próbáló die Linkét tartja.

Azonban a Linkéből kiváló, egyébként leghíresebb politikusának számító Sahra Wagenknechtet és új pártját, a BSW valamiért nem kapta meg tőle e jelzőt, a BSW pedig az európai parlamenti választások után ezúttal tartományi választásokon is a harmadik helyet csípheti meg a most vasárnap választó két tartományban – ráadásul a közvélemény-kutatások szerint még jobb eredménnyel, mint júniusban.

Annak ellenére, hogy Wagenknecht nem is indul a választásokon, a BSW plakátjain ő szerepel, sőt, mindkét tartományban aktívan kampányolt – legutóbb pár napja Erfurtban egy kampányrendezvényen festékkel próbálta egy tüntető leönteni nemcsak a párt nevét, hanem arcát is adó 55 éves politikust, több kevesebb sikerrel.

Mivel a BSW-nek túl nagy párttagsága nincs, így a mostani választásokon nem túl ismert politikusaik indulnak,

emiatt több párt is azzal támadja a magát szociálisan konzervatív baloldalinak tartó BSW-t, hogy igazából nem is tudni, mit képviselnek ezek a jelöltek.

Ugyan a pártalapító nagypolitikai nézeteit ismerik – növelni a szövetségi minimálbért; a környezetvédelem helyett a munkások megélhetését adó ipar támogatásának a prioritása; a munkások bérét lenyomó migráció teljes ellenzése; Oroszországgal szemben elnézőbb politika az olcsó orosz energiaforrások miatt –, de nem tudják, hogy helyi szinten mind Szászországban, mind Türingiában mit képviselne az előbbi tartományban 13,2, utóbbiban 18,1 százalékponton álló párt.

Ennek ellenére a koalíciós matek szempontjából a BSW egyik helyen sem hagyható ki,

amennyiben végül a második helyezésre számító CDU nem kisebbségi kormányt szeretne alakítani, vagy netán a BSW-nél döntenének úgy, hogy az egykori olaszországi Öt Csillag–Lega szélsőbal-szélsőjobb koalíciót próbálják Kelet-Németországba importálni.

Ugyan Szászországban elképzelhető, hogy a jelenleg is működő CDU–SPD–Zöldek-kormány folytatja, amennyiben az SPD és a Zöldek is a legutóbbi kutatásokhoz képest jobban szerepelnek, de Türingiában biztosan kormányváltás lesz, hiszen a Linke–SPD–Zöldek közül utóbbi lehet, még be se jut az erfurti parlamentbe.

Van olyan kormánypárt, ami már mindent feladott

Miközben a CDU-nál úgy készülnek, hogy egy centrista, a két szélsőséggel szemben alternatívát felmutató kampánnyal Szászországban folytatják a kormányzást – amit egyébként már 1990 óta vezetnek –, Türingiában pedig a 2014 óta először ismét ők adhatják majd a miniszterelnököt, az Olaf Scholz vezette szövetségi kormányt alkotó pártok –a szociáldemokrata SPD, az ökobaloldali Zöldek, valamint az olykor már országosan is öt százalék alá mért piacpárti, liberális FDP – siralmas estére készülnek.

A három párt már öt évvel ezelőtt sem tudott kétszámjegyű támogatást felmutatni, de mindhárom párt a szövetségi politikájuk miatt 2019-hez képest még rosszabb eredményt érhetnek el, annak ellenére, hogy helyi szinten például az SPD mást vall az ukrajnai háborúról, mint Olaf Scholzék.

A három szövetségi kormánypárt közül mindössze az SPD ugorja meg mindkét tartományban az ötszázalékos küszöböt, míg az FDP-nél annyira siralmas a helyzet, hogy teljesen elengedték a két tartományt.

A Christian Lindner vezette párt még pénzt se ad a türingiai kampányra – mert vezetőjük 2020-ban az AfD szavazataival lett egy hónapig a tartomány miniszterelnöke –, annyira kilátástalan számukra a helyzet, míg a Zöldek Szászországban hibahatáron belül megugorják a küszöböt, de Türingiában már nem.

Az SPD számára egyébként a mostani két tartományi választás közül inkább a szászországi a fontosabb, ahol szeretnének a CDU-s Michael Kretschmer miniszterelnök juniorpartnerei maradni, de ennél is nagyobb prioritást élvez a szeptember 22-i brandenburgi, ahol jelenleg ők adják a miniszterelnököt, ám olykor már csak a harmadik helyre mérik az AfD és a CDU mögött.

Azonban az este legnagyobb vesztese már biztos, hogy a die Linke lesz.

Míg Türingiát lényegében 2014 óta ők vezetik Bodo Ramelow miniszterelnökségével, a pártszakadás miatt a 2019-es 31 százalékos győzelmük helyett a negyedik helyre esnek vissza, addig Szászországban már be se fognak jutni – egyébként a párt türingiai támogatottságának a zuhanása szinte megegyezik a pártból kiváló BSW támogatottságával.

Ráadásul ha az egykori NDK pártállam-utód Linke a szeptemberben választó három tartományból kettőből is kiesik – Szászországban ez szinte biztos, a szeptember 22-én választó Brandenburgban pedig jelenleg az ötszázalékos küszöb határán állnak –, akkor lassan el lehet temetni a korábban keletnémet pártnak számító pártot, ami már a 2021-es szövetségi választásokon is csak egy kivételszabály miatt jutott be a Bundestagba. (Index)

Címlapkép: Az SPD választási kampánya 2024. augusztus 30-án, Szászországban. - Fotó: Hendrik Schmidt / Getty Images
KÜLFÖLD
Németország
Björn Höcke
Jörg Urban
Sahra Wagenknecht
Michael Kretschmer
AfD
CDU
BSW
SPD
FDP
ZÖLDEK
Türingia
Szászország
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.09.01. - 07:54
52
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • A magyar pincékbe is beragadtak a vörösborok

    A magyar pincékbe is beragadtak a vörösborok

  • Ez most már tényleg fáj a németeknek

    Ez most már tényleg fáj a németeknek

  • Várkonyi Andrea megszólalt a jachtozásról

    Várkonyi Andrea megszólalt a jachtozásról

  • Átlag alatti idő lesz ma is, erős szél nélkül

    Átlag alatti idő lesz ma is, erős szél nélkül

  • Rekord vízállást mértek a Dráván, 15 centivel haladta meg a korábbi értéket

    Rekord vízállást mértek a Dráván, 15 centivel haladta meg a korábbi értéket

  • Orbán, a spindiktátor

    Orbán, a spindiktátor

  • Példátlan árkülönbségek a boltokban

    Példátlan árkülönbségek a boltokban

  • Meghalt Hóvári János

    Meghalt Hóvári János

  • Orbán Viktor köszöntőjével dobták fel Kis Grófo szülinapját

    Orbán Viktor köszöntőjével dobták fel Kis Grófo szülinapját

  • Hirosima és Holokauszt?

    Hirosima és Holokauszt?

  • Hogy kevesebb negatív szülésélmény legyen

    Hogy kevesebb negatív szülésélmény legyen

  • Beázott a Magyar Nemzeti Galéria, a falakon folyó víz műtárgyakat is elérhetett

    Beázott a Magyar Nemzeti Galéria, a falakon folyó víz műtárgyakat is elérhetett

  • Az Ördögkatlan legyőzte az esőt

    Az Ördögkatlan legyőzte az esőt

  • Csák Jánost elárasztották a világ minden tájáról érkező tiltakozó levelek

    Csák Jánost elárasztották a világ minden tájáról érkező tiltakozó levelek

  • A szerda nem a dízelesek napja lesz

    A szerda nem a dízelesek napja lesz

  • Célegyenesben a kormány terve: kiszívja a lakosság pénzét a bankokból az állam

    Célegyenesben a kormány terve: kiszívja a lakosság pénzét a bankokból az állam

  • Repkednek a százmilliárdok, bizonyítottan legalább 36 luxusingatlan-projekt kötődik az Orbán–Tiborcz-körhöz

    Repkednek a százmilliárdok, bizonyítottan legalább 36 luxusingatlan-projekt kötődik az Orbán–Tiborcz-körhöz

  • Egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból

    Egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból

  • Kiskorú tanítványairól készített pornográf felvételeket egy gyulai karateedző

    Kiskorú tanítványairól készített pornográf felvételeket egy gyulai karateedző

  • Kiszökött egy medve a szállítóládájából egy felszállásra készülő repülőgépen

    Kiszökött egy medve a szállítóládájából egy felszállásra készülő repülőgépen

  • Pénzt kérnek Aligán a templomba igyekvőktől, mert ott van egy NER-ingatlan

    Pénzt kérnek Aligán a templomba igyekvőktől, mert ott van egy NER-ingatlan

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element