A glifozát, egy gyakran használt gyomirtó, sok vitát generál, főként a rákra gyakorolt hatása miatt.
A legtöbb egészségügyi szervezet szerint viszonylag biztonságos, de a WHO valószínűleg rákkeltőként sorolta be. A kutatások vegyes eredményeket mutatnak, és a glifozát emberi kitettsége alacsony.
A glifozát egy elterjedt gyomirtószer, amelyet sokan kritizálnak, azonban fontos megérteni, hogy a tudományos adatok nem támasztják alá a rákot okozó hatását. A glifozát hatása az emberi szervezetre nem közvetlen, és a legtöbb egészségügyi szervezet biztonságosnak tartja.
A glifozát használata széleskörű, különböző cégek forgalmazzák, de a Monsanto a legismertebb gyártó. A gyomirtószer hatékonyságát sokan vitatják, különösen a vetőmagokkal kapcsolatban.
A glifozát hatása a mikrobiomra is aggodalomra ad okot, mivel hosszú távú hatásai még nem teljesen tisztázottak. Fontos, hogy a táplálkozásunk változatos legyen, hogy elkerüljük a káros hatásokat.
Sokan aggódnak a glifozát rákkeltő hatása miatt, de a tudományos kutatások eredményei vegyesek. Számos egészségügyi szervezet szerint a glifozát viszonylag biztonságosnak tekinthető.
A glifozát és a rák közötti kapcsolat vizsgálata során különböző ügynökségek eltérő megközelítéseket alkalmaznak. A WHO elméleti kockázatot mérlegel, míg mások a valós kockázatot elemzik.
A WHO és az invitro kutatások szerepe fontos tényező a glifozát kockázatának megítélésében. Az ügynökség laboratóriumi és állatkísérleti adatokat használ, nem pedig emberi vizsgálatokat.
A valós kockázat vizsgálata a gyakorlatban lényeges eltéréseket mutathat az elméleti kockázathoz képest. A glifozát valós hatásait az étkezés során tapasztalhatjuk.
Három fő bizonyítékforrás létezik a glifozát és a rák kapcsolatának vizsgálatában. Ezek az invitro, állatkísérletek és az emberekkel végzett megfigyelések.
A glifozát és a rák közötti kapcsolat vizsgálata során a legtöbb tanulmány nem talált összefüggést, csupán néhány kivétel mutatott ritka rákformákat. Az emberi adatok és a megfigyeléses vizsgálatok kiemelten fontosak, hiszen a sejttenyésztés és az állatkísérletek eredményei nem mindig alkalmazhatóak az emberekre.
A sejttenyésztéses és állatkísérletes vizsgálatok előzetes eredményekhez vezetnek, de nem biztosítanak végső bizonyítékot az emberi rákra vonatkozóan. Az emberi adatok sokkal jelentősebbek.
Megfigyeléses vizsgálatok során az emberek glifozát kitettségét követik nyomon, és hosszú távú adatokat gyűjtenek. Ezek a vizsgálatok drágák és időigényesek, de tudományos szempontból meggyőzőek.
Néhány tanulmány összefüggést talált a glifozát kitettség és a non-Hodgkin limfóma között, de a legtöbb vizsgálat nem erősítette meg ezt. A statisztikai kiigazítások alkalmazása gyakran eloszlatja a kapcsolatokat.
A glifozát hatásairól sok félreértés él, azonban a valós adatok azt mutatják, hogy a normál táplálkozás során a szervezetbe jutó mennyiség elenyésző. A kutatások alapján a glifozát nem okoz károsodást a legtöbb ember számára.
A glifozát maradványok mennyisége a növényekben és állati élelmiszerekben rendkívül alacsony, ami eltér a gazdálkodók tapasztalataitól. Ez a különbség fontos tényező a glifozáttal kapcsolatos vizsgálatokban.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió napi glifozát beviteli normái jelentősen eltérnek egymástól, amelyek szigorúbb szabályozást mutatnak az EU-ban. Ez a különbség a glifozát használatának biztonságosságát érinti.
A glifozát napi bevitele a mérések szerint kevesebb mint 1%-a a megengedett értéknek, amely azt jelzi, hogy a normál táplálkozás esetén a glifozát nem okoz káros hatásokat. Ez a megállapítás alapja lehet a további kutatásoknak.
A glifozát alkalmazása körüli aggodalmak gyakran alaptalanok, mivel a gyümölcsök és zöldségek egészségügyi előnyei messze felülmúlják a kockázatokat. Az élelmiszerek feldolgozása során a glifozát maradványok mennyisége minimalizálható, így a fogyasztásuk biztonságos.
A gyümölcsök és zöldségek fogyasztása csökkenti a rák kockázatát, míg a glifozát kockázatai nem bizonyítottak. A tudományos kutatások ezt alátámasztják.
A glifozát leginkább a nagyüzemi kukorica, szója és repce termesztésében használatos, nem minden növény esetében. Fontos a tudatos választás a vásárlás során.
A feldolgozási lépések, mint a hőkezelés és finomítás, csökkentik a glifozát maradványok mennyiségét az élelmiszerekben. Ezáltal a végtermékek biztonságosak a fogyasztók számára. (Youtube/Ázsiába Szakadtam)