Minden eddiginél korábban adta le ma a kormány a következő évi költségvetési tervet, amit a hivatalos átvétel után hamarosan tárgyalni kezdhet az Országgyűlés.
A tervezetben azonban több érdekes pontot is felfedeztünk, így elemzőket kértünk arra, hogy segítsenek megérteni ezeket. Mint megtudtuk: a sietős tempó is okozhatta, hogy bőven maradtak kérdőjelek a tervezetben.
Soha ennyire korán nem adta még be az illetékes minisztérium a következő évi költségvetés tervezetét, mint a 2025-ös évben. Nagy Márton nemzetgadasági miniszter a kormány nevében ma adta le hivatalosan a jövő évi büzsdét, melyet a Költségvetési Tanács előtte átnézett és különböző javaslatokkal is ellátott - ennek lett például az eredménye, hogy a költségvetést készítő NGM az 50 milliárdos rendkívüli tartalékot csaknem a négyszeresére emelte.
Van azonban más is, ami a tervezetben megradathatja a figyelmünket, mégpedig az, hogy a kormányzat nem tervez a makrogazdasági pálya módosításával - annak ellenére sem, hogy a múlt héten kijött, első negyedévre vonatkozó GDP-adatok igen csúnya negatív meglepetést okoztak. Elemzőket kértünk arra, hogy segítsenek rávilágítani egyrészt az eredetileg kijelölt tartalék méretére, másrszt arra, hogy vajon miért nem akarja átírni a kormány a várakozásokat a rossz adatok ellenére sem?
Túl gyors a tempó
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője úgy véli: eleve túl gyorsan, túl hamar adják le a költségvetés tervezetét, pedig az adatokból is kolvasható, hogy bőségesen vannak lefelé mutató makrogazdasági kockázatok.
Nehezen érthető az az igyekezet, hogy a gazdasági kabinet már áprilisban elkészíti a jövő évi büdzsé első változatát. Ez normál ügymenetben sem megszokott, de a mostani extrém magas bizonytalanságban különösen szokatlan, ugyanis a bizonytalanságok növelik a makrokilátásokat. Az első negyedéves GDP adatok után a márciusi lefele korrigált idei évi növekedési előrejelzése a kormánynak már nem is lehet aktuális. Mi a CIB-nél azt mondtuk a GDP adat előtt, hogy idén 1,5-1,7% között lehet a növekedés. Ha semmi mást nem csinálok, csak technikailag beírom ezt a mínusz 0,2 negyedév/negyedév növekedési ütemet, abból az jön ki, hogy szerencsés esetben elérjük az 1%-ot éves szinten – vagyis máris itt van egy elég komoly elcsúszás a bázisban. Ezek a számok nem reálisak, hogyha csak a GDP-t nézzük, már az idei, 2025-ös bázis sem, a 2026-os is túl optimista
- mondta az elemző. Azt is hozzátette, hogy szerinte a tartalék az először előirányzott 50 milliárdjával valóban kevés, de nem ez az egyetlen, ami még a KT észrevételei előtt megragadhatta a figyelmünket.
Ezt nem lehet másképp csinálni, minthogy megmondják, hogy mennyi lesz a vége, és akkor visszafele „hozzáadjuk a gombhoz a kabátot”. Szerintem a tervezet az EU-forrásoknál is egy kicsit optimistán tervez, meg a Költségvetési Tanácsnak is ez volt a véleménye; a béreknél is magasabb adattal számolnak, mint korábban. Van az a bérmegállapodás, melynek értelmében jövőre 7,5 százalék körüli átlagbérnövekedés van, a büdzsé tervezetében viszont 10% fölötti átlagbérdinamika szerepel, ami a piaci konszenzusnál is jóval magasabb. Szerintem a költségvetés most benyújtandó első tervezete így elég gyenge alapokon áll, nem tűnik nagyon reálisnak; ezek alapján a paraméterek alapján a 3,7%-os esetcél nehezen teljesíthető
- mondta még Trippon Mariann.
Választ kellett adni a kritikára
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy véli, hogy a büzsdét készítő NGM nem annyira makrogazdasági, mint inkább politikai választ adott a KT észrevételére a tartalékkal kapcsolatban.
Én azt gondolom, hogy ez egy reakció a Költségvetési Tanács kritikájára, méghozzá egy viszonylag olcsó reakció. Ez egy felülről nyitott tétel; berakom, és utólag lehet azt mondani, hogy szükség volt a tartalékra, akkor majd ezt a forrást bevonjuk. A nap végén önmagában a tartalék betervezése szerintem nem úgy történik, hogy most mennyit növeljünk - mondjuk 400 milliárdot - a tartalékon, akkor az a GDP fél százaléka, tehát ennyivel kéne megemelni hivatalosan a hiánycélt. A kormány nem emeli meg a hiánycélt, ha jól sejtem, fél százalékkal, hanem csak berak egy tartalékot, valahonnan átstrukturál valamit. Ezzel viszont nem oldunk meg semmit, tehát nem az van, hogy akkor ennyivel növeljük a hiánycélt, hanem az egy olyan tétel, ami ott van, amire majd lehet hivatkozni, amikor át kell írni a költségvetést. Ez nem jelent önmagában biztonságot és nem jelent semmi egyebet, mint azt, hogy politikai válasz született a Költségvetési Tanács kérdésére
- mondta erről Virovácz Péter. Azt is hozzáfűzte, hogy ő nem láthja ördögtől valóbak, ha a minisztérium nem írja át hetente a várakozásokat, ugyanis ez nem feladata.
Azt nagyon fontos látnunk, hogy a minisztérium és a kormányzat nem elemző, nem elemzőház és nem bank. Ők nem tehetik azt meg, hogy hetente meg kéthetente rángatják a növekedési előrejelzéseket, és itt nem arról van szó, hogy a minisztériumban gondolnak egyet, és kiadnak egy számot. Emögött számítások vannak, feltételezések vannak, miegymás, és ezt kéthetente lefuttatni nem sok értelme van. Mivel jött egy darab adat, jelen esetben a GDP negatív melepetéssel, részletek nélkül nem látunk semmit, negatív meglepetést okozott, oké, értjük, de hogy erre hivatalosan új makrogazdasági pályát egy minisztérium a világon sehol nem kap föl. Nyilván minisztériumi szinten, tehát amikor ilyen intézményekről beszélünk, ők jó esetben negyedévente vagy félévente szoktak hivatalosan felülvizsgálni a makrogazdasági pályákat. Ez a mindennapi életet nem befolyásolja, tehát a minisztérium pontosan látja, hogy mi történik a bevételi oldalon a költségvetéssel, mi történik a kiadási oldalon, látják a napi adatokat is: sokkal jobban rálátnak arra, hogy mi történik a világban. Az, hogy ők önmagában erre nem fűznek fel minden második héten egy kiadott GDP előrejelzést, azért nem egy annyira meglepő dolog
- vélte az ING elemzője. Végezetül azonban megjegyezte, hogy szerinte a most leadott büdzséterv bőven tartalmaz olyan számokat, amelyek finoman szólva sem teszik lehetővé a tervszámok valós teljesítését.
Az más kérdés, hogy összességében a költségvetési tervek teljesíthetősége már nem csak idénre, de jövőre is eléggé kétségessé válnak. Ezért szoktuk mindig, minden körülmények között elmondani, hogy tavasszal, meg nyáron összeállítani egy következő évi költségvetést, az nagyjából a sötét szobában történő, bekötött szemmel való tapogatózás, összességében nem sok haszna van. Ad valamiféle keretrendszert, de onnantól kezdve körülbelül hatszor vagy tízszer lehetne átírni gyakorlatilag a számokat, de ugye ezt is megoldja a kormányzat, a tavalyi költségvetést sem írták felül
- zárta gondolatait Virovácz Péter.
Az elemzők tehát minimum aggályosnak érzik a büzsdében megfogalmazott számokat, és egyetértettek abban is, hogy a lefelé mutató makrogazdasági kockázatok miatt kissé elsietett lépés május elején benyújtani a költségvetést az Országgyűlésnek. Ha azonban a kormány tartja magát az eddigi politikájához, akkor nehezen elképzelhető, hogy átírják a tervszámokat- még akkor sem, ha a legrosszabb forgatókönyvek teljesülnének időközben. (Pénzcentrum)
