Azt sajnálatos módon nem árulta el, hogy miért.
Csütörtökön Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek kormányszóvivői tájékoztatón sem sikerült meggyőzően elmondania, hogy miért lesz jobb attól a betegeknek, ha állami kézbe veszik a képalkotói diagnosztikai gépek üzemeltetését.
Korábban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a hvg.hu-nak azt mondta: hogy ezzel a lépéssel is „a szürke zónából, fekete-fehér helyzetet szeretnének teremteni”. Gulyás Gergely a kormányinfónazzal bővítette az indokolást, hogy
a betegeknek jobb lesz, mert ezek a gépek teljes kapacitásukkal a közgyógyellátásban tudnak majd működni, és ezáltal a várólistáknak rövidülniük kell.
Arról azonban nem beszélt a miniszter, hogy a gépek nagyobb kihasználása feltételezné azt is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jóval nagyobb összeget költ ezekre a szolgáltatásokra mint eddig.
Ennek nem is látszik nyoma sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben.
A miniszter egy másik egészségügyet érintő megjegyzésével sem sikerülhetett megnyugtatnia az érintetteket. Egy csütörtök reggel megjelent kormányhatározat szerint mintegy 132 milliárdot kapnak a rezsiköltségeik kompenzálására az egészségügyi intézmények és az iskolák. Az összeget a 170 milliárd forintos Rezsivédelmi Alapból csoportosították át, az állami intézmények mellett az egyházi fenntartású kórházak és az egyetemi klinikai központok is kapnak. A beszállítók is várták ezt a döntést, mert mint írtuk: azt szűrték le az államtitkárral való tárgyalásokból, hogy ebből pénzből a tartozásaik csökkentésére is költhetnek a intézmények.
Ám amikor erre a kormányinfón rákérdezett a Népszava, Gulyás Gergely már azt mondta, hogy ebből az összegből az intézményi adósságoknak csak arra a részére lehet költeni, amely a rezsivel kapcsolatos. A lap kérdésére a miniszter azt is mondta: nincs olyan kormánydöntés, hogy a Magyar Bankholding beszáll a kórházi adósságok finanszírozásába. Mint emlékezetes: hétfőn arról írtunk, a beszállítókkal zajló tárgyalásokon is elhangzott, hogy ennek a tartozásnak finanszírozására szívesen belépne üzleti alapon a közelmúltban létrejött új magyar tulajdonú szuperbank.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy bár elvégzi a magyar kormány az Európai Bizottsággal kötött megállapodás nyomán a közkiadások – benne az egészségügy, családtámogatások és adókedvezmények felülvizsgálatát –, visszalépésre az eddigiekből nem lát túl sok esélyt. Azt is megkérdeztük, hogy miután a jövő évi költségvetésben 3,8 százalakos lesz a GDP arányos költés az egészségügyre, szemben az uniós országok átlagának 8,1 százalékával, hol lát hatékonysági tartalékokat? A miniszter erre azt mondta: ő magasabb arányra emlékszik, ezért mielőtt válaszolna, előbb kontrollálni szeretné az adatokat. Hozzátette: még nem tudni, hol működhetne az egészségügy hatékonyabban, de meg fogják vizsgálni. (Népszava)
