Július közepén, a 29. héten 32 szamárköhögés-gyanús esetet regisztráltak Magyarországon, ami új rekordnak felel meg a heti jelentések tekintetében.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentéséből az is kiderül, hogy ezúttal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is jelentettek esetet, így mostanra minden megyében hivatalosan is megjelent a fertőzés.
Az NNGYK heti járványügyi jelentése szerint július 15. és 21. között 32 pertussis megbetegedés gyanúját rögzítették a fertőzőbeteg nyilvántartásba. A szamárköhögés gyanú bejelentések a fővárosból, és 12 vármegyéből érkeztek (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Tolna és Veszprém) - tette hozzá az NNGYK.
Vagyis július közepére minden megyében hivatalosan is megjelent a fertőzés.
Ezt mi csak azért emeljük ki, mert korábban a járványügyi hatóság azzal érvelt az országos járvány kihirdetése ellen, mivel eddig nem volt jelen minden megyében a betegség. Vagyis e szerint a definíció szerint is járványról beszélhetünk.
Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy van jogszabályban kihirdetett fogalma és feltételrendszere is annak, hogy mikor beszélhetünk hivatalosan is járványról egy betegség terjedése esetén. A 18/1998. (VI:3.) NM rendelet fogalommagyarázata így szól ugyanis: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható.
Ha meghatározott küszöbszintet keresünk, akkor érdemes az NNGYK heti jelentéséből kiindulnunk, ez a dokumentum ugyanis feltüntetni minden betegség esetén a 1-29. heti időszak medián értékét a korábbi évekből. 2018 és 2022 között ez a mediánérték 8 eset volt, ehhez képest már most 185 gyanús esetről beszélünk.
Ha ebből indulunk ki, akkor indokolt lehet a mostani helyzetet járványnak nevezni a szamárköhögés tekintetében.
Érdemes ezért a korábbi évek évesített adataira egy pillantást vetni. Ez alapján kijelenthető, hogy 2024-ben sajnos teljesen új helyzet van születőben.
Mindezek ellenére az NNGYK továbbra is hangsúlyozza, hogy nincs járvány hazánkban, az esetek szórványosan fordulnak elő. Legutóbb Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályának osztályvezetője az RTL reggeli műsorában is erről beszélt. Azt is kifejtette, hogy bizonyos embereknek érdemes felvenni az emlékeztető oltást: a várandósoknak, valamint akik kisgyermek környezetében vannak. Szükség van erre a jelen helyzetben a családi nyájimmunitás kialakítása érdekében - jelezte.
Múlt héten vált hivatalossá az is, hogy két csecsemő-haláleset is visszavezethető a fertőzésre. Galgóczi Ágnes főosztályvezető ismertetése szerint ők családi környezetben fertőződtek meg, majd kórházba kerültek, de súlyos tünetek jelentkeztek náluk, ezért elhunytak a betegség következtében.
Többször cikkeztünk már arról is, hogy az oltatlan csecsemők (2-3 hónapos korig) a leginkább kiszolgáltatottak a betegségnek, és a statisztika is megerősíti azt, hogy a 0-1 éves korosztály a legfogékonyabb a köhögési rohamokkal járó, cseppfertőzéssel terjedő bakteriális fertőzésre (az összes esetszám 26%-a kerül ki a csecsemők közül).
A mostani heti jelentés újdonsága ugyanakkor, hogy a járványügy minden korosztályban azonosított beteget.
Mindezek fényében nem véletlen, hogy múlt héten - a járványhelyzet kihirdetésének elmaradása ellenére - az NNGYK tulajdonképpen járványügyi intézkedéseket hozott. Ezeket érdemes a jövőben is szem előtt tartani:
- Az NNGYK hangsúlyozottan kéri, hogy a szülést követő első 6-8 hétben ne menjenek vendégségbe az újszülöttel, kerüljék a zsúfolt helyeket, korlátozzák az újszülöttet látogatók fogadását. Az újszülött immunrendszere még részben védtelen a környezeti hatásokkal és fertőzésekkel szemben.
- A várandós kismamáknak javasolt az emlékeztető oltás, mert az az újszülöttet is védi.
- Az NNGYK felhívja a lakosság figyelmét, hogy a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás. Jelenleg a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét a hatóság folyamatosan monitorozza.
Magyarországon a szamárköhögés elleni átoltottság 98%, ami kimagasló, ám mostanra nem mond sokat az ország védekezőképességéről, mivel a védőoltás hatásossága 5-6 év után elkopik, így a felnőttek is megfertőzödhetnek, igaz náluk nem olyan súlyosak a tünetek és a betegség lefolyása. Viszont ha a családban van kis csecsemő, akkor érdemes a felnőtteknek is felvenni az ismétlő oltást, hogy ezzel tudják megvédeni a kisbabákat. Sokkal nagyobb jelentősége lenne (a 98%-os átoltottsági adathoz képest) ismerni azt az adatot, hogy a csecsemők mostanában milyen arányban kapják meg a kötelező védőoltásokat. Az elmúlt hónapokban ugyanis a Covid-vakcinákkal szembeni ellenérzések miatt felerősödött az oltásellenes hangulat a magyar társadalomban és szülők körében. A hírek szerint már háziorvosokat perelnek az érintettek. (Portfolio)
