Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Bod Péter Ákos: Orbán Viktor legfontosabb teendője, hogy ásványvizet töltsön és pogácsát szervírozzon

Vélemény
2024.06.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
63

A féléves magyar uniós elnökség mottója: Tegyük újra naggyá Európát. 

A közgazdász szerint először Magyarországon kellene a versenyképesség javítását megoldani. A Népszava interjúja Bod Péter Ákossal.

Az elnöki tervezet mottója úgy szól, hogy “tegyük újra naggyá Európát.” Ön hogy értékelte a fricskát, Donald Trump választási programjának európai változata inkább vicces volt, vagy sértő a beinduló amerikai elnökválasztás rajtjánál?

Elegánsnak tartom a magyar találmány, a Rubik-kocka elnökségi logóba kerülését. Szellemes volt a játék az oldalakkal, 27 oldal, eléri az unió tagállamainak a számát. De a Trumptól átemelt szlogen – nem mondom, hogy lopás, mert a politikában ilyen nincs – troll: ingerlő és provokatív lehet az erre érzékeny füleknek.

Ilyen felütéssel lehet hiteles egy komoly program?

Ne kerülgessük, már korábban felmerült, hogy Magyarország egész elnökségére fátylat kéne borítani. Olyan ez, mint a bajor körtánc; az oda nem illő szereplőt a többiek inkább húzzák maguk után, mintsem kilöknék a sorból. Meglátjuk, mi lesz a vége.

Az unió elnökségre készülve Orbán Viktor dramatizálta a programot, azt mondta, hogy a versenyképesség hanyatlása százezrek munkahelyét veszélyezteti Európában. Komolyan vehető ez, vagy csak a miniszterelnök szokásos riogatását látjuk, ahogy tette a háborúval vagy a vendégmunkásokkal?

Nem vehető komolyan, de a szezonnyitó, nagy durranásnak szánt bejelentéseket soha nem is kell komolyan venni. Először muszáj valami nagyot mondani, amire az újságírók is odafigyelnek, és az egyszerű emberek is megértik, esetleg meg is ijednek. A hét pont, amit a magyar elnökség beterjesztett, a fél év során kiegészül majd. A fél éves uniós elnökség alatt alapvető dolgok megoldására nincs mód, így Orbán Viktor legfontosabb teendője, hogy a felkínált programpontok mellé ásványvizet töltsön és pogácsát szervírozzon a vendégeknek. Hiszen Ursula von der Leyen megválasztása után jön a professzionális menedzsment, aztán mindenki elmegy nyaralni. A fél év letelte után, decemberben pedig már csak át kell adni a feladatokat az új elnökségnek. Nem kell tehát attól félni, hogy a magyar kormány foglyul ejti az uniót. Ilyen nem lesz, mert hogy miről tárgyal a grémium, azt a 27 állam kormányfői döntik el, s persze António Costa, a volt baloldali portugál miniszterelnök. Attól sem kell tartani, hogy Orbán képes lenne másokra erőltetni saját rögeszméjét. Igazából a házigazda, mint mondtam az csak házigazda, sem több, sem kevesebb.

Tudom, az ő feladata az ásványvíz és pogácsa utánpótlás biztosítása.

Persze, van az elnökség által javasolt hét pont, köztük a versenyképesség javítása is, de szó van még a migrációról, s befejeződik majd a minden országban gondot okozó demográfiai problémával, ami egy ciklus alatt nem megoldható. Nagyon sajnálatosnak érzem, hogy ilyen bonyolult két témával rukkolt elő az elnökség, mint a versenyképesség fokozása, amelyben a magyar pozíció harmat gyenge, és tovább romlik. Úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak először a hazai versenyképesség javítását kéne megoldani, csak utána tudná hitelesen az unió egészének felkínálni ezt a bonyolult programot. Alig egy hete jött ki egy nemzetközi versenyképességi jelentés, ami romló számokat mutatott.

Annál itthon van a szigorúbb is, az MNB jelentése szerint 14 gazdasági terület vizsgálatából 9 területen romlott az ország versenyképessége. A magyar kormány ezeknél persze szebb képet fest. Ön kinek hisz?

A versenyképességi probléma nagyon nehezen mérhető. Függ a cégbejegyzések gyorsaságától, az adók mértékétől, a bírói ítéletek megszületésének gyorsaságától, a digitalizációtól, vagy a találmányok számától. Magam a foglalkoztatást tartom az egyik legfontosabb szempontnak, amiben nem állunk rosszul. Bár a bérek lehetnének magasabbak. A politika a versenyképességen leginkább – tévesen – a GDP nagyságát érti. Ha a magyar gazdaság versenyképes lenne, azt bizony látnánk a béreken, s azon, hogy a környező országból tömegek jönnének hozzánk dolgozni. Miközben ma a jó képességű emberek százezer számra inkább elmennek az országból. Ez a legnagyobb gazdasági vesztesége az országnak.

A bírálatokra a magyar kormány úgy reagál, hogy ma új iparosítás zajlik hazánkban, ami növeli a versenyképességet. Ezt ön is így látja?

Nem. Az ipar fogalma – mint egykori miniszter, mondhatom – nagyon sokat változott. A klasszikus ipari munkát az egykori vas-, és beton szerkezeteket, a drót és huzal előállítása jelentette. Ma már nem a hardver, hanem a szoftver adja az értéket. Amikor a kormány a klasszikus ipar telepítéséről beszélt még 2012-ben, akkor már tudható volt, hogy rossz úton jár. De hiába mondtuk, nem értették, hogy a szolgáltatás ma már nagyobb jövedelmet termel az országnak, mint az ipari munka. Miután ragaszkodtak a hagyományos ipartelepítéshez, bezárták az országot az elavult iparszerkezetbe.

A versenyképesség javítása már régóta napirenden van Európában is, tanulmányok sora készült arról, hogy az unió hogyan hozhatja be versenyhátrányát az Egyesült Államokkal, illetve Kínával szemben. Ehhez szükség lenne még közös költségvetésre is, több évre tervezett büdzsére, jól kirajzolódó programokra. Mire még?

Ma is zajlik a vita a téma körül. Egyik ilyen tényező, amelyet az unióban is felismertek: a digitalizációra való átállás felgyorsítása. Ami elsősorban iskolai képzést, infrastrukturális fejlesztést jelent elsősorban. Úgy, hogy ma még a felhasználókat is képezni kell, hogy az új korszak technológiáját a társadalom megismerje, befogadja, és használja. Kétségtelen, ezen a területen az Egyesült Államok és Kínai is lehagyta már Európát. A felzárkózást viszont nem a nemzetállamoknak kell elkezdeni, hanem az egész térségben, globálisan, a nagy „tech” cégek bevonásával. Mégpedig úgy, hogy az unió globális érdekét kell szem előtt tartani, nem pedig egyes országokét. Hasonló módszerrel kell megszervezni a „zöld átállást” is. A klímaváltozás nem ismer országhatárokat, a technológia fejlesztésében egyetlen nagy ország is kicsi. Tehát ezen a területen is európai szintű erőfeszítésre van szükség. Közben rá kell venni a nemzetállami vezetőket, hogy tegyék félre a szuverenitásukat féltő reflexeiket. Tévedés ne essék, a szuverenitását minden ország félti, eltérő mértékben, hiszen a helyi politikából táplálkozik a politikusok legitimációja. Ezzel szembe találkozik a német, a belga, vagy a francia, és természetesen a magyar döntéshozó is.

Az igaz, hogy ha tényleg naggyá akarná tenni Európát a magyar kormány, akkor nem a nemzetek unióját, hanem az Európai Egyesült Államok gondolatát támogatná?  

Ez a fogalom ideologikus, ezért sokakat taszít. Ráadásul ez egy ideig még nem is aktuális most. Felmerülhet viszont, hogy van néhány terület, ahol hatékonyabban lehetne dolgozni az országhatárok nélkül. Ahogy van a közös valuta, az euró.

Jelen pillanatban igen távol vagyunk a bevezetésétől, mert egyetlen feltételét sem teljesítünk.

Mi nem attól vagyunk magyarok, hogy nálunk van-e euró, vagy nincs. Húsz ország már sikeresen bevezette a közöst pénzt, s lám, jön a többi ország is, az euró versenyképességi ügy, de nem identitás kérdése.

És ha mégis?

Az euró bevezetésének elmaradása komoly versenyhátrányt jelent a nemzet számára. Biztosan eljön majd az a pont, amikor már a fiatalabb nemzedék nem akarja ezt a felesleges versenyhátrányt elszenvedni.

No de, ha a politika az euró ügyét élére állítja, akkor jön a populizmus, nem?

Az eurónak ma kétharmados támogatottsága van Magyarországon. A forint pedig folyamatosan gyengül, miközben a cseh korona évtizedek óta tartja az értékét, ahogyan a dán fizetőeszköz is. Aligha van nemzeti érzés a forint megtartása mögött, hisz a magyar közvélemény szívesen befogadná az eurót. Ahogy rövidesen a bolgár, a román, és a talán a lengyel társadalom is ezt teszi. Térségünkben egyetlen ország sem ragaszkodik az önként vállalt versenyhátrány megfizetéséhez. Persze, abban egyetértünk, hogy a nemzetállamok értékeit mindenképp támogatni kell, ahogy a nemzeti katonai-védelmi képesség fejlesztését is. Ez is benne van a programban, nem véletlenül. A zöld átállás és a digitalizáció, tehát a modern technológia fejlesztése azonban csak közös projekt lehet. Ezek európai feladatok. Erről talán a kormány fele is meggyőzhető lenne.

Gondolja?

Igen, ebben biztos vagyok. Bár van azért kockázata is az ügynek, mert most nem ilyen széljárás van a budai vár tetején. De ez változhat.

A versenyképesség javításához komolyan fejleszteni kell az oktatást, az egészségügyet, a tudományt. Egy csomó olyan dolgot, amit ma a kormány nem akar, mert ellentétes a politikájával. Hogy lesz ebből versenyképesség növekedés?

Ismét jelezném, hogy a magyar házigazda csak a meghívót írja meg az uniós elnökség üléseire, ahol a témáról vitatkoznak majd. A receptet már nem ő írja, s a vita végeredménye sem tőle függ.

Lehet viszont vétózni. Vég nélkül.

Vétózni sem lehet vég nélkül. A humántőke megvédése viszont ma már kulcskérdés, szemben az ipari tőkével, az utóbbit bármikor be lehet szerezni, mindent meg lehet venni, ide lehet hozni. Modern üzemeket is, de a szakértelemmel rendelkező embert, amit nevezhetünk humántőkének, már nem pótolhatjuk. A munkaerő egészségügyi állapota, tudása, készségei, motivációi: ez a nemzet legfontosabb nyersanyaga. Ennek a fejlesztése, megőrzése alapvető nemzeti ügyünk. Ez fogja kikényszeríteni a humántőke védelmét.

Lehet, de nem minden a szakmaiság. A magyar kormányfő büszkén beszél arról is, a kormány rendre beavatkozik a cégek árképzésébe. Ez segíti a hatékonyság fejlődését, vagy akadályozza?

Ez fékezi a növekedést, természetesen. Miközben Orbán Viktor talán azt mondja, hogy az árképzésbe beavatkozni a magyarok érdeke, közben pénzügyi intézmények és szakértők hada állapítja meg, hogy a kormány intervenciói, tehát a nyertesek kijelölése, Mészáros munkához juttatása, s vele a verseny visszaszorítása ugyancsak komolyan akadályozza a magyarországi növekedést. Aminek az árát mindig az állampolgárok fizetik meg, de csak addig, amíg az emberek erre rá nem jönnek.

A magyar elnökség átvétele előtt néhány nappal kezdődött el az ukrán csatlakozási tárgyalás. Gondolja, hogy erre azért került sor, mert az unió biztosra ment, nem kockáztatta meg hogy a „Putyin-ügynökséggel” vádolt Orbán, és külügyminisztere elodázza a tárgyalás megindulását?

Igen, ezt írja a külföldi sajtó is. Nézze meg, a magyar elnökség programjában is szerepel a bővítés, ez a negyedik pont. Viszont úgy látom, ott nyugat-Balkán csatlakozásáról van szó, ahol a magyar kormány szerb politikai szövetségesei vannak. Meg sem említi a program az orosz agresszió áldozatának felvételét, holott megkezdődött meg Ukrajna, Moldova és Georgia hosszú felvéti processzusa, Az elkezdődött hosszú csatlakozási tárgyalást a magyar kormány már nem tudja leállítani. A karaván halad.

 


Bod Péter Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, az MTA doktora, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke. 1975-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a rendszerváltás előtt az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott. A rendszerváltó parlamentbe az MDP politikusaként került be, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere volt 1990-91-ben. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, ahonnan 1994-ben a Horn-kormány kérésre távozott. 1995-1997 között a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban dolgozott. Az első Orbán kormányt gazdaságpolitikai tanácsadóként segítette – ezt követően visszavonult a politikából az egyetemi szférába.

(Népszava)

Címlapkép forrása: Népszava
gazdaság
Interjú
versenyképesség
Bod péter Ákos
UNIÓS ELNÖKSÉG
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.06.29. - 06:29
63
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Akadozik az alapellátás: Ezer felett az üres praxisok száma

    Akadozik az alapellátás: Ezer felett az üres praxisok száma

  • Donald Trump azt mondta, csodaszer - sok ezer ember meghalt

    Donald Trump azt mondta, csodaszer - sok ezer ember meghalt

  • Hatott a kamatplafon és a babaváró szűkítése: novemberben már sorban álltak a hitelért a magyarok

    Hatott a kamatplafon és a babaváró szűkítése: novemberben már sorban álltak a hitelért a magyarok

  • Óriási robbanás történt Alsózsolcán

    Óriási robbanás történt Alsózsolcán

  • Főszerkesztőt küldtek Karácsony Gergely ellen

    Főszerkesztőt küldtek Karácsony Gergely ellen

  • Sok fiatalnak hiányzik a munkahelyi megbecsültség

    Sok fiatalnak hiányzik a munkahelyi megbecsültség

  • Orbánék évkezdése: 860 milliárd forinttal adósították el az országot

    Orbánék évkezdése: 860 milliárd forinttal adósították el az országot

  • Nem okozott extra inflációt Horvátországban az euró bevezetése

    Nem okozott extra inflációt Horvátországban az euró bevezetése

  • Vlagyimir Putyin szerint Ukrajnának vége, Oroszország a Nyugat ellen harcol

    Vlagyimir Putyin szerint Ukrajnának vége, Oroszország a Nyugat ellen harcol

  • Egy friss jelentés szerint külföldi kormányok pénzelték Trumpot, amikor elnök volt

    Egy friss jelentés szerint külföldi kormányok pénzelték Trumpot, amikor elnök volt

  • A fehérorosz elnök kiterjesztette önmaga és családja kiváltságait

    A fehérorosz elnök kiterjesztette önmaga és családja kiváltságait

  • 1700 traffipaxot telepítenek Horvátországban

    1700 traffipaxot telepítenek Horvátországban

  • 2025 szeptemberétől csökkenhetne a rosszul teljesítő tanárok fizetése

    2025 szeptemberétől csökkenhetne a rosszul teljesítő tanárok fizetése

  • Japánon és Indián Ázsia szeme

    Japánon és Indián Ázsia szeme

  • Jó hírt kaptak a kölcsönt felvevők

    Jó hírt kaptak a kölcsönt felvevők

  • Albérletpiac 2024: idén is 10 százalék feletti drágulás várható

    Albérletpiac 2024: idén is 10 százalék feletti drágulás várható

  • „Ágyakat kell szabadon hagyni, részlegeket kell bezárni”

    „Ágyakat kell szabadon hagyni, részlegeket kell bezárni”

  • Kiderült, hogy mennyire drágák a Fülöp-szigeteki dolgozók

    Kiderült, hogy mennyire drágák a Fülöp-szigeteki dolgozók

  • Több diák életét vesztette egy iskolai lövöldözésben Iowában

    Több diák életét vesztette egy iskolai lövöldözésben Iowában

  • Drasztikusan csökkentik a lakástámogatásokat, semmilyen érdemi adócsökkentés nincs tervben

    Drasztikusan csökkentik a lakástámogatásokat, semmilyen érdemi adócsökkentés nincs tervben

  • Valami gond lehet: nem engedik be a NAÜ ellenőreit Európa legnagyobb atomerőművének egyes részeire

    Valami gond lehet: nem engedik be a NAÜ ellenőreit Európa legnagyobb atomerőművének egyes részeire

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element