A 793 gyermekotthoni csoport bő 10 százalékát összevonták vagy bezárták.
Idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi szakellátási intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016. Erről tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium, amelynek adatsorából így kiderült, hogy arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát, emellett 64 gyám jogviszonya is megszűnt.
Az okokra nem tért ki a tárca, így az nem derül ki, hogy hányan távoztak a kegyelmi botrány nyomán idén kötelezővé vált kifogástalan életvitel vizsgálat miatt. Ahogy arról sincs adat, hogy hány intézményi dolgozó, gyám és nevelőszülő tölti jelenleg felmondási idejét.
Augusztus végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) – ez a szervezet felel az állami intézmények működéséért – még azt írta, akkor a vizsgálatra kötelezett dolgozók 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott a gyermekvédelemből, 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig kérték jogviszonyuk megszüntetését.
A Belügyminisztérium most azt is közölte:
az 1804 távozó helyére csak 1 487 új dolgozót sikerült felvenni, ám arra nem tért ki, hogy az új munkavállalók mennyi ideig dolgoztak, tehát maradtak a rendszerben, esetleg pár hét, vagy hónap után továbbálltak.
Annyi viszont biztos, hogy 317 távozó helyére még ideiglenesen sem találtak senkit.
A tárca megjegyezte: minden olyan gyermekvédelmi intézményben, ahol üres álláshely van, azok feltöltésére folyamatos erőfeszítéseket tesznek az intézmények.
Ehhez képest a Népszavának tegnap több gyermekvédelemben dolgozó nevelő és gyermekfelügyelő azt mondta, hogy náluk ősz óta egyetlen távozó kollégát sem sikerült pótolni, „már érdeklődő sincs, még csak be sem téved senki”. A helyzetet tovább ronthatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt közölte, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatottak – ide tartozik a gyermekvédelemben dolgozók többsége is - bérének érdemi emelése legkorábban 2026-ban várható.
Pedig az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a túl alacsony fizetés az egyik oka annak, hogy nincs elég nevelőszülő, gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember. Emellett bérfeszültség is van a területen, mert a szakszolgálatoknál például az örökbefogadási tanácsadók, a szakértői bizottság tagjai, a pszichológusok pedagógus besorolás alapján kapják a bérüket, míg például a terepen dolgozó gyámok, akik saját autójukkal utaznak napi több száz kilométert a gondozási helyekre, csak a garantált bérminimum emeléséből részesülnek. Így a Csizi Péter belügyi helyettes államtitkár által korábban említett, bruttó 460 ezer forint átlagbér egy torz szám, az ugyanis a pedagógus besorolású kollégák fizetése nélkül sokkal alacsonyabb lenne.
Ugyanilyen probléma az intézmények állapota, felszereltsége is. A Belügyminisztérium közlése szerint az SZGYF fenntartásában jelenleg 417 határozatlan és 48 ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény van. Határozatlan egy intézmény besorolása, ha a személyi és a tárgyi feltételek megfelelőek, ideiglenes, ha nem.
Az állami ellátórendszerben
793 gyermekotthoni csoport működik, közülük 84, tehát több, mint a 10 százaléka érintett összevonással, bezárással.
Az előző, szintén augusztusi tájékoztatás még arról szólt, hogy az SZGYF nem tervezi csoportok megszüntetését, lakásotthonok bezárását, bár a fővárosban egy 10, illetve egy 12 fős gyermekotthoni csoportot éppen akkor szerveztek át, és még egy másik 10 fős csoport átszervezése is várható volt. Azt most nem fejtette ki a BM, hogy azok az összevonások, amelyekről ír, azóta vagy ezt megelőzően történtek.
Egy, a gyermekvédelemben dolgozó informátorunk szerint hónapról hónapra újabb lakásotthoni bezárásról, csoportok összevonásáról értesül. Havonta országosan 300-400 férőhelyre lenne szükség a bekerülő gyerekeknek,
idén novemberben 20 gyermek elhelyezése valósult meg. A többieken nem tudnak segíteni, mert nincs hova elhelyezni őket.
Rákérdeztek a nevelőszülők helyzetére is, amellyel összefüggésben kiderült, hogy 2010-ben 5416-an, 2023-ban 5811-en dolgoztak ebben a munkakörben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nevelőszülők számát nem sikerült érdemben növelni, pedig míg 2010-ben 17 792, 2023-ban már 21 428 kiskorú élt állami gondozásban.
Miután Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a július elején hatályba lépett új örökbefogadási szabályozással összefüggésben azt mondta, az felgyorsítja majd a kórházakban hagyott újszülöttek örökbefogadási eljárását, rákérdeztünk arra is, hogy a 280-300 kisbaba közül mennyinél kezdődött meg, vagy záródott le a folyamat. A Belügyminisztérium annyit írt: ez a téma a Kulturális és Innovációs Minisztérium hatáskörébe tartozik, ám onnan a cikk megjelenéséig nem kaptak választ. (Népszava)
